A Magyar PEN Club sorozatzáró zenés felolvasóestjén vehetettek részt az érdeklődők 2021. augusztus 30-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A negyedik alkalommal megrendezett esemény zenei részekkel egészült ki, szó szerint is, hiszen utolsó dalként a közreműködő Blahalouisiana nevű zenekar olyan szerzeményt játszott, amely a jövőben megjelenő lemezen lesz hallható, témája okán azonban a rendezvényhez közvetlenül is kapcsolódik. Mindez szép lezárását adta az eseménynek. Ugyanakkor Szajkó András dalszövegei méltán beleillettek a felolvasóest irodalmi szövegei közé, tehát gazdag költészeti és akusztikai élményt biztosított a program, „ez a baráti este”, miként Turczi István fogalmazott. A záróeseménynek olyan költők voltak a meghívottai, akik valamilyen módon több éve kötődnek a Magyar PEN Clubhoz vagy Turczi István irodalmi munkásságához. Most tizenegy szerző olvasott fel a verseiből: Zsille Gábor, Király Farkas, Székelyhidi Zsolt, Nagy Zsuka, Tolvaj Zoltán, Székely Szabolcs, Bajtai András, Toroczkay András, Hartay Csaba, Pál Dániel Levente, Babiczky Tibor.
A hangulatot Zsille Gábor könnyedebb hangvételű szövegei alapozták meg, aki lázadó jelleggel igyekszik ilyen verseket írni, hogy oldja a szerkesztői munkája során olvasott versek zömének borús hangulatát (a lázadó jelleg elmondása szerint a felolvasás módjában is megmutatkozott, abban, hogy papírról olvasta fel a költeményeit, mert „a költők szeretik a papírt”). „Hány végtelent él az ember, amíg az utolsóhoz ér?” – kérdezi Nagy Zsuka verse, az elmúlással több szerző is foglalkozott. Király Farkas például a magyar nyelv elveszítésének a veszélyét fogalmazta meg azokban a versekben, amelyeket a szovátai és sóvidéki utazásai alapján szerzett. „Állok a mostban és az akkorban”, tekint vissza a múltra és a székely létállapotra több versében is. Tolvaj Zoltán pedig az édesanyja emlékére írt nagy hatású alkotását olvasta fel. „Mert megjegyeztem valami elfeledhetőt” – írja Székely Szabolcs. A felolvasott versek nagy részében egy ilyen elfeledhető, de el nem felejtett esemény lesz szervezőerővé.
Emlékezetes élményt nyújt Pál Dániel Levente Ima Szent Annához című verse, ami elmélyítette és más kontextusba helyezte a „boldogtalan erejű szavak”-at, melyekből visszatekintve úgy látszik, mégiscsak volt elég, vagy éppen annyi, hogy egy „boldog erejű imává” álljanak össze.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.