A Magyar PEN Club sorozatzáró zenés felolvasóestjén vehetettek részt az érdeklődők 2021. augusztus 30-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A negyedik alkalommal megrendezett esemény zenei részekkel egészült ki, szó szerint is, hiszen utolsó dalként a közreműködő Blahalouisiana nevű zenekar olyan szerzeményt játszott, amely a jövőben megjelenő lemezen lesz hallható, témája okán azonban a rendezvényhez közvetlenül is kapcsolódik. Mindez szép lezárását adta az eseménynek. Ugyanakkor Szajkó András dalszövegei méltán beleillettek a felolvasóest irodalmi szövegei közé, tehát gazdag költészeti és akusztikai élményt biztosított a program, „ez a baráti este”, miként Turczi István fogalmazott. A záróeseménynek olyan költők voltak a meghívottai, akik valamilyen módon több éve kötődnek a Magyar PEN Clubhoz vagy Turczi István irodalmi munkásságához. Most tizenegy szerző olvasott fel a verseiből: Zsille Gábor, Király Farkas, Székelyhidi Zsolt, Nagy Zsuka, Tolvaj Zoltán, Székely Szabolcs, Bajtai András, Toroczkay András, Hartay Csaba, Pál Dániel Levente, Babiczky Tibor.
A hangulatot Zsille Gábor könnyedebb hangvételű szövegei alapozták meg, aki lázadó jelleggel igyekszik ilyen verseket írni, hogy oldja a szerkesztői munkája során olvasott versek zömének borús hangulatát (a lázadó jelleg elmondása szerint a felolvasás módjában is megmutatkozott, abban, hogy papírról olvasta fel a költeményeit, mert „a költők szeretik a papírt”). „Hány végtelent él az ember, amíg az utolsóhoz ér?” – kérdezi Nagy Zsuka verse, az elmúlással több szerző is foglalkozott. Király Farkas például a magyar nyelv elveszítésének a veszélyét fogalmazta meg azokban a versekben, amelyeket a szovátai és sóvidéki utazásai alapján szerzett. „Állok a mostban és az akkorban”, tekint vissza a múltra és a székely létállapotra több versében is. Tolvaj Zoltán pedig az édesanyja emlékére írt nagy hatású alkotását olvasta fel. „Mert megjegyeztem valami elfeledhetőt” – írja Székely Szabolcs. A felolvasott versek nagy részében egy ilyen elfeledhető, de el nem felejtett esemény lesz szervezőerővé.
Emlékezetes élményt nyújt Pál Dániel Levente Ima Szent Annához című verse, ami elmélyítette és más kontextusba helyezte a „boldogtalan erejű szavak”-at, melyekből visszatekintve úgy látszik, mégiscsak volt elég, vagy éppen annyi, hogy egy „boldog erejű imává” álljanak össze.
Az idén Magyarországon megrendezett Vadászati és Természeti Világkiállítás sokszínű programjaihoz csatlakozva a Petőfi Kulturális Ügynökség által kiadott Helyőrség című irodalmi portál (helyorseg.ma) irodalmi- és fotópályázatot hirdet.
Nehéz pátosz nélkül beszélni arról, ami tegnap Sepsiszentgyörgyön történt: erre az augusztus huszadikára úgy fogunk emlékezni, mint az erdélyi István, a király megszületésére. A rockopera főszerepeit játszó ifjú művészek többsége még a világon sem volt a mű létrejöttének idején, így a hagyományosnak számító és jól ismert alakítások helyett egészen új, modern és őszintén átélt megformálásokat láthattunk a színpadon.
A Magyar Kultúra magazin első három lapszámát mutatta be a Petőfi Kulturális Ügynökség stábja a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara a magazin koncepcióját, tematikáját és jövőbeli terveit ismertették, a rendezvényről online tévéközvetítés is készült Száva Enikő műsorvezetésével. Szerzőik közül Visky András és Farkas Wellmann Endre olvastak fel, Szilágyi Enikő színművész pedig Szőcs Géza Esti ima című versével zárta a bemutatót.
A Rézbőrű volt az alkony címmel nyílt kiállítás a mára feledésbe merült indiánregények, történelmi múlt tapasztalatok, valamint a szabadságvágy eszményének múltjába nyújt betekintést. Abba az időbe, amikor még élnek, akik Borvendég Deszkáss Sándornak (Fehér Szarvas) a múlt század negyvenes éveiben megjelent indiánkönyvei nyomán a cserkészet és az indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el, nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián-cowboy táborai, és a mai napig élő hagyomány a Cseh Tamás és barátai által 1961-ben életre keltett bakonyi indiánozás, de számos indiánozó
Háromszéki kortárs szépírók névvel indította el azt a Facebook-oldalt Dimény H. Árpád költő, Miklóssi Szabó István prózaíró és Szonda Szabolcs műfordító 2021 márciusában, amely a Háromszéken született, nevelkedett, vagy erős szálakkal ide kötődő szerzőket sorakoztatja fel, és ismerteti munkásságukat, alkotásaikat az olvasókkal.
A Petőfi-udvar számtalan érdekes programmal várja a látogatókat az első naptól egészen az utolsóig. A Csáth Géza családi fotói és történetei című előadásra érkezem, amelyet Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, a Csáth Géza-kiállítás kurátora tart egy hatalmas diófa árnyékában.
Eltelt az első hétvége a Művészetek Völgye fesztiválból, amely idén ünnepli 30. jubileumát. Az összművészeti fesztivál évről évre többszázezres érdeklődő tömeget vonz három különböző helyszínére: Kapolcs, Taliándörögd, valamint Vigántpetend érdekes programjaival tartalmas kikapcsolódást kínál.