– Hogyan ismerkedett meg Tóth László költészetével?
– Előbb ismertem meg őt személyesen, mint a költeményeit. Mindkét lánya nagyon jó barátom volt Budapesten, ahol ugyanabba a nagy baráti körbe tartoztunk, akik irodalomszerető fiatalok, versmegzenésítők voltunk. Általuk ismertem meg Tóth Lászlót, a magánembert.
– Mi volt előbb, az ötlet, hogy egy ilyen estet kell készíteni, vagy, hogy az ő verseit kell feldolgozni valamilyen formában?
– Az első találkozásunk úgy történt, hogy kidobott a budapesti lakásából, hogy mit keresek ott. Egy bulit szerveztünk a tudta nélkül a lányaival, fiatalok voltunk, tizenévesek, joggal dühödött fel ránk. Itt kezdődött a mi barátságunk. Tóth László költészetével hosszúhosszú kutatás után találkoztam. Barak László verseivel rengeteget foglalkoztam, és így mondhatni, rajta keresztül jutottam el hozzá. Tudtam, hogy kortársak, tudtam, hogy barátok, kíváncsi lettem rá. És ekkor egy fantasztikus kincsre leltem. Ez az előadás elsősorban nem a mi sikerünk, hanem az ő költészetéé.
– Fontosnak tartja, hogy foglalkozzunk a szlovákiai magyar irodalommal?
– Ki foglalkozzon vele, ha nem mi, felvidéki magyar művészek? Nagyon fontosnak tartom! Mindig is próbáltam nagyon nagy hangsúlyt fordítani arra, hogy a Kaszás Attila Verstáborban foglalkozzunk egy felvidéki költővel is, emellett persze a nagy klasszikusokkal is. Minden tábor két személy költészete körül forgott, ebből az egyik mindig szlovákiai magyar volt.
– Készül valami hasonló projekttel a közeljövőben?
– Most készülünk összerakni egy műsort Barak László és Vida Gergely karantén alatt íródott verseiből. Ez már részletekben elérhető az interneten, ezekből szeretnénk Ollé Erikkel és Lakatos Róberttel egy teljes műsort összeállítani.
– Mikorra számíthat rá a közönség?
– Reméljük, hogy jövő évre elkészül.
– Van esetleg kedvenc szlovákiai magyar szerzője?
– Kedvencem nincs, de nagyon szeretem Tóth Lászlót, Barak Lászlót, Vida Gergelyt, a fiatalok közül pedig Laboda Róbertet, szeretem a slamjeit. Sok felvidéki irodalmat olvasok, Zs. Nagy Lajost, Tompa Mihályt a régiek közül, Grendel Lajost a prózaírók közül. Szász Pál Fűje sarjad mezőknek című kötetéből most fog a Csavar Színház egy előadást készíteni.
– Számíthatunk rá, hogy a Komáromi Jókai Színházban is egyre gyakrabban találkozhat majd a közönség a szlovákiai magyar irodalommal?
– Amint összeszedjünk magunkat, kievickélünk ebből a krízisből, szeretnék a stúdió- és a nagyszínpad mellé egy versszalont, ahol a verseknek adnánk teret.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. szeptemberi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.