Plavecz Jánosné: A tétova teve

Fűrész István

Előképek és élőképek

Armand Lanoux Ágyúpolka című könyvét ajánlom olvasásra azoknak, akik szívesen ismernék meg egy sokáig mítoszokba csomagolt történelmi esemény előzményeit és azok részleteit. A terjedelmes, de könnyen olvasható dokumentumregény a párizsi kommün előzményeit tárja elénk. Egy olyan történelmi eseményét, amit generációk számára politikai érdekeknek megfelelően értelmeztek és illesztettek a történelemkönyvekbe. Ebben a könyvben a mítoszteremtés helyett tényekkel találkozhatunk, olyan pergőn, ahogy egy mai hírcsatorna tárná elénk.

Tihanyiné Bálint Zsuzsa

Kitört az Etna

Oszlik az emlék a múltról
Az útról mely miatt még
mindig sírunk…
1492-t írunk
s én parányi porszem
egy új világ földjére hullva
áldalak Uram
ÚJRA és
ÚJRA…

Németh Károly

Jókai „Előretolt Helyőrsége” – Egy az Isten (1877)

Jókai legszebb regényének tartom. Szép és gazdag, mint maga az élet: fényeivel, árnyoldalaival. Teljesség. Micsoda filmet tudott volna forgatni belőle egy Sára Sándor – nyugodjék! –, bár az ő filmjei sokkal szikárabbak, teli balladás káprázatokkal.

Cs. Nagy László

A kelet

Jutott új zabla, kötőfék,

szánkat rendre felsebezte,

akarásunk kerékbe törték,

és a lefüggönyözött este

átrágta vén csontjainkat,

hogy már remélni sem mertünk,

nem volt, aki új táncba ringat,

mi minden dalból kint rekedtünk,

Fűrész István

Cselekedni vagy szemlélődni?

Könyvbőségben is jó újra kézbe venni régi olvasmányokat. Közülük Nikosz Kazantzakisz két könyvének olvasását vagy újraolvasását ajánlom. Ezek a Zorbász, a görög és a Jelentés Grecónak. Mi késztet arra, hogy a Zorbász és a Jelentés olvasására bíztassam remélt olvasótársaimat? Úgy vélem, sokan lehetnek, akik csak a filmet ismerik, és az alapjául szolgáló könyvet nem. Ezentúl pedig azt gondolom, hogy a regény adta élményt is elmélyíti, vagy éppen megalapozza az önéletrajz, azaz a Jelentés Grecónak olvasása.

Gyenes Beatrix

Miért preferálunk egy eredeti festményt a tökéletes minőségű másolata helyett?

Mi, a modern kor emberei többek között az eredetiség kétségbeesett kutatása miatt értékelünk jobban egy olyan művet, amit még nem alkotott meg előttünk senki. Mégis érdemes megjegyeznem, hogy még a régmúlt korokban is nagyobb népszerűségnek örvendtek azok a művészek, akik munkájukba valami hamisíthatatlanságot voltak képesek csempészni. De vajon miért?

Paksa Tibor

Megérintett a történelem…

1977–79 között a Magyar Néphadsereg elit alakulatánál, a Díszzászlóaljnál szolgáltam.

A sors ajándékának köszönhettem, hogy 1978. január 6-án Ferihegyen, a Díszzászlóalj tagjaként fogadhattam az Egyesült Államokból hazatért Szent Koronát.

Dr. Temesvári I. Péter

Javaslat egy új múzeumi díjra: „Az év kiállítási leleménye”

Csontváry legelső festménye, a Pillangók, a pécsi Csontváry Múzeum egyik állandó kiállítási tárgya. 2019-ben időszakos kiállításon szerepelt a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárának folyosóján, (...) hetekkel a megnyitó után a falon függő Pillangók közvetlen szomszédságában egy addig nem létező, egyszerű kivitelű tárló jelent meg. Olyan, mint egy oktatási szemléltető eszköz. Benne a Csontváry-kép 21 lepkefajának a természetben előforduló eredeti példányai sorakoznak.

Fűrész István

Kallódók és törtetők

Az ősz búcsúja eseményszerűen bár nem a világháborúhoz kapcsolódik, de a háború után kialakult helyzethez annál inkább. Amikor is a korábbi világ elmerült egy addig nem látható süllyesztőben. A gondolkodó emberek többsége is csak a háború után jött rá, hogy valami nincs rendben a közgondolkodással és általában a kultúrával.

Kovács László

Életünk célja

Valamikor a 20. század negyvenes éveinek elején Közép-Finnország egyik szegényes falujából egy csendes vasárnapon felkerekedik egy fiatalember, Mäkinen Valte, és elindul „az őszi reggel fagyott útján” a nagyvárosba gyári munkásnak. Szinte látástól vakulásig gürcöl, közben hatalmas tapasztalatokat halmoz fel az élet árnyoldalán a hétköznapok kiábrándító valóságából.