1.
A farsangi karneválban,
februári maszkabálban,
a hétpróbás körözött
rendőrtisztnek öltözött.
A rendőrtiszt zsiványnak,
a patikus vagánynak,
a főorvos betegnek,
a fiatal öregnek,
a tanító tanulónak,
az aggastyán nebulónak.
Csak a pap nem öltözött át,
meghagyta a reverendát.
Mikor táncba kezdtek vígan,
azt se tudták, kivel ki van,
a farsangi karneválban,
ebben a nagy maszkabálban.
2.
Decemberi disznótorban
egymás mellett, szépen sorban
cáreviccsel ül a cár,
királyfival a király,
császárné a császárral,
a kalmár a sáfárral.
Szűccsel ül a csizmadia
meg a szűcsnek a két fia,
az orvos a doktorral,
a festő a piktorral
pék a pappal, pap a pékkel,
az óriás a törpékkel,
regényíró a költővel,
betörő a kőtörővel,
kőműves a műkövessel,
ószeres a fűszeressel,
a földműves a paraszttal –
Ülj le te is, míg van asztal!
3.
Lovagol a kiskatona,
bot a kardja, bot a lova.
Úgy tesz, mintha sarkantyúzná,
kezével a kantárt húzná.
Bezörög az ablakukon,
de nem talál senkit otthon,
se apját,
se anyját,
se nővérét,
Zsuzsannát.
Gondol egyet és nagy garral,
kivont karddal tovább nyargal.
4.
Szállni, szállni,
mint a nagy sas
a bokorra!
Futni, futni,
mint a farkas
a folyóra!
Elszalad a farkas
az erdőbe,
elrepül a nagy sas
messze földre!
5.
Anna-Panna
az erdőben
tobozt szedett,
kértünk tőle.
Megkóstoltuk,
jaj, de rossz!
Nesze neked
a toboz!
6.
Az erdőben róka jár,
rókahangon kiabál.
Az a róka háncsot hánt,
háncsból fonja bocskorát.
Három bocskort
magának,
kettőt fon a
párjának,
egyet meg a
fiának.
7.
Higgyétek el, nem tréfálok,
én egész nap szunyókálok.
Álmos vagyok, mikor kelek,
és amikor ebédelek.
Félálomban uzsonnázom,
csukott szemmel vacsorázom.
Ha olvasok, a buzgóság
egy-kettőre elnyom.
Séta közben néhány órát
csak úgy állva alszom.
Lehetek én vendégségben,
ott se vagyok soha ébren,
ott is folyton ásítok,
és aludni áhítok.
De ha este ágyba dugnak,
elaltatni mégse tudnak.
8.
Jön a táltos, jön a táltos!
A sörénye szálldos, szálldos.
Farka lobog, mint a fáklya,
szikrát csihol a patája.
Lángot fúj az orrlikából,
forró füstöt a szájából.
És amerre csak elvágtat,
a nyomában szélvész támad.
Tomi egy egészen különleges városban lakott: ez volt Zapuma fővárosa, vagyis egészen pontosan az egyetlen városa. Ez a gyönyörű ország Európa szívében helyezkedett el, Csehország és Szlovákia határán, azonban a létezéséről egy apró félreértés miatt nem sokan tudtak. Az történt ugyanis, hogy Csehszlovákia[1] felbomlásának idején a vitatkozó felek minden város sorsáról hosszasan egyezkedtek, míg az alapos mérlegelés és végeláthatatlan tárgyalások eredményeképp megszületett Csehország és Szlovákia. Minden város sorsáról, kivéve Zapumáéról, ami felett véletlenül átsiklottak, és ami e baklövés
Szeretném, ha Apukám egy igazi szuperhős lenne. De ő olyan fura. Pedig igazán lehetne az a kedvemért. De ki látott már szuperhőst lecsúszott melegítőnadrágban porszívózni meg rózsaszín pegazusokat pakolgatni a polcra magasság szerint? Ha végre nekiállunk barbizni, akkor sem ő van a Csodanővel vagy a Batman figurával, inkább a szörfös Kennel játszik. Aki persze mindig beleszeret a sellőlányba.
„Léna hatéves iskolás. Mint bármelyik ilyen korú gyermek, imád rajzolni, kirakózni, társasjátékozni, babázni, biciklizni, játszótérre járni… de egyvalamit még ezeknél is jobban szeret: verset mondani. Korábban is a könyvesboltok törzsvásárlói voltunk. Megszámlálhatatlan képeskönyv, mesekönyv töltötte meg a szobája polcát. Egyszer Léna kitalálta, hogy menjünk el és vegyünk verseskönyveket! Akkor kezdődött el igazán a versek szeretete” – írja Léna anyukája a Léna verses doboza elnevezésű Facebook-oldalon.
A kutyák valamiért nem szeretik a macskákat. Pamacs, nagymama máltai selyemkutyája sem szereti őket. Főleg a szomszéd sárga szemű fekete macskáját nem. Ha meglátja, azonnal kergetni kezdi, mintha ősi ellenségek volnának. A macska persze azonnal felszalad előle a fára vagy a kerítés tetejére, de ha nincs rá elég ideje, akkor egyszerűen csak átbújik a kapu alatti résen.
Magyaregregy lakói (...) mind aludni készülődtek és csak kevesen tudták, hogy a holnapi nap nagy nap lesz. Pár kamasz elhatározta, hogy ellátogat a több mint száz éve kiszáradt Ferde-vízeséshez és megpróbálkoznak rálelni a valódi igazságra. Sok história terjengett róla. Mindegyik más és más. A valódi igazságra azonban még senki sem lelt rá.