Farkas Jenő: Egy Petőfi-monda keletkezéstörténete VIII.

2023. december 17., 03:00
Keszthelyi György: Petőfi dilemmája

Kortársunk A pápai csizmák történet (1998, 2005, 2015, 2023)

1998-ban és 2005-ben „a pápai csizmák” téma új köntösben jelent meg a Pápai Kristály c. lapban, két amatőr író tollából. Az egyik novellamesét Fritz István írta (Egy régi ősz, 1998. március 1.), a másikat P. Tófeji Valéria, aki többkötetes újságíró és az Amatőr Írószövetség tagja (A fél pár csizma, 2005. március 1.). A hosszú, meseszerű leírásokban gazdag első, Fritz-féle változatban, unokája unszolására („Most olyan mesét mondj, ami igaz”) nagyapó, az öreg csizmadia belevág a pápai történetbe, és kiderül, hogy Pápán, a furfangos Petrovics nevű diák éppen nagyapótól szerezte meg a jobblábas csizmát, melyet elkért tőle, hogy meg tudja mutatni az akkor Pápán tartózkodó apjának, aki a számlát fizette. Közben a már híres fiatal diákot a csizmadia versszerető felesége megkéri, hogy írjon valamit egy könyvbe. A költő a hírhedt Cesare Borgia mondását idézte: „Aut Caesar, aut nihil” (Vagy Cézár akarok lenni, vagy semmi), ami valójában egy 1841-es Petőfi-idézet része. Évek múltán a híressé vált Petőfi rövid levélben kéri meg egyik barátját, hogy keresse fel a csizmadiákat és rendezze a tartozását. Ezt a levelet a versolvasó feleség ereklyeként őrizte: „A rekeszes komód valamelyik fiókjában bizonyára ott lesz Petőfi Sándor levele. Az a régi-régi levél!” – fejezi be nagyapó „a pápai csizmák” kaptafájára húzott fölöttébb szentimentális mesét.

De hogy a szövegképződés sem maradjon ki a történetből, ez a novellamese is hírlapi folklorizáción esett át, mivelhogy 2005-ben, a Pápai Kristályban látott napvilágot a főszerkesztő sok tekintetben hasonló felépítésű A fél pár csizma című novellameséje. A mesei elemek („az öreg csizmadiamester, Hardi apó térdére ültette kisunokáját”) mellett itt a történet inkább általánosan ismert életrajzi adatokra (Petrovics, Jókai, Orlai Petrich Soma és Tarczi Lajos tanár úr pápai kapcsolataira) támaszkodik, és Petőfi Vándordalok című verséből vett idézettel megtűzdelt szövegben bomlik ki „a pápai csizmák” történet motívumrendszere:  a csizmaszerzési akció és a csizmadiák kártalanítása, a fent említett új elemekkel gyarapodva, mint Petőfi bejegyzése a csizmadia feleségének a könyvébe vagy a költő levele barátjához a kártalanítási ügyben. 

Egy másik kortárs pápai mozzanat Kerecsényi Zoltán lokálpatriótának, városi képviselőnek a tevékenysége, aki a Petőfi-kultusz pápai mindenese: 2015-ben alapította meg az Elsősorban pápai Városbarát Egyletet (2022 óta Pápai Petőfi Városbarát Egylet) a helyi Petőfi-emlékezet ápolása céljából. Napjainkban is, a múltidéző városi séták során Pápán meglátogatják az 1973-as Somogyi József Petőfi-szobrát, a Barát utcában létrehozott Orlai–Petőfi-emlékhelyet, az Ókollégiumot, de nem feledkeznek meg a néhai pápai csizmadiákról és „a pápai csizmák” mondáról sem. Az Egylet Zsebkönyvében (2008) található Dienes-féle A pápai csizmák c. történeti mondát minden alkalommal felolvassák, ami valójában a pápai Petőfi-brand építésének is tekinthető. Hátha megszületnek az újabb variánsok Petőfi csizmáiról.  

