Dr. Desits Imre: A kilencedik napon

2020. május 01., 08:26

A könyvszekrényben böngészés nem haszontalan időtöltés. Régi olvasmány került a kezembe. Hervé Bazin A kilencedik napon című regénye. (Jó család: a nagybátyja René Bazin katolikus és nacionalista író, unokabátyja Paul Claudel, a neves katolikus költő.)

Mintha napilapjaink valamelyikét olvasnám. Pandémia, halálos vírus, szupernátha. A főhős Eric Alleaume doktor víruskutató egy vidéki virológiai intézetben. Elkötelezett, egymással szolidáris kollégák és a sikereikre féltékeny adminisztratív nagyfőnökök. A szakmai környezet leírása a laikus számára félelmetes. Mielőtt munkához lát, beöltözik és zsilipel. A szigorú sterilitás magától értetődő: a ruházat sérülése munkahelyi baleset, fertőzés veszélyével járhat. A benn tölthető idő meghatározott, pár óra. A kísérleti állatházban egerek, patkányok és görények is vannak. Kedvencet nem ajánlatos választani. A munka célja a halálos vírus elleni oltóanyag mielőbbi előállítása a közérdeklődés fokozott nyomása mellett. Az intézet kénytelen beleegyezni egy sajtóértekezlet megtartásába. Megelégedéssel nyugtázzák, hogy előrébb vannak, mint a hasonló külföldi intézetek.

A regényen végighúzódik a magánéleti, családi szál. A doktor vidéki házban lakik idős, praktizáló orvos nagybátyjával, második feleségével és elhunyt első feleségétől született lányával. A történet vége tragikus. Az eltűnt helyettes, Martin Lansdale a valószínűleg magával vitt munkahelyi fertőzésben meghalt Indiában. A második feleséget is – fordító volt az intézetben – elviszi a halálos kór. Alleaume doktor egészségi állapota is egyre rosszabb. Hajdani iskolatársa, a helyi kórház orvosa közli vele a lesújtó diagnózist, az áttéteket adó rákot.

Végezetül néhány sor a főhős gondolataiból: „Uram, Teremtőm! Hat nap alatt teremtetted a világot és a hetedik napon pihentél. A nyolcadikon kikergetted az embert a földi paradicsomból büntetésül, mert szakítani mert a tudás fájának gyümölcséből. De a kilencedik napon, gusztust kapva rá, a »sapiens« megteremtette magának az eszközöket ahhoz, hogy maga is elpusztíthassa vagy átalakíthassa a teremtett világot. És teszi, amit tud, anélkül, hogy okvetlenül tudná, mit tesz.”

Hervé Bazin regénye pesszimista kicsengésű. Más, mint Daniel Defoe A londoni pestise, más, mint Albert Camus A pestise – a modern járványtan boszorkánykonyhájáról szól. Aktualitása miatt tán érdemes egy rövid ismertetésre.

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. május 2-i számában.)

Gyenes Beatrix

Miért preferálunk egy eredeti festményt a tökéletes minőségű másolata helyett?

2020. augusztus 28., péntek

Mi, a modern kor emberei többek között az eredetiség kétségbeesett kutatása miatt értékelünk jobban egy olyan művet, amit még nem alkotott meg előttünk senki. Mégis érdemes megjegyeznem, hogy még a régmúlt korokban is nagyobb népszerűségnek örvendtek azok a művészek, akik munkájukba valami hamisíthatatlanságot voltak képesek csempészni. De vajon miért?

Paksa Tibor

Megérintett a történelem…

2020. augusztus 19., szerda

1977–79 között a Magyar Néphadsereg elit alakulatánál, a Díszzászlóaljnál szolgáltam.

A sors ajándékának köszönhettem, hogy 1978. január 6-án Ferihegyen, a Díszzászlóalj tagjaként fogadhattam az Egyesült Államokból hazatért Szent Koronát.

Dr. Temesvári I. Péter

Javaslat egy új múzeumi díjra: „Az év kiállítási leleménye”

2020. június 29., hétfő

Csontváry legelső festménye, a Pillangók, a pécsi Csontváry Múzeum egyik állandó kiállítási tárgya. 2019-ben időszakos kiállításon szerepelt a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárának folyosóján, (...) hetekkel a megnyitó után a falon függő Pillangók közvetlen szomszédságában egy addig nem létező, egyszerű kivitelű tárló jelent meg. Olyan, mint egy oktatási szemléltető eszköz. Benne a Csontváry-kép 21 lepkefajának a természetben előforduló eredeti példányai sorakoznak.

Fűrész István

Kallódók és törtetők

2020. június 24., szerda

Az ősz búcsúja eseményszerűen bár nem a világháborúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó emberek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával.

Kovács László

Életünk célja

2020. június 17., szerda

Valamikor a 20. század negyvenes éveinek elején Közép-Finnország egyik szegényes falujából egy csendes vasárnapon felkerekedik egy fiatalember, Mäkinen Valte, és elindul „az őszi reggel fagyott útján” a nagyvárosba gyári munkásnak. Szinte látástól vakulásig gürcöl, közben hatalmas tapasztalatokat halmoz fel az élet árnyoldalán a hétköznapok kiábrándító valóságából.

Fűrész István

Találkozások Paszternakkal

2020. május 29., péntek

Sorkatonai szolgálatom utolsó hónapjaiban, 1972-ben megvettem Borisz Leonyidovics Paszternak Éjszakai szél című verseskötetét. Vácon, a főtér közeli könyvesboltban az egyik eladó, történetesen korábban leszerelt katonatársam azt mondta, ez igazán neked való. Igaza lett.

Németh Károly

Franciaország végnapjai

2020. május 23., szombat

A nép szava Isten szava – állítja a régi latin mondás, de vajon népnek nevezhető-e az a tömeg, amely végveszélyben Istenhez nem tud szólni, templomai üresek, sem testi, sem lelki ereje nincs a veszély elhárítására? És nép-e az az iszonyatos csőcselék, amely egy nagy múltú kultúra teljes megsemmisítését hajtja végre valamely idegen, vérszomjas isten nevében?

Perjész Mária

Versek

2020. május 07., csütörtök

Eltorzult mosolyokból

sárgán nevető, mézízű nyarat.

Rozsdaporos emlékfoszlányokból

muzsikáló őszi fuvallatot.

T. G. Adrienn

Testamentumok

2020. április 26., vasárnap

Mindemellett A szolgálólány meséjében és Testamentumokban egyaránt találunk érvet a férfigyűlöletet szóvá tevő kritikákhoz. Először a Fredét körülvevő „szemekről” és a szolgálólányokat erőszakkal megtermékenyítő „parancsnokról” olvashattunk, a Testamentumokban pedig már kiforrott diktatúrába nyerünk betekintést.