Dr. Desits Imre: A kilencedik napon

2020. május 01., 08:26

A könyvszekrényben böngészés nem haszontalan időtöltés. Régi olvasmány került a kezembe. Hervé Bazin A kilencedik napon című regénye. (Jó család: a nagybátyja René Bazin katolikus és nacionalista író, unokabátyja Paul Claudel, a neves katolikus költő.)

Mintha napilapjaink valamelyikét olvasnám. Pandémia, halálos vírus, szupernátha. A főhős Eric Alleaume doktor víruskutató egy vidéki virológiai intézetben. Elkötelezett, egymással szolidáris kollégák és a sikereikre féltékeny adminisztratív nagyfőnökök. A szakmai környezet leírása a laikus számára félelmetes. Mielőtt munkához lát, beöltözik és zsilipel. A szigorú sterilitás magától értetődő: a ruházat sérülése munkahelyi baleset, fertőzés veszélyével járhat. A benn tölthető idő meghatározott, pár óra. A kísérleti állatházban egerek, patkányok és görények is vannak. Kedvencet nem ajánlatos választani. A munka célja a halálos vírus elleni oltóanyag mielőbbi előállítása a közérdeklődés fokozott nyomása mellett. Az intézet kénytelen beleegyezni egy sajtóértekezlet megtartásába. Megelégedéssel nyugtázzák, hogy előrébb vannak, mint a hasonló külföldi intézetek.

A regényen végighúzódik a magánéleti, családi szál. A doktor vidéki házban lakik idős, praktizáló orvos nagybátyjával, második feleségével és elhunyt első feleségétől született lányával. A történet vége tragikus. Az eltűnt helyettes, Martin Lansdale a valószínűleg magával vitt munkahelyi fertőzésben meghalt Indiában. A második feleséget is – fordító volt az intézetben – elviszi a halálos kór. Alleaume doktor egészségi állapota is egyre rosszabb. Hajdani iskolatársa, a helyi kórház orvosa közli vele a lesújtó diagnózist, az áttéteket adó rákot.

Végezetül néhány sor a főhős gondolataiból: „Uram, Teremtőm! Hat nap alatt teremtetted a világot és a hetedik napon pihentél. A nyolcadikon kikergetted az embert a földi paradicsomból büntetésül, mert szakítani mert a tudás fájának gyümölcséből. De a kilencedik napon, gusztust kapva rá, a »sapiens« megteremtette magának az eszközöket ahhoz, hogy maga is elpusztíthassa vagy átalakíthassa a teremtett világot. És teszi, amit tud, anélkül, hogy okvetlenül tudná, mit tesz.”

Hervé Bazin regénye pesszimista kicsengésű. Más, mint Daniel Defoe A londoni pestise, más, mint Albert Camus A pestise – a modern járványtan boszorkánykonyhájáról szól. Aktualitása miatt tán érdemes egy rövid ismertetésre.

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. május 2-i számában.)

Legfrissebb hírek
Legnézettebb
2021. március 25., 08:10