Tihanyiné Bálint Zsuzsa: Kitört az Etna

Fűrész István

Egyedül a forgatagban

Bereményi Géza Magyar Copperfield című könyvéről számos cikket írtak szakértő kritikusok. Ez itt egy olvasói ajánlás, amiben szabadon élek a kiemelés szabadságával. Több lesz az egyéni szempont, és vállalom az elfogultságot is.

Tihanyiné Bálint Zsuzsa

Versek

Mély kút vagyok
te belém szállsz naponta
örvénylő mélysötét
vizeim felkavarod
s csak gyűlik bennem a kő

Kiss Székely Zoltán

Versborosta

Tisztán szerettünk volna élni, friss, borotválkozás utáni
hangulatban. Már egy hónapja nem írtam verset.
Borostája tűnik halkan, mint a szél a huzatban.

bala_lajka

Versek

Geometrikus szeretők állják el az utam.

Arcom észrevétlen olvad a látképbe,
eltűrve minden pillanatnyi ellenvetést.

Tovahasadnak mögöttem az utcák,
tört fényű neoneső süt.

Balogh László

Drágakő a sárban (részlet)

Hogy hol lehet most Csokonai, 1796 nyarán? Éppen Sáros­patakon időzik, de már innen is menni készült. Hogyan került ide Debrecenből? Hiszen már csak fél év volt hátra a tanulmányaiból.

Csokonait 1795 tavaszán perbe fogták, miszerint a Kecskeméten kapott 72 forintot, melyet a Kollégium számára küldettek vele, de azt állítólag Pesten engedély nélkül elköltötte. Azonban hazaérke­zése után a pénzzel mégis el tudott számolni. Így nem értette a dol­got. Megérezte, hogy bárhogyan is védi magát, innen neki mennie kell. A Kollégium vezetőségének bögyében volt Csokonai, s fordít­va is ez volt a helyzet. Mivel a tanulóifjúság szerette ezt a bohém

Balajthy Ferenc

A mindenség kenyere – Versek

A van, ha egyszer nem lesz, csak úgy
S fává terebélyesedik a földbe leszúrt
Fűzfa ága, benépesülhet a Paradicsom,
És, ami fölnevelt nem gaz, nem liliom.
A Mindörökkön túlon túl, mi vár rám,
Ősvized toporgó talpakkal én járnám!

Fűrész István

Előképek és élőképek

Armand Lanoux Ágyúpolka című könyvét ajánlom olvasásra azoknak, akik szívesen ismernék meg egy sokáig mítoszokba csomagolt történelmi esemény előzményeit és azok részleteit. A terjedelmes, de könnyen olvasható dokumentumregény a párizsi kommün előzményeit tárja elénk. Egy olyan történelmi eseményét, amit generációk számára politikai érdekeknek megfelelően értelmeztek és illesztettek a történelemkönyvekbe. Ebben a könyvben a mítoszteremtés helyett tényekkel találkozhatunk, olyan pergőn, ahogy egy mai hírcsatorna tárná elénk.

Németh Károly

Jókai „Előretolt Helyőrsége” – Egy az Isten (1877)

Jókai legszebb regényének tartom. Szép és gazdag, mint maga az élet: fényeivel, árnyoldalaival. Teljesség. Micsoda filmet tudott volna forgatni belőle egy Sára Sándor – nyugodjék! –, bár az ő filmjei sokkal szikárabbak, teli balladás káprázatokkal.

Cs. Nagy László

A kelet

Jutott új zabla, kötőfék,

szánkat rendre felsebezte,

akarásunk kerékbe törték,

és a lefüggönyözött este

átrágta vén csontjainkat,

hogy már remélni sem mertünk,

nem volt, aki új táncba ringat,

mi minden dalból kint rekedtünk,

Fűrész István

Cselekedni vagy szemlélődni?

Könyvbőségben is jó újra kézbe venni régi olvasmányokat. Közülük Nikosz Kazantzakisz két könyvének olvasását vagy újraolvasását ajánlom. Ezek a Zorbász, a görög és a Jelentés Grecónak. Mi késztet arra, hogy a Zorbász és a Jelentés olvasására bíztassam remélt olvasótársaimat? Úgy vélem, sokan lehetnek, akik csak a filmet ismerik, és az alapjául szolgáló könyvet nem. Ezentúl pedig azt gondolom, hogy a regény adta élményt is elmélyíti, vagy éppen megalapozza az önéletrajz, azaz a Jelentés Grecónak olvasása.