Ilyés Krisztinka: Petőfi Sándor Fehéregyházán I.

2023. március 10., 09:16

Fotó: Helyőrség

,,Ott essem el én,
A harc mezején”
(Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet)

Kétszáz éve született Petőfi Sándor. Nem rejtély, hogy miért ez a kulcsgondolata a 2023-as évnek, hiszen a kultúra- és hagyományőrzők képviselői Petőfi és – a nem kis számú gyűjteményből álló – életműve köré szervezik az év különleges és fontos eseményeit.

Tavaly novemberben a Helyőrség.ma szerkesztőségi gárdájával mi is útnak indultunk, főként azzal a céllal, hogy felfedezzük, hol járt, illetve hol járhatott utoljára Petőfi Sándor. Meg sem álltunk a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeumig, ahol a Petőfi Művelődési Egyesület elnökével, Szabó Józseffel beszélgettünk mindarról, amit Petőfi utolsó napjairól tudni lehet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi vezethet közelebb Petőfi eltűnésének történetéhez.

A fehéregyházi intézmény ugyan első ízben a csatában életét vesztett Petőfi mítoszához kötődik, de nem csak az ezzel kapcsolatos információkba nyerhettünk bepillantást. Ahogy a legtöbb Petőfi emlékére létrejött múzeum, úgy ez a létesítmény is a költő életének jelentős pillanataiból próbálja összerakni a ,,Petőfi-képek összest”. Látogatásunk során már az első mozzanatokról is szó került: Petőfi születéséről és anyakönyvezéséről. A költőnek nem csupán a halálát, de a születését is rejtély övezi, hiszen nincs bizonyítható információ a pontos születési dátumáról. Az anyakönyvi kivonat keresztelésről szóló rubrikája a január elsejei időpontot raktározta el az emberi emlékezetnek, mely ugyanakkor több fontos kérdést is felvet. A költőnek a kiskőrösi egyházközösség irattárában őrzött születési és keresztelési bizonyítékának másolata köré gyűlve az egyesület elnöke elmesélte, hogy egy kiskunfélegyházi helytörténész ellátogatott Kiskőrösre a lelkészhez, hogy kiderítse: van-e példa arra, hogy a születés napján kereszteljék és írják fel az újszülött adatait. Kiderült, ez nagyon ritka, általában a beteg gyerekek esetében sürgették a szertartást, viszont az említett okirat tanúsága szerint Petőfit a kiskőrösi ágostai hitvallású evangélikus templomban keresztelték meg 1823. január elsején. Ennek megfelelően Petőfi Sándor születésnapját korábbi időpontra tesszük.

Szabó József a Petőfi Művelődési Egyesület elnöke/Fotó: Helyőrség

Arra is kerestük a választ, hogyan él a népi emlékezetben, van-e helyi szájhagyomány Petőfi eltűnésének történetéről. Szabó József gyermekkora óta Petőfi vonzáskörében él, s a költőről készült és összegyűjtött kutatási anyaga sok évet felölelő munka: évtizedek óta gyűjti, tanulmányozza Petőfi életét. Ennek eredményeként épp most készül kiadni egy kötetet is, melyben a fent említett kérdésünket ő is körüljárta, végül mégis lemondott a válaszról, és a tervezett kiadványban nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Úgy gondolja, olyan sok a költőt lejárató, abszurd és valótlan fáma, hogy jobbnak látta, könyvbe foglalással nem megerősíteni ezeket az irreális megközelítéseket. Természetesen a valósnak vélt igazság sem százszázalékos – s itt ejtette közbe Szabó József, hogy véleménye szerint jobb, ha Petőfiről senki semmit nem állít teljesen biztosra –, mert a feljegyzések alapján a visszaemlékezések sem egyértelműek, az sem, hogy hol, és az sem, hogy ki láthatta utoljára Petőfi Sándort.

A fehéregyházi múzeum és emlékpark gondnoka ennek ellenére mégis egy elfogadhatónak, hitelesnek tartott verziót mesélt Petőfi utolsó napjainak részleteiről, de egyelőre maradjunk e rövid kedvcsinálónál – a költő fehéregyházi utazását pedig majd egy következő alkalommal mesélem el. Addig is a múzeum kapuja mindig nyitva áll a látogatók előtt, s bár az interaktív megoldások Szabó József szerint is hiányoznak, a múzeum belseje, de a kertje is számos mondanivalóval és érdekességgel szolgál a Petőfit, s nem utolsósorban a magyar kultúrát és történelmet megismerni vágyóknak.

Szalai Klaudia

„Utálom a bálványt, a valónak hazug mását; aki szeret: megőriz lelki szemeivel.”

2023. március 03., péntek

Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja volt. Színes egyéniségének és korabeli rocksztáröltözetének emlékét számos feljegyzés, valamint festmény őrzi. A magyar lírikusról a fotográfia történetének egyik első képrögzítés-technikai eljárásával készített portréja is van, amely számos információval szolgál nemcsak öltözködéséről, de a dagerrotípia megjelenéséről is. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi a fénnyel rajzolt arcmásáról? Legújabb részünkben ezekről lesz szó.

Kincses Krisztina

Melyik szép nő, s melyik jeles író vagy művész ne akarna tetszeni?

2023. február 24., péntek

„Állásomnál fogva, melynek előnyeivel élni akarok, a színfalak mögé vezetem most az olvasót, oly helyre, hova Thalia papnői még a férj vagy a kedvesnek is alig engedik a belépést.” Bizony, Bulyovszkyné szövevényes története folytatódik, méghozzá ő maga fűzi tovább a szálakat, ezúttal novelláiban, ahol a szépírói szakmai identitás továbbra sem választható szét az említett idealisztikus színésznői képtől.

