Z. Németh István: Gyerekversek

2020. június 17., 08:55

Szőcs Miklós TUI: Pávián – A faj szelleme

Halvadászok

Egyszer Lárifári komám
fogta magát, felkelt korán.
Kérdeztem, hogy merre, hova,
a hétvégén nincs iskola.

„Titok! Legyen annyi elég,
nálunk hal lesz ma az ebéd!”
„Akkor én is veled mentem!”
– szóltam, s ő bólintott: „Rendben.”

Csupán néhány percig tartott,
míg elértük a tópartot,
s alig telt el fél nap, mikor
végre megmozdult a zsinór.

Lárifári felkiáltott:
„Most majd teljesül az álmod!”
„Nekem?” – szóltam. „Ezt hogy érted?
Te terveztél halebédet!”

„Megvan!” – mondta. „El ne engedd!
Erős vagy, én bízok benned!
Szorítsd! Lazítsd! Ereszd! Rántsad!
Néhány méter lehet már csak.”

Ám de aztán – semmi kétség! –
elkelt nekem a segítség.
Most már ketten húztuk-vontuk,
végre a partra rántottuk.

„Ez ám fogás! Megnézheted!”
Lárifári elégedett,
csak úgy ragyog huncut szeme.
„Kérlek, fotózzál le vele!”

„Remek, remek!” – bólogattam.
„Csuka, melynek foga hatvan...
Vicsorog ránk. Kicsit kancsal.
De mit kezdjünk egy bakanccsal?”

Tesiórán

Tigrisbukfenc-bukferenc,
felbukfencezel, Ferenc!
Előredőlsz, révedezel,
hát nem rémít téged ez el?
Ferikém, felbukfencezel!

Lali, a kézenállás
nem jól fizető állás!
Karodon megdagad az ér,
fejedbe lecsorog a vér,
Lalikám, nem vagy denevér!

Emil, szép ez a szaltó,
arra gondolj, a padló
keményebb lesz, mint a fejed,
nem túl jó, ha lefejeled,
Emilkém, tedd ki a kezed!

Mit eszik a jeti?

Egyszerű a jeti hite,
jéghideg, ropogós pite.
Annyira hisz a pitében,
meg nem ingatod hitében.

Neki ennyi a hitélet:
mi nem volt pit, az pité lett.
Szájából nem hangzik ítélet,
halleluja a pitének!

Addig járja a vidéket,
míg nem lel érett pitéket,
először csak velük szemez.

Úgy imádja a pitét ő,
sosem tétova, mitévő,
kóstol, aztán bekebelez.

Tévedések

Légy ül a villán, az óntükörben
óriásnak látja magát.
Megmondom, mi lesz a jövő héten,
dúdol egy régi plakát.

Az ujjon ujjong egy aranygyűrű,
örökre itt a helyem.
A lift elfáradt, gondolja, pihen
egy nagyot a hetediken.

Túl sok a toll ezen a tyúkon,
sajnálkozik a róka,
majd segít, ha hívom a húgom.

Izmos a lábam, rikolt a bolha,
viszlát, pajtik, én most átugrom
rokonaimhoz a Holdra.

Térképző

Veszekényben lakom, pedig
sose veszekszem,
a bátyám meg Igyekben él,
hozzá igyekszem.
A kishúgom várkonyi,
csakis énrám vár,
a nővérem nekeresdi,
nem keresem már.

A barátom Fancsalon él,
képe fancsali,
imádja a horgászbotját,
rajta van csali,
elköltözne Szárazdiból,
hol apad a tó,
Buktán pedig, attól tartok,
sok a buktató.

Öltözködős

Van egy kacagányom,
folyton csak nevet,
azon gondolkodom,
ez mitől lehet?

Azt mondja,
ha szomorkodna,
a neve is
máshogy szólna.

Pityergénynek neveznék
vagy netán brühügénynek,
inkább legyen vidám neved,
mondtam neki, tényleg.

Porosodnál a szekrényben
évi mindahány nap,
ez lenne a sorsa nálunk
minden zokogánynak.

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. június 13-i számában.)

