Kovács László: Életünk célja

2020. június 17., 08:44

Az élet útján járva mindannyian kerülhetünk váratlanul nehéz terepre. Így vannak ezzel a most érettségizők is. Már hosszú ideje obsitos tanárként sokat gondolok rájuk, és ha közvetlen segítséget adni nem tudok is, legyen szabad egy rövid ismertetés keretében egy finn regényt ajánlani számukra. Vizsgáik idején ugyan elolvasni nem érnek rá, de utána remélhetőleg igen. Merítsenek erőt a regény főhősének viszontagságos életéből, és – a felnőttkor küszöbéhez érkezve – sarkallja őket Mäkinen Valte példája töretlen kitartásra!

Az Életünk célja és… című regény Väinö Linna alkotása, mégpedig művei sorában a legelső. A legelső regénye abban a tekintetben is, hogy magyarul eddig még nem jelent meg más könyve.

Valamikor a 20. század negyvenes éveinek elején Közép-Finnország egyik szegényes falujából egy csendes vasárnapon felkerekedik egy fiatalember, Mäkinen Valte, és elindul „az őszi reggel fagyott útján” a nagyvárosba gyári munkásnak. Szinte látástól vakulásig gürcöl, közben hatalmas tapasztalatokat halmoz fel az élet árnyoldalán a hétköznapok kiábrándító valóságából. Ő igényes ember, sokat olvas – irodalmat és filozófiát. Azért indul a nagyvárosba, hogy ott találjon rá élete értelmére és céljára. Céltalan, értelmetlen, üres életet élő emberek veszik körül, akik elrettentő példáját adják annak, hogyan nem szabad élni. Ámde a finn irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, Väinö Linna (1920–1992) 1947-ben megjelent fejlődésregényének főhősét nem akármilyen fából faragták! „(…) „csetelve-botolva, elesvén lerogyva és fölkelve, de egészében véve botlás nélkül megingathatatlanul, a cél és az értelem felé. A felé a különös felé. Afölött pedig ott van Isten pecsétje.” Valtéban becsvágy munkál, és hogy a kiutat megtalálja, harcba száll.

Az, hogy mindez sikerül-e neki, és ha igen, milyen megpróbáltatások árán, az a Püski Kiadónál néhány éve végre megjelent első magyar fordításnak köszönhetően a magyar olvasó számára is feltárul. És bár a fordító dr. Kádár György (magyar–finnugor nyelvész, zenetanár-zenetudós) ajánlása szerint „minden érettségiző és érettségiző korban levő fiatalnak” szól a mű, én úgy vélem, a potenciális olvasótábor sokkal tágabb is lehet. Minden olvasó számára élményt jelenthet, aki nem elsősorban vagy nem egyszerűen csak a fordulatos cselekmény, érzékeket birizgáló, fantáziadús történet miatt vesz kézbe egy könyvet, hanem a plasztikus jellemrajzokat, a remek lélekábrázolást, az igényes, érdekes, izgalmas eszmefuttatásokat, gondolatokat is keresi egy irodalmi alkotásban. Ebben megleli őket.

A könyvben található fekete-fehér-szürke képek látványa is remek összhangban van a mű hangulatával, és Kádár Ildikó illusztrátor ügyességét dicsérik.

A finn kulturális élet, történelem és művelődéstörténet sajátos vonatkozásainak megértésében a magyar olvasót a fordítók lábjegyzetben közölt értelmezései segítik.

A Függelékben Aleksis Kivi egy verse olvasható, valamint Kádár Györgynek Väinö Linna munkásságáról írt (az ínyencek számára finn nyelven is olvasható) kitűnő esszéje gazdagítja az ismereteinket.

Väinö Linna: Életünk célja és… – Mäkinen Valte felnőtté válásának története. Püski Kiadó, Budapest, 2013

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. június 6-i számában.)

Gyenes Beatrix

Miért preferálunk egy eredeti festményt a tökéletes minőségű másolata helyett?

2020. augusztus 28., péntek

Mi, a modern kor emberei többek között az eredetiség kétségbeesett kutatása miatt értékelünk jobban egy olyan művet, amit még nem alkotott meg előttünk senki. Mégis érdemes megjegyeznem, hogy még a régmúlt korokban is nagyobb népszerűségnek örvendtek azok a művészek, akik munkájukba valami hamisíthatatlanságot voltak képesek csempészni. De vajon miért?

Paksa Tibor

Megérintett a történelem…

2020. augusztus 19., szerda

1977–79 között a Magyar Néphadsereg elit alakulatánál, a Díszzászlóaljnál szolgáltam.

A sors ajándékának köszönhettem, hogy 1978. január 6-án Ferihegyen, a Díszzászlóalj tagjaként fogadhattam az Egyesült Államokból hazatért Szent Koronát.

Dr. Temesvári I. Péter

Javaslat egy új múzeumi díjra: „Az év kiállítási leleménye”

2020. június 29., hétfő

Csontváry legelső festménye, a Pillangók, a pécsi Csontváry Múzeum egyik állandó kiállítási tárgya. 2019-ben időszakos kiállításon szerepelt a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárának folyosóján, (...) hetekkel a megnyitó után a falon függő Pillangók közvetlen szomszédságában egy addig nem létező, egyszerű kivitelű tárló jelent meg. Olyan, mint egy oktatási szemléltető eszköz. Benne a Csontváry-kép 21 lepkefajának a természetben előforduló eredeti példányai sorakoznak.

Fűrész István

Kallódók és törtetők

2020. június 24., szerda

Az ősz búcsúja eseményszerűen bár nem a világháborúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó emberek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával.

Fűrész István

Találkozások Paszternakkal

2020. május 29., péntek

Sorkatonai szolgálatom utolsó hónapjaiban, 1972-ben megvettem Borisz Leonyidovics Paszternak Éjszakai szél című verseskötetét. Vácon, a főtér közeli könyvesboltban az egyik eladó, történetesen korábban leszerelt katonatársam azt mondta, ez igazán neked való. Igaza lett.

Németh Károly

Franciaország végnapjai

2020. május 23., szombat

A nép szava Isten szava – állítja a régi latin mondás, de vajon népnek nevezhető-e az a tömeg, amely végveszélyben Istenhez nem tud szólni, templomai üresek, sem testi, sem lelki ereje nincs a veszély elhárítására? És nép-e az az iszonyatos csőcselék, amely egy nagy múltú kultúra teljes megsemmisítését hajtja végre valamely idegen, vérszomjas isten nevében?

Perjész Mária

Versek

2020. május 07., csütörtök

Eltorzult mosolyokból

sárgán nevető, mézízű nyarat.

Rozsdaporos emlékfoszlányokból

muzsikáló őszi fuvallatot.

Dr. Desits Imre

A kilencedik napon

2020. május 01., péntek

Mintha napilapjaink valamelyikét olvasnám. Pandémia, halálos vírus, szupernátha. A főhős Eric Alleaume doktor víruskutató egy vidéki virológiai intézetben. Elkötelezett, egymással szolidáris kollégák és a sikereikre féltékeny adminisztratív nagyfőnökök. A szakmai környezet leírása a laikus számára félelmetes.

T. G. Adrienn

Testamentumok

2020. április 26., vasárnap

Mindemellett A szolgálólány meséjében és Testamentumokban egyaránt találunk érvet a férfigyűlöletet szóvá tevő kritikákhoz. Először a Fredét körülvevő „szemekről” és a szolgálólányokat erőszakkal megtermékenyítő „parancsnokról” olvashattunk, a Testamentumokban pedig már kiforrott diktatúrába nyerünk betekintést.