Z. Németh István: Gyerekversek

2020. május 11., 12:58

Kürti Andrea: Ubi sunt

Macska az esőben

hallom a levelek szívdobogását

mancsom alatt fut száz pici ér

dongó zümmög a harangvirágban

bújna is most el mind aki él

hallgat az udvar elhagyatottan

izzad a labda a tört kapanyél

lábnyomaimban égi verejték

járja a táncát s borzol a szél

száradni akasztott kis babainget

kövérre fújja mint a vitorlát

aztán messzire repíti őt

rebben a függöny lám kitekinget

áldja a gazdim a nedves időt

csak én unom már az égi tintát

Hőségpróba

Hűtődben felforrt a tej,

nem ok ez a tréfára,

lázmérődet faggatod,

hány fok lehet még hátra.

Kockacukrod karamell,

egy program van: izzadás,

kádban ülsz, hogy bőrödet

érje egy kis vízhatás.

Napra készen tűz a nap,

nincs jeged, hogy elnapold,

déltájban, mert fennmaradt,

rántott sajttá lett a hold.

Telcsid párás ablakán

hívod a Hőség terét,

jöjj el, hűvös Aqua kán,

rád vár az emberiség.

Díszpárna

Falu végén van egy tó,

lakik benne három márna,

zöld az egyik, barna másik,

a harmadik narancssárga,

nád közül kiles az egyik,

mintha valakire várna,

fülig szerelmes a másik,

ő a harmadikkal járna,

aki viszont kicsit puhány,

nem is márna, inkább párna.

Hővihar

Ha azt mondod, hogy nincs elég meleg,

markolj fémkilincseket,

napozz rozsdás bádogtetőn,

szörfözz hőhullámokon.

Röptében kisül a szúnyog zsírja,

a kutyák nyelve macskakőre ég,

csak egy tócsa a jégmadár,

sárgán izzik a lángos,

és ha mindez nem elég,

legyen a költőd Hőmérösz,

találkozz Hőfehérkével,

jókora hőembert építsetek,

hőgolyózzatok gondtalan,

nem marad szilárd a kő se,

hull a hő és hőzik,

Micimackó feje fő,

ő se

a hőség

hőse.

Józsika

Józsika, Józsika lájkol,

Rátapad újra a netre,

Béla-hadak bejelölve,

Jóska-hadak kiszemelve.

Józsika, Józsika sóhajt,

Vágyva tekint a celebre,

Hej, bele fészbukozásba:

Sáska a békaszerepbe.

Józsika, Józsika boldog,

Mennyi barát veszi körbe,

Készül a kép, belevillan

Gépe a régi tükörbe.

Józsika, Józsika ásít,

Nézi, hogy „jött-e ma mélem,”

Végleg elunja magát és

Szundit a reklámlevélen.

Haszontalanságok

Van nekem egy elvarázsolt ingem,

láthatatlan leszek, ha azt felveszem,

sétálgatok a főtéren benne,

kár, hogy senki szembejövő nem köszön.

Van egy tablettám, mely erőssé tesz,

annyira, hogy hegyeket mozgathatok,

itt lapul a legbelső zsebemben,

kár, hogy egy nagy síkság közepén lakom.

Csodaitalom is van, ó, tudd meg,

ha megiszom, rettentő okos leszek,

de mert mindenki csak telót nyomkod,

mit ér az ész: nincs kivel megosztanom.

Ébresztő

Cirpel egy óriási nagy tücsök.

Mégsem ő. Ez sajnos telefon!

Álmomba a huncut égi pók

néhány szép emléket belefon.

Hadd legyek kicsit még kapitány,

ringasson Vág, Duna, Balaton,

hadd rúgjam gyorsan be azt a gólt,

száguldjon velem a bicajom.

Zászló leng homokvár tetején,

csodálják szuperhős jelmezem,

rendező vagyok és a színész,

kalandpark: önmagam filmezem.

Léghajóból olyan szép e táj,

sétálok az eperföldemen,

egy vetélkedőt is megnyerek,

az i-re a pontot felteszem.