A legutolsó variáns 2023-ban, a Hitel folyóiratban látott napvilágot, Lukács László Petőfi-forgácsok c. írásában. Amiben Dienes-féle „pápai csizmák” történeti monda szövegének egyszerűsítésére, néhány helyen átírására, sőt betoldásokra vagy szövegkihagyásokra került sor. A Dienes-szöveg történeti mondaként, elbeszélésként, meseként, írott és beszélt változatokban olyan mélyen kanonizálódott a magyar hírlapirodalomban, a népi hagyományban és a mesegyűjteményekben (lásd Dienes, Duka János és Géczy Lajos gyűjtését), hogy szinte az egész a magyar nyelvterületen elterjedt. Lukács László jelzi a monda eredetét: „Özv. Réffi Istvánné, 1955-ben 65 éves, mondta el Dienes Andrásnak”, de az adatközlő másképpen mondta el „a pápai csizmákat”, mint a szerző Lukács László. Ez utóbbi szövegváltozata tanulságos lehet a folklorizáció/folklorizmus összefüggéseinek a megvilágítására.  Akár igaza is lehet a szerzőnek, amikor azt állítja, hogy a „pápai csizmák” műfaja anekdota, hiszen a klasszikus francia anekdota is erre az eredetre utal, de nem magyarázza a monda egyszerűsítésére, ún. reanekdotizálására tett kísérletet. Az anekdota jelleg mellett szól az az érv is, hogy a Duka János gyűjtésében a gyergyószárhegyi „népmonda” (Hogyan vásárolt magának Petőfi csizmát) csupán földrajzilag székelyesített szöveg (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely stb.), benne nyoma sincs a tájnyelvi elemeknek, mint például más székely Petőfi-mesében, viszont Géczy Lajos Ung-vidéki változata tájnyelvi elemei meghatározóak. Jóllehet nem zárható ki, hogy a Dienes-monda újra kitalált hagyományként került be a népköltészetbe, vagy, egyszerűen Duka János „segédkezett” a gyergyószárhegyi adatközlőnek a székely Petőfi-„népmonda” megalkotásban. Viszont Duka János és Géczi Lajos, mindketten saját adatközlőre hivatkoznak és nem Dienesre. (lásd Lukács László Petőfi-forgácsok, 2. rész, Hitel, 2023. 2. sz. 75. o.)

Egy Petőfi-monda keletkezéstörténete. Összefoglaló.                  

Először is szeretném leszögezni: nem vagyok néprajzkutató. A Petőfiról szóló történetek, népmesék és mondák iránti érdeklődésemet Faragó József egyik feledésbe merült, 1947-ben, Kolozsváron kiadott, Kevély Kereki című, mindössze harminckét oldalas kötete ébresztette fel. S főleg az a gondolata, miszerint az iskolai Petőfi-ünnepélyek anyagának gazdagodását jelentené a róla szóló népmesék előadása, „vagyis az a hangulat, amelyet nem az előadók, hanem a magyar nép ösztönös Petőfi-szemlélete képvisel”. „A pápai csizmák” történet kialakulásának és terjedésének két évszázados története során egy sajátos, ösztönös Petőfi-szemlélet tárul elénk, melyet tizenhárom szövegen keresztül próbáltuk bemutatni. Célunk az volt, hogy érzékeltessük: milyen módon és mennyi idő alatt következik be az adott írott és szóbeli monda-szövegek terjedése, folklorizációja vagy refolklorizációja.

Noha egyes kutatók ezt a Petőfi-mondát műmondának, városi legendának tartják, a „pápai csizmák” Kárpát-medence-szerte ismert variánsai bizonyítják, hogy egy egyre erősödő Petőfi-kultusz igényeinek megfelelő szövegképződés ment végbe Pápán, Debrecenben, Ungváron, Csíkszeredában.  Ebből következik egy másik kérdés: mi a magyarázata az aránylag gyakori szövegképződésnek? A néprajzkutatók világos választ adnak erre a kérdésre: „a nemzeti függetlenséget nélkülöző népek esetében a népi hősök megújult funkciókkal… tűnnek fel… nehéz történelmi időben jelennek meg — s mint azt a magyar példák is bizonyítják: rendszerint nemzeti szimbólummá váltak” (Magyar Zoltán). A fentebb vázolt alapgondolatok megértéséhez nyújtanak támpontot az általunk közölt szövegek: időpont, hely, szerző és a szövegváltozatok szerint. „A pápai csizmák” topik születése 1810-el kezdődik, magyar nyelvű szövegvariánsai 1868-tól egészen 2023-ig követhetőek az alábbi összefoglalóban.

