Volt egyszer egy barna teve,
Elveszett a szemüvege,
Hol keresse, nem is tudja,
Talán a messzi sivatagba’?
Lépeget a barna teve,
Szemüvegét keresse-e?
Kell az neki nagyon, nagyon,
Hogy megy át a sivatagon?
Jobbra menjen, nem is tudja,
Balra menjen, nincs ott kútja.
Tétovázik épp eleget,
Hamarosan este is lett.
Hol lehet a szemüvege?
Egész nap csak azt kereste.
Álmos fejét lehajtotta,
Elaludt a mély homokba’.
Másnap reggel a napocska
Hosszú fülét csiklandozta.
Felébredt ő álmos szemmel,
Orrán a szép szemüveggel.
Ó, de buta ez a teve,
Nem veszett el szemüvege!
Feltolta a homlokára,
Ott magasban nem is látta.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. január 13-i számában.)
Hogy hol lehet most Csokonai, 1796 nyarán? Éppen Sárospatakon időzik, de már innen is menni készült. Hogyan került ide Debrecenből? Hiszen már csak fél év volt hátra a tanulmányaiból.
Csokonait 1795 tavaszán perbe fogták, miszerint a Kecskeméten kapott 72 forintot, melyet a Kollégium számára küldettek vele, de azt állítólag Pesten engedély nélkül elköltötte. Azonban hazaérkezése után a pénzzel mégis el tudott számolni. Így nem értette a dolgot. Megérezte, hogy bárhogyan is védi magát, innen neki mennie kell. A Kollégium vezetőségének bögyében volt Csokonai, s fordítva is ez volt a helyzet. Mivel a tanulóifjúság szerette ezt a bohém
Armand Lanoux Ágyúpolka című könyvét ajánlom olvasásra azoknak, akik szívesen ismernék meg egy sokáig mítoszokba csomagolt történelmi esemény előzményeit és azok részleteit. A terjedelmes, de könnyen olvasható dokumentumregény a párizsi kommün előzményeit tárja elénk. Egy olyan történelmi eseményét, amit generációk számára politikai érdekeknek megfelelően értelmeztek és illesztettek a történelemkönyvekbe. Ebben a könyvben a mítoszteremtés helyett tényekkel találkozhatunk, olyan pergőn, ahogy egy mai hírcsatorna tárná elénk.
Jókai legszebb regényének tartom. Szép és gazdag, mint maga az élet: fényeivel, árnyoldalaival. Teljesség. Micsoda filmet tudott volna forgatni belőle egy Sára Sándor – nyugodjék! –, bár az ő filmjei sokkal szikárabbak, teli balladás káprázatokkal.