Németh Károly: Franciaország végnapjai

2020. május 23., 11:23

A nép szava Isten szava – állítja a régi latin mondás, de vajon népnek nevezhető-e az a tömeg, amely végveszélyben Istenhez nem tud szólni, templomai üresek, sem testi, sem lelki ereje nincs a veszély elhárítására? És nép-e az az iszonyatos csőcselék, amely egy nagy múltú kultúra teljes megsemmisítését hajtja végre valamely idegen, vérszomjas isten nevében?

Laurent Obertone Gerilla című regényét röviddel a kiadása után sikerült megszereznem, s hosszú három napba telt, amíg végigrohantam a vaskos köteten. Pontosan három nap a regényidő is. Ötvenhét fejezetben ötvenhét horrorisztikus vízió a hihetetlent riportszerűen tényhalmazként tálalva. Ez a riporteri objektivitás még fokozza az olvasó félelmét, hiszen ami Franciaországban történik, az megtörténhet bárhol és bármikor. Olvasása közben Huxley és Orwell, Bradbury jutott eszembe, Mel Gibson filmjének emléke rémített meg újra. A magyar irodalomból pedig Babits Elza pilótája, Déry Tibor G. A. úr X.-ben című utópisztikus regénye.

Obertone művének már cselekvő hőse sincs, csak tömeg, fekete lelkű, arctalan massza, amely még „Feszítsd meg!”-et sem kiált, csak gyilkol és pusztít. Akik pedig tenni tudnának a rontás ellen, a politikusok, az értelmiség, a felnövő fiatalság, a diákok hangzatos jelszavak rabjai. Az „érzékenyítő” propaganda hatására nem az utcaköveket szedik fel védelmi barikádot építve, hanem letérdelve ezekre a kövekre nyakukat a bozótvágó kések alá tartják.

Nem tudom elfogadni ezt a kórképet, hiába van napra, órára és percre pontosan diagnosztizálva. Elszörnyeszt, nem tisztít meg, nincs katartikus ereje. A félelem feleszi a lelket. Olyan, mintha Dürer az Apokalipszisban csak a rettegő, tehetetlen tömeget ábrázolná. A végítélet torz víziója évszázadok óta kísért a nyugat-európai lélekben, művészetben. A Dies irae félelmét idézi ez is: „A nap, amikor minden lángba borul.” Ám Celano himnikus éneke nem a végső nap és az ítélet haragjával zárul, hanem a bűnbánattal és a jó halál reményével. Obertone művében sem a bűnbánatnak, sem a jó halál hitének nincs nyoma.

A mű kortörténeti jelentősége mégis vitathatatlan. Eloszlatja azt az önámító magyarázatot, amit egy kint élő rokonom válaszolt aggódó kérdésemre: „Nézd, ez egy paradigmaváltás. A kultúrák keletkeznek, virágzanak, majd elmúlnak. Ez történik most is, s ez természetesen válsággal jár.”

Mit lehet erre válaszolni? Tehetetlen és tanácstalan vagyok. Mint a regény egyetlen karakteres alakja, Fourreau ezredes kvietált katonatiszt, már nem cselekvő részese, csak néma tanúja az eseményeknek. A véres utcai zavargásokból megment egy félvér kislányt, befogadja otthonába, és megkérdezi a nevét. A kislánnyal szülei mostohán bántak, a nevét sem szerette, amit tőlük kapott, most végre nevet választhat megának. Körülnéz a könyvespolcon, s egy varázsaltos szót olvas az egyik könyv gerincén:

– Gerilla – mondja, és szemében naivság, remény, fájdalom és titok csillog.

Az imént a katarzist hiányoltam a regényben. Nos, ha van katarzis, ez az. Ennek a hatéves kislánynak a válasza mozdítja meg a lelket.

Németh Károly

nyugalmazott gimnáziumi tanár

Szekszárd

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. március 21-i számában.)

Tihanyiné Bálint Zsuzsa

Kitört az Etna

2021. február 01., hétfő

Oszlik az emlék a múltról
Az útról mely miatt még
mindig sírunk…
1492-t írunk
s én parányi porszem
egy új világ földjére hullva
áldalak Uram
ÚJRA és
ÚJRA…

Németh Károly

Jókai „Előretolt Helyőrsége” – Egy az Isten (1877)

2020. december 04., péntek

Jókai legszebb regényének tartom. Szép és gazdag, mint maga az élet: fényeivel, árnyoldalaival. Teljesség. Micsoda filmet tudott volna forgatni belőle egy Sára Sándor – nyugodjék! –, bár az ő filmjei sokkal szikárabbak, teli balladás káprázatokkal.