   A pápai csizmák Petőfi-monda eredete és szövegvariánsai (1810–2023)     

1810 A két csizmadia (Les deux cordonniers) című klasszikus anekdota D. J. Mozin Francia–német anekdoták mindkét nyelvre való fordításhoz c. tankönyvében jelent meg; a történetben nincs helyszín, az átverés szerzője ismeretlen; a szöveg írott hagyományként vált ismertté.

Motívum: 1. a szélhámos becsapja a csizmadiákat: két csizmadiával csináltat egy-egy pár csizmát, egyikből a jobb-, a másikból a ballábast tartja meg; 2. és az új párral továbbáll, anélkül, hogy fizetne.

Két magyar adaptáció (hírlapi folklór)

1868 A francia anekdota első magyar nyelvű honosítása; megjelent Magyar polgár c. napilapban (Se non e vero, e bene trovato) ; helyszín: Kolozsvár; hírlapi szövegváltozat.      Motívum: 1. az “utazó vendég” Kolozsváron, két csizmádiával vendéglőbe hozat két pár csizmát, kiválaszt egy jobb- és ballábas csizmát, a másik kettőt visszaküldi; 2. eltűnik az új pár csizmával, anélkül, hogy fizetne.

 

1899 A második magyar nyelvű anekdota-variáns; a történet helyszíne: Párizs, megjelent a Magyarország c. lapban (Két pár csizma.) Hírlapi szövegváltozat.     

Motívum:  Sir James “baronet” egy párizsi szállóba kéreti a két pár csizmát és a csizmadiákat átverve távozik az új pár csizmával, anélkül, hogy fizetne

Az első novella – írott hagyomány

 

1887 Hogyan tett szert Gubányi Máté csizmára, a klasszikus anekdotára épűlő, első „pápaiasított” és „petőfiesített” novella,  szerző nélkül, feltehetően Jókai Mór tollából az Az Üstökös-ben jelent meg. Először kerül  Pápa és  „p-i diák” a francia anekdotába.       

Motívum: 1. a helyszín: Pápa városa; 2. „fifikus eszű”, “szegény p‒i diák” (Petőfi) átveri a pápai csizmadiákat, 3. elhagyja Pápát, anélkül, hogy fizetne.

A motívum elemei először itt kapcsolódtak egymáshoz!  

A második novella írott hagyomány  

      

1913 Két pár csizma a Zászlónk c. lapban, második novella, szerzője Puskapor (vélhetően Sárándy István, író). A főszerepben Petőfi Sándor („hazánk lánglelkű dalosa”). Pontos adatok a költő 1841-es pápai tartózkodásáról. Végleges hírlapi szövegváltozat. Petőfi, a „furfangos diák” becsapja a pápai csizmadiákat, de visszatér Pápára és becsülettel kifizeti a csizmák árát, ez a motívum itt tűnik fel először.

Motívum:  „a pápai csizmák” végleges formája: 1. a történet színhelye: Pápa 2. a cselvetés szerzője és végrehajtója: Petőfi Sándor; 3. aki lelép, anélkül, hogy fizetne;  4. a csizmák árának a megtérítése. 

Első megjelenés a néphagyományban: a folklórszövegek megjelenése

 

1955/1957 A pápai csizmák” téma történeti mondaként lép fel a szóbeli néphagyományban, Dienes András A legendák Petőfije (1957) c. könyvében jelent meg és terjedt el a Kárpát-medencében. Az adatközlő pápai csizmadiacsaládból származik, mondatai rövidek, könnyen felidézhetőek és újramondhatók.

Motívum: A pápai csizmadiákról szóló információk erősítik a történeti monda pápai jellegét. A motívum négy eleme: 1. színhely: Pápa városa; 2. Petőfi a cselszövés ötletgazdája és végrehajtója; 3. lelép, anélkül, hogy fizetne; 4. a költő megtéríti a csizmák árát.

 A pápai csizmák történeti monda variánsai

A Dienes-féle monda újraalkotása és terjesztése I.

1961 A Petőfi csizmái c. erdőgyaraki változat a Dienes-féle monda Körös-vidéki variánsa, ifj. Bessenyei István gyűjtésében. Megjelent a Békés Megyei Népújságban (1961. 03. 19.). Pápa helyett Debrecen jelenik meg a történetben, pontos adatok Petőfi debreceni tartózkodásáról és Dienes Andrásról. A narrációs elemek túlsúlyban.  

Motívum: 1. helyszín változik: Debrecen városa 2. Petőfi az átverés ötletgazdája és végrehajtója; 3. aki lelép anélkül, hogy fizetne; 4. a csizmák árának a megtérítése.

