Csinta Samu: Marius Tabacu hangjai
Egy-egy momentum, alkotói dimenzió kiragadása rendszerint igaztalan, de hát mit tegyünk, ha Marius Tabacu neve immár egyre inkább gróf Bánffy Miklós román hangjaként kanonizálódik az erdélyi kultúrában. Különösebben ő sem tiltakozott ellene. Bonchida egykori tulajdