Bonczidai Éva: „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” – Ádám Gyula pünkösdi fotói

2020. május 31., 08:21

Fotó: Ádám Gyula

A képre kattintva galéria érhető el.

Ahogy Katkó Tamás fotóművész egyik kiállításmegnyitón kiemelte: Ádám Gyula az erdélyi pünkösd egyik ikonikus színhelyét és eseményét, a csíksomlyói búcsút is bemutatja, ám oly módon, ahogy egy turista csak kis szerencsével, de leginkább soha nem láthatja. Fotóin megnézhetjük a keresztaljak hajnali indulását Alcsík, Felcsík és Gyimes falvaiból, a csángó misét vagy a pünkösdvasárnapi napba nézés szokását is.

Haris László fotóművész mondta róla: „Ádám Gyula nem művészként kereste a témát, hanem a téma kereste meg őt, ezért lett művész. Ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni a fotográfiával, hogy sikeresen tudja megörökíteni, menteni a csángó kultúrát. Az már a mi különleges szerencsénk, hogy kiderült, tehetséges, és az elkészült képek nemcsak dokumentumok, hanem az események lényegét láttató művészi alkotások.”

Elindulni, várni a hajnalt – ez a cél már önmagában is szép imádság, hát még együtténekelve a többiekkel. A találkozás megannyi arca – Ádám Gyula nem idegenként érkezik közéjük, fotói által mi sem idegeneket látunk. Ráköszönni a szembejövőre, áldást mondani az elhaladókra – erre buzdít ez a hajnali tisztaság. Közben gyönyörködhetünk az idő természetében is, a változásban, amelyben valami ősi találkozik a mai lehetőségekkel: az évszázadokon át hordott viselet fölé műanyag esőköpenyt kanyaríthatunk, a lóról lepattanva érintőképernyőt babrálunk és felhívhatjuk, akit keresünk. Furcsa és meghökkentő látvány. És van, ami mégis ugyanaz marad: az összekulcsolt kéz, az égre tekintő bizakodás.

Fotó: Ádám Gyula

Ádám Gyula a rendszerváltásig titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóegyesületnek sem. Munkáiból 1990 óta számos kiállítás nyílt Erdélyben és több európai városban. 2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat. Több kiadvány is népszerűsíti ezt a nem hétköznapi életművet, közülük legjelentősebb a 2006-ban megjelent Arcpoétika című album, amely értékes szakmai önvallomás is, és a 2008-ban kiadott Székelyföldi vízikerekek nyomában című tematikus fotóalbum, amely elnyerte a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Legszebb könyv díját. A megkerült paradicsom címmel négy évtized képanyagából közölt válogatást, az impozáns albumot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia jelentette meg.

Ádám Gyula tavaly átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, majd a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait és ünnepeit kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként Szőts István-díjjal jutalmazta a Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti tagozata.

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. május 30-i számában.)

Szentmártoni János

Irodalmi helyőrségek a Kárpát-medencében

2020. július 22., szerda

„Magyarország akkora, a-mekkorára a magyarul beszélők nyújtják.” – vallotta a magyar költészet utolsó apostola, a két éve eltávozott Kányádi Sándor. Mernénk mi vitatkozni a mesterrel? Nyújtsuk inkább minél nagyobbra hazánkat, ameddig a szívünkben elfér. Ott ugyanis nem húztak trianoni határokat, sőt, még a tengeren túl is dobog sok-sok magyar mellkasában. Versében él a nemzet – hajolhatunk vissza játékosan e gondolat mentén egy korábbi költőhöz is –, és prózájában, képzőművészetében, zenéjében…, egyszóval: kultúrájában.

Bálint Tamás

Történetek a rajzokon keresztül – Beszélgetés Orosz Annabella grafikussal

2020. július 21., kedd

Orosz Annabella szerint a gyermekeknek jó rajzolni, mert nyitottak, és rugalmas a fantáziájuk. Ugyan nem kell mindent a szövegből belerajzolni az illusztrációba, de a történetnek összefüggőnek kell lennie, állítja.

Laczkó Vass Róbert

Országimázs

2020. július 21., kedd

korába rokkanó nemzedék ez

tele bölccsel aki sose kérdez

csak állít konokul ex cathedra

figyeld amit mond és ne fogadj rá

Király Zoltán

Transsylvanicum. Hungaricum

2020. július 21., kedd

derék erdélyi költők és írók

jelentéseik megírták.

hóban-fagyban, télen-nyáron

besúgták legjobb barátaikat, bajtársaikat.

Szondy-Adorján György

Egy pohár víz

2020. július 20., hétfő

– Öcsi, hozz egy pohár vizet!

– Nem hozok!

Általában ezzel az egyszerű és ártalmatlannak tűnő rövid kis párbeszéddel kezdődött a verekedés.

Pataki Tamás

Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt (részlet)

2020. július 16., csütörtök

Hát, remélem, nem felejtettétek el kacsalábon forgó történeteimet, de megsúgom, hiába gyűltetek ilyen sokan körém, nem lesz időm mindegyikről szót ejteni – ha a feledés az úr, hajtson csak rabigába titeket. Az újaknak pedig ajánlom magam! Murokffy vagyok, Murokffy Tódor Ede, egyik énem jobbik vagy rosszabbik fele, bár azt sohasem tudom eldönteni, hogy melyiké. Az erdőn túlról származom, egy álmos-ólmos kisvárosból, mely közel esik családi birtokunkhoz, Murokországhoz.

Smid Róbert

Két kaland egy áráért

2020. július 16., csütörtök

Ma kevésbé kedvelt, avíttasnak ható, hosszú cím: pipa. Hetyke-nyegle magyar úrfi, aki végigkalandozza az egykori Monarchia területét: pipa. Mindez megtámogatva századelős atmoszférával, szecessziós nyelvezettel és régivágású, éppen annyira sztereotipizált alakokkal, hogy az humoros legyen: pipa. Pataki Tamás debütálása minden jel szerint arra van predesztinálva, hogy az idei nyaralások egyik legszórakoztatóbb olvasmánya legyen, a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt azonban jelentősen túlmutat az egymásra következő csodás kalandok nyújtotta egyszerű élvezeten.