Durec Valéria

Csomómanó és Masnitündér

2023. november 17., péntek

Ma éppen csendes volt a ház, nem hallatszott sem kacagás, sem a kis lábak dübörgése. Sára ugyanis szomorúan szipogott a kanapé támlájára borulva. Az öreg heverő vigasztalón ölelte, a napocska csalogatóan villantotta meg sugarait, de a kislány ebből semmit nem vett észre. Leheletével bepárásította az ablakot, és pici ujjával szívecskét rajzolt rá.

Dávid Ádám

Zengő CBA és más versek

2023. október 14., szombat

Mindkét fiam de jó zenész!
Megáll tőlük a józan ész.

Multiinstrumentalisták,
hallgasd ezt a durva listát!

Pár fakanál itt az ütő,
a dob palacsintasütő.

Géczi János

Dugó és a szürke bogár

2023. október 09., hétfő

Azon a napon, amikor nem akart elállni az eső, és az ablakokon nem lehetett az utcára kilátni, Gazda betelepedett a bordó fotelbe, és maga elé terítette az újságot. Ezt különösen szeretem, mert olvasás után megkapom a lapokat, és annyi darabra tépem, amennyire csak kedvem tartja. Néha gombóccá gyűr egy-egy oldalt, és odagördíti hozzám, mintha nem tudnám megkülönböztetni a labdától.

Gubó Mária

Nagymosás kerekerdőszélen

2023. szeptember 16., szombat

A délutáni nap beragyogta a tájat mosolyával, melegével pedig végigsimította Kerekerdőszéle összes növényét és állatkáját. Zsombor, a mosómedve nagymosáshoz készülődött. Odújában szétválogatta a hatalmas kosarakban összegyűlt szennyest. Külön a kis mosómedvékét, szépen színek szerint, aztán a mosómedve futballválogatott sok-sok mezét, nadrágját és zokniját. Kosaranként kihordta az udvarra, ugyanis méretes, felülről nyíló mosógépét ott tartotta.

Lőrincz P. Gabriella

Miau, a teknőctarka macska

2023. szeptember 12., kedd

Akkoriban a Nap gyakran járt a Földön. Amerre elhaladt, minden sokkal világosabb volt, élet sarjadt a nyomában. Arra gondolt, hogy ez a Föld olyan csodálatos, szeretné beragyogni az egészet. Megpihent egy kicsit egy tóparton, majd elszundított, de nem is bánta, hiszen a legjobb ötletei akkor támadtak, amikor jól kipihente magát. Olyankor fényesebben is ragyogott.

Fülöp Antal

János és tóparti barátai

2023. augusztus 04., péntek

A halastó körül nádas, fűzfák, nyárfaerdő varázsolták mesebeli tájjá a vidéket. János naphosszat horgászott a tóban. Rendszerint egy fűzfa hűvöséből vetette horgait a vízbe, majd leült az árnyékba és figyelte a nyeleket. De hiába próbálkozott egyszerre három horoggal is, amint azt a sikeresebb horgászoktól látta, kerülte őt a szerencse. Ha fogott is halat, inkább az apraja akadt a horgára.

Gubó Mária

Vince vakond röpte

2023. július 26., szerda

Egy szép napon Vince vakond elhatározta, elhagyja a galagonyás alatti földterületet, és tovább fúr, beljebb, a cserjés felé. Amikor kibújt a túrása tetejére, egy csodaszép vidéket pillantott meg. Daloltak a virágzó bogáncsok és a madarak. Leírhatatlan öröm töltötte el a szívét, úgy döntött, pihenésként kifekszik az illatos pázsitra. Hamarosan kíváncsi szövőmadarak pittyegésére ébredt, akik huncutul röpködtek és ugrándoztak Vince körül.

Póda Erzsébet

Cickánymese

2023. július 13., csütörtök

Cickányunk elmorzsolt néhány kiszivárgó könnycseppet a szeme sarkában, majd a batyura nézett, amiben kolbászt, hagymát, olajat rakott össze, amikor a bulira készült. Közben az olaj valamilyen ismeretlen oknál fogva kidőlt, átáztatott mindent, ami a batyuban volt. Lemondóan nézett a használhatatlanná vált ennivalóra, leült az ablak elé és sírni kezdett.