Lénát megkínálom csokival,

a kedvenc játékunk útvesztő.

Már megint a tücsök ciripel,

üzeni: most aztán ébresztő!

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2019. július 6-i számában.)

Iskolakezdő játékok és találós kérdések

2020. szeptember 01., kedd

Ismerkedő, csapatépítő játékokat, valamint népi találós kérdéseket ajánlunk óvoda- és iskolakezdésre.

Milyen az a fiú, akinek mobiltelefonja van? Annak kemény az élete, mert sokat telefonál, és ezért fizetnie kell. És korán is kell kelnie, az ébresztő funkció miatt. Ha háromszor elrontod a kódot, akkor pápá mobiltelefon. Letilt a SIM-kártya. Mobiltelefon nélkül olyan voltam, aki nem kelt korán, és nem izgult ilyen dolgok miatt. Az a jobb, ha a könnyebb életet választjuk, és nincs mobiltelefonunk.

Dávid Ádám

Gyerekversek

2020. augusztus 26., szerda

Úgy vártuk, hogy megszülessél,
alig győztük kivárni.
Azóta nősz, mint a gomba,
te féléves királyfi.

Rónai-Balázs Zoltán

Gyerekversek

2020. augusztus 25., kedd

Álommanók, álommanók,
bájos táncot ropók,
bűvös táncot ropók:

pont egy tucat, pont egy tucat.
Hozzák az álmodat,
járják az álmodat.

Lovranits Júlia Villő

Alíz a nyári táborban

2020. augusztus 17., hétfő

Alíz még soha nem volt korábban nyári táborban, így kicsit megszeppent az ötlettől: sok idegen gyerek és egy egészen új hely, ahol még soha nem járt! És még a nagymama sem mehet vele. De erősebb volt a kíváncsisága, mint a félelme, úgyhogy hipp-hopp, máris jelentkezett a táborba, és hamarosan ott találta magát hátán hátizsákkal, fején kissapkával egy nyüzsgő gyereksereg közepén.

Ágoston Szász Katalin

Mindig szebben adj tovább egy mesét, mint ahogyan hallottad!

2020. augusztus 08., szombat

A meséskönyv legnagyobb zsenialitása mégis a tökéletesen működő elbeszélői hangban rejlik: Zalka Csenge Virág megtalálta azt a közvetlen, élőbeszédszerű és egyszerre igényesen irodalmi nyelvezetet, ami úgy szól a ma gyerekéhez, felnőttéhez egyaránt, hogy nem próbál modern lenni, nem próbál aktuális lenni, nem akarja mindenáron megkedveltetni magát, mégis tökéletesen érthető, befogadható, sokszínű és szórakoztató, és továbbörökíti a magyar népmese gazdag szóbeli hagyományát.

Ágoston Szász Katalin

Kalandozások a Mátyás-templomban

2020. augusztus 01., szombat

A képregény kerettörténete szerint a kamasz Berci osztálykiránduláson vesz részt a Mátyás-templomban, de nem kifejezetten élvezi. Unalmában a templom által kifejlesztett telefonos alkalmazást kezdi böngészni, és azon keresztül váratlanul feltöri a titkos kódot, melynek hatására megáll az idő és életre kelnek a templom szobrai: Tabula és Rasa, a múltébresztők az időlift segítségével elkalauzolják Bercit a régmúltba és bemutatják neki a templom történetét.

Kertész Dávid

Hogyan lettem garabonciás

2020. július 30., csütörtök

Egy álló nap utaztam, megállás nélkül keresztül a Tóhát rengeteg erdején, de keresztül bereken, mocsáron is. Már jócskán beesteledett, mikor egy apró kunyhónál találtam magam. Nem volt ott széltében-hosszában semmi más, se ember, se állat, csak ez a kis kunyhó a puszta közepén, de bentről fény világlott. No, gondoltam, itt válik el a vér a víztől, bátorságot vettem magamon és bekopogtam az ajtón háromszor.