Szicília
Ezer évek vérlucskos nyoma
a szikkadt kövekbe zárva
egy árva kecske bolyong
a napszítta semmibe zárva
Amott pár ciprus csókolja egymást
s várja hogy villámokkal cicázva
felhasadjon az ég mert
esőből erre sosem elég…
A falvak lassan kihalnak
a vének arcán ezernyi barázdán
bukdácsolnak lassan a könnyek
negyven fok s nyomor feszül
a néma közönynek…
Az élők itt mindentől félnek
vagy ők ölnek vagy öletnek
Halál vér és izzadságszaga
van itt a földnek
Dicső évezredek emléke
nem szökken újra szárba
s a vendetta magánya
kúszik a miatyánkba
Hallgatag nők és férfiak
a kopár falak tövében
Hószínű sziklák csúcsain
vérben fogan a hajnal
Egy angyal karddal
suhint a térbe. Döndül a föld
s az égbe páragomoly
lövell és lángos csóva
Remegve visít a Föld
mert végre
kitört az Etna…
Kolumbusz imája
Ó gyötrő rémálmaim!
Ördögi vágyaim szárnyain
száguld a lázas álom
Hiszem hogy valóra váltom!
Már felsejlik és átsüt
a lázon a part
melyet annyira akart
a több száz napja
gyöngülő legénység
A ködből kibomlik
a tisztuló kékség
Égbekiáltó bércek
s rajtuk a sikamlós fények
Hamvas zöldek törnek elő
s a földnek erjedő szaga
csörtet át a vitorlán
Én állok a vártán
Kérges arcomon könnyes permet
Ó fénylő Új-világ hozol-e
számomra végre kegyelmet?
És döndül az ég
és habzik a tajték
végső határán a valós-világnak
Én látlak. LÁTLAK, URAM!
Oszlik az emlék a múltról
Az útról mely miatt még
mindig sírunk…
1492-t írunk
s én parányi porszem
egy új világ földjére hullva
áldalak Uram
ÚJRA és
ÚJRA…
Hogy hol lehet most Csokonai, 1796 nyarán? Éppen Sárospatakon időzik, de már innen is menni készült. Hogyan került ide Debrecenből? Hiszen már csak fél év volt hátra a tanulmányaiból.
Csokonait 1795 tavaszán perbe fogták, miszerint a Kecskeméten kapott 72 forintot, melyet a Kollégium számára küldettek vele, de azt állítólag Pesten engedély nélkül elköltötte. Azonban hazaérkezése után a pénzzel mégis el tudott számolni. Így nem értette a dolgot. Megérezte, hogy bárhogyan is védi magát, innen neki mennie kell. A Kollégium vezetőségének bögyében volt Csokonai, s fordítva is ez volt a helyzet. Mivel a tanulóifjúság szerette ezt a bohém
Armand Lanoux Ágyúpolka című könyvét ajánlom olvasásra azoknak, akik szívesen ismernék meg egy sokáig mítoszokba csomagolt történelmi esemény előzményeit és azok részleteit. A terjedelmes, de könnyen olvasható dokumentumregény a párizsi kommün előzményeit tárja elénk. Egy olyan történelmi eseményét, amit generációk számára politikai érdekeknek megfelelően értelmeztek és illesztettek a történelemkönyvekbe. Ebben a könyvben a mítoszteremtés helyett tényekkel találkozhatunk, olyan pergőn, ahogy egy mai hírcsatorna tárná elénk.
Jókai legszebb regényének tartom. Szép és gazdag, mint maga az élet: fényeivel, árnyoldalaival. Teljesség. Micsoda filmet tudott volna forgatni belőle egy Sára Sándor – nyugodjék! –, bár az ő filmjei sokkal szikárabbak, teli balladás káprázatokkal.
Könyvbőségben is jó újra kézbe venni régi olvasmányokat. Közülük Nikosz Kazantzakisz két könyvének olvasását vagy újraolvasását ajánlom. Ezek a Zorbász, a görög és a Jelentés Grecónak. Mi késztet arra, hogy a Zorbász és a Jelentés olvasására bíztassam remélt olvasótársaimat? Úgy vélem, sokan lehetnek, akik csak a filmet ismerik, és az alapjául szolgáló könyvet nem. Ezentúl pedig azt gondolom, hogy a regény adta élményt is elmélyíti, vagy éppen megalapozza az önéletrajz, azaz a Jelentés Grecónak olvasása.