Kincses Krisztina

„Amaz farsang volt, a zár hamvazó szerda; emez pedig a sovány böjt.”

2023. február 17., péntek

Bizony, 1830-ban még ilyen nagy mértékű lelkesedés övezte a vízkereszttől húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tartó farsangi időszakot, mely egyben a pompázatos bálok korszakát is jelentette. S hogy hol vannak ma a díszes báltermek, az egyenesen Párizsból érkező szebbnél szebb toalettek és az akár hajnalig is vígan muzsikáló zenészek?

Magyar Zoltán

Petőfi Bejében

2023. február 13., hétfő

Petőfi a rég várt találkozást terjedelmes versben (Tompa Mihálynál) örökítette meg. A Bején eltöltött napok jellemzik tán legékesebben a két költő kapcsolatát. Noha barátságuk korábban sem volt zavartalan, ám összezörrenéseik mindig gyorsan elsimultak. A két élénk szellem – már csak természetük különbözősége okán is – mindig készen állt arra, hogy ellentmondjon a másiknak. Ezúttal sem volt ez másként. Az extrovertált Petőfi egyik ismerősének Tompáról mint magával meghasonlott, borongós kedvű emberről, részvéttel beszélt. „Ki akartam misanthrópiájából gyógyítani – mondta –, de nem

Helyőrség

Mi volt nekem a szerelem?

2023. február 10., péntek

Szalai Klaudia

Amit a 19. századi magyar nemzeti divatról tudni kell

2023. február 03., péntek

Mint már többször esett szó róla, Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja volt. Színes egyénisége és a korabeli rocksztár öltözete mellett azonban a nemzeti divatról sem feledkezett meg. A fennmaradt feljegyzések a lila frakkos összeállításon túl Bocskai-öltönyéről és a híres fehér ingéről is szólnak. De vajon Petőfi Bocskai-ruhában volt-e a nagy napon, s miért hordtak a honvédek kávébarna színű, piros zsinóros atillát? Mi is a „svarcgelb” és volt-e ruházati különbség a honvéd hadsereg régi és új sorozású katonái között? A második részben ennek járunk utána.

Ilyés Krisztinka

Eddig ismeretlen Kölcsey-verset azonosítottak az OSZK-ban

2023. február 02., csütörtök

2023 egy különleges és zsúfolt jubileumi évnek számít, hiszen amellett, hogy kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre, Kölcsey Ferenc Hymnus című versének 200. évfordulóját is idén ünnepeljük.

A Himnusz bicentenáriuma most újból reflektorfénybe állította eddig is figyelemre méltó költőnket, akinek verseit és kéziratait az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) őrzi. A nemzeti könyvtár a második világháborút követően tudatosan törekedett a hagyaték megszerzésére, így azóta két jelentős kézirategység van a birtokában: a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg és

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

2023. január 28., szombat

Azt mondják a szakértők, hogy a Himnusz verselése szimultán: az időmértékes sorokba belehallatszik a 4/3 és a 3/3 osztású ütemhangsúlyos versdallam is. Ez a megállapítás nagyon szépen hangzik, de csak akkor érvényes igazán, ha a mai átírást elvetve, az eredeti kéziratot tesszük vizsgálatunk tárgyává. Abban ugyanis a névelők mellett mindig egy hiányjel (’) is található, miáltal az „a” – eredetileg „az” – megnyúlik, ami javára válik a trocheusoknak.

Szalai Klaudia

A lila frakkos reformkori rocksztár – Petőfi Sándor öltözködési stílusának nyomában

2023. január 27., péntek

Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja is volt. Öltözködéséről számos feljegyzések láttak napvilágot. Legtöbbjük arról tesz tanúbizonyságot, hogy Petőfi rendkívül színes egyéniség volt, kedvenc öltözékében úgy festett, mint egy korabeli rocksztár. A sárga nyakkendővel és sárga mellénnyel megbolondított lila frakkos összeállításról még pályatársai, köztük egykori barátja, Jókai Mór is beszámoltak. Hogy miért adta el mégis a szívének oly kedves lila frakkot? Az első részben öltözködésének fontos üzenetével és a lila frakk mítoszával is foglalkozunk.

Kincses Krisztina

Szemtelen, kacér, párizsi grisette!

2023. január 20., péntek

A színészkedés sosem volt könnyű mesterség – egy akadályok és ármánykodás övezte világ ez, amelyben főként a megfelelő kapcsolati háló, illetve a jól megválasztott karrierépítési stratégiák határozzák meg, hogy miként és meddig jut el egy színművész. Legalábbis a 19. század színésznői között minden bizonnyal erre a szilárd meggyőződésre alapult a legtöbb életpálya.

Ilyés Krisztinka művei

Legfrissebb hírek

2023. március 25., 14:51

Ilyés Krisztinka
,,Ott voltam, még ha nem fizikailag is, de egy versben” – a KISZKI vendége Lőrincz P. Gabriella

2023. március 25., 10:14

Rácz Norbert Zsolt
A teremtés esélye

2023. március 25., 09:30

Kolev András
A bőség zavara és más versek

2023. március 25., 09:20

Gáspár Ferenc
A jó napokról

2023. március 24., 19:22

Kincses Krisztina
A Reformkor nagyjai – kicsiknek című programsorozat sajtótájékoztatója