Cs. Nagy László

A kelet

2020. november 26., csütörtök

Jutott új zabla, kötőfék,

szánkat rendre felsebezte,

akarásunk kerékbe törték,

és a lefüggönyözött este

átrágta vén csontjainkat,

hogy már remélni sem mertünk,

nem volt, aki új táncba ringat,

mi minden dalból kint rekedtünk,

Fűrész István

Cselekedni vagy szemlélődni?

2020. október 17., szombat

Könyvbőségben is jó újra kézbe venni régi olvasmányokat. Közülük Nikosz Kazantzakisz két könyvének olvasását vagy újraolvasását ajánlom. Ezek a Zorbász, a görög és a Jelentés Grecónak. Mi késztet arra, hogy a Zorbász és a Jelentés olvasására bíztassam remélt olvasótársaimat? Úgy vélem, sokan lehetnek, akik csak a filmet ismerik, és az alapjául szolgáló könyvet nem. Ezentúl pedig azt gondolom, hogy a regény adta élményt is elmélyíti, vagy éppen megalapozza az önéletrajz, azaz a Jelentés Grecónak olvasása.

Gyenes Beatrix

Miért preferálunk egy eredeti festményt a tökéletes minőségű másolata helyett?

2020. augusztus 28., péntek

Mi, a modern kor emberei többek között az eredetiség kétségbeesett kutatása miatt értékelünk jobban egy olyan művet, amit még nem alkotott meg előttünk senki. Mégis érdemes megjegyeznem, hogy még a régmúlt korokban is nagyobb népszerűségnek örvendtek azok a művészek, akik munkájukba valami hamisíthatatlanságot voltak képesek csempészni. De vajon miért?

Paksa Tibor

Megérintett a történelem…

2020. augusztus 19., szerda

1977–79 között a Magyar Néphadsereg elit alakulatánál, a Díszzászlóaljnál szolgáltam.

A sors ajándékának köszönhettem, hogy 1978. január 6-án Ferihegyen, a Díszzászlóalj tagjaként fogadhattam az Egyesült Államokból hazatért Szent Koronát.

Dr. Temesvári I. Péter

Javaslat egy új múzeumi díjra: „Az év kiállítási leleménye”

2020. június 29., hétfő

Csontváry legelső festménye, a Pillangók, a pécsi Csontváry Múzeum egyik állandó kiállítási tárgya. 2019-ben időszakos kiállításon szerepelt a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárának folyosóján, (...) hetekkel a megnyitó után a falon függő Pillangók közvetlen szomszédságában egy addig nem létező, egyszerű kivitelű tárló jelent meg. Olyan, mint egy oktatási szemléltető eszköz. Benne a Csontváry-kép 21 lepkefajának a természetben előforduló eredeti példányai sorakoznak.

Fűrész István

Kallódók és törtetők

2020. június 24., szerda

Az ősz búcsúja eseményszerűen bár nem a világháborúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó emberek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával.

Kovács László

Életünk célja

2020. június 17., szerda

Valamikor a 20. század negyvenes éveinek elején Közép-Finnország egyik szegényes falujából egy csendes vasárnapon felkerekedik egy fiatalember, Mäkinen Valte, és elindul „az őszi reggel fagyott útján” a nagyvárosba gyári munkásnak. Szinte látástól vakulásig gürcöl, közben hatalmas tapasztalatokat halmoz fel az élet árnyoldalán a hétköznapok kiábrándító valóságából.

Fűrész István

Találkozások Paszternakkal

2020. május 29., péntek

Sorkatonai szolgálatom utolsó hónapjaiban, 1972-ben megvettem Borisz Leonyidovics Paszternak Éjszakai szél című verseskötetét. Vácon, a főtér közeli könyvesboltban az egyik eladó, történetesen korábban leszerelt katonatársam azt mondta, ez igazán neked való. Igaza lett.

Németh Károly művei

Legfrissebb hírek

2021. szeptember 27., 11:47

Szőke Anna
Összehasonlító vizsgálódások

2021. szeptember 27., 11:47

Pál-Lukács Zsófia
Kapcsolatban a legnagyobb nyugat-európai és amerikai képregénykiadókkal

2021. szeptember 27., 11:37

Pekár Tibor
Ki írta az első magyar operettet?

2021. szeptember 27., 11:02

Szögi Klaudia
Versek

2021. szeptember 27., 10:57

Szerda Balázs
Versek

2021. szeptember 27., 10:49

Z. Németh István
Gyerekversek

Legnézettebb

Helyőrség