A Dienes-féle monda újraalkotása és terjesztése II.

1972/1993 A gyergyószárhegyi variáns, Hogyan vásárolt Petőfi csizmát (Gyergyóvidéki népmonda) Duka János gyűjtésében. Időbeli és helybeli változások: a költő a szabadságharc utolsó heteiben, Csíkszeredában „vásárolt csizmát”. A „tudós” bevezető a költő és székelység szoros kapcsolatáról szól, idézi Petőfi letelepedési szándékát ezen a tájon. A szándékos újraalkotás itt sem zárható ki.                                Motívum: 1. a helyszín változik: Csíkszereda városa 2. Petőfi: az átverés ötletgazdája és végrehajtója; 3. Petőfi lelép anélkül, hogy fizetne; 4. a csizmák árának a megtérítése. Megjelent Duka János: Elsüllyedt kincs. Mesék, (1993) c. könyvében. Ez a változat is tovább folklorizálódik (Udvarhelyi Híradó. 1996. 03. 14.) egy átdolgozott, aláírás nélküli hírlapi szövegben.

A Dienes-féle monda újraalkotása és terjesztése III.

1983/1989 Petőfi és a csizmadiák Ung-vidéki monda, Géczi Lajos gyűjtésében. Megjelent Géczi Lajos: Ungi népmesék és mondák (1989) c. kötetben. Időbeli és helybeli változások: 1847 nyarán a költő megszállt Ungváron. Csak ebben a variánsban jelenik meg két város, ahol a költő csizmát rendel (Ungvár és Királyhelmec). Az ungi nyelvjárás elemei a monda hitelességet erősítik. A szándékos újraalkotás itt sem zárható ki.                                                                 

Motívum: 1. helyszín változik : Ungvár és Királyhelmec; 2. Petőfi: az átverés ötletgazdája és végrehajtója 3. Petőfi távozik anélkül, hogy fizetne; hiányzik a csizmák árának a megtérítése.

Kortársunk A pápai csizmák-történet

A Dienes-féle monda újra „novellásított” alakban, 1998

1998-ban, a Pápai Kristályban jelent meg Fritz István Egy régi ősz c. amatőr novellameséje, melyben a hosszú, meseszerű leírásokban gazdag történetben nagyapó, az öreg csizmadia az unoka unszolására („Most olyan mesét mondj, ami igaz”) meséli el a pápai történetet: Petrovics nevű diák éppen nagyapótól szerezte meg a jobblábas csizmát, egy másik csizmadiától, a ballábast.

Motívum: 1. Petőfi megszerzi a pár csizmát; 2. helyszín: Pápa 3. Petőfi távozik anélkül, hogy fizetne; új elemek: 1. Petőfi bejegyzése a csizmadia feleségének könyvébe; 2. a Petőfi-levél a csizmák árának megtérítéséről, amelyet ereklyeként őriztek a csizmadia családban. 

A Dienes-féle monda újra „novellásított” alakban, 2005

2005-ben P. Tófeji Valéria, a többkötetes újságíró és az Amatőr Írószövetség tagja a Pápai Kristályban jelenteti meg a Fritz-szöveget hűen követő A félpár csizma című novellameséjét. A leírások ismert életrajzi adatokra támaszkodnak.

Motívum: 1. a helyszín Pápa; 2. Petőfi megszerzi a pár csizmát; 3. Petőfi távozik anélkül, hogy fizetne; új elemek: 1. Petőfi bejegyzése a csizmadia feleségének könyvébe; 2. a Petőfi-levél a csizmák árának megtérítéséről, amelyet ereklyeként őriztek a csizmadia családban. 

 

A pápai csizmák történeti monda utolsó variánsa, 2023

2023-ban Lukács László Petőfi-forgácsok c. tanulmányában jelent meg a Dienes-féle „a pápai csizmák” történeti monda átdolgozott szövege (Hitel, 2. rész, 2023. 2. sz. 75. o.). A monda-szöveg közlésénél néhány helyen átírásra, betoldásra vagy szövegkihagyásra került sor. Bár a tanulmány szerzője közli Dienes adatait („Özv. Réffi Istvánné, 1955-ben 65 éves, mondta el Dienes Andrásnak”), az új szöveg új megvilágításban, leegyszerűsítve tartalmazza „a pápai csizmák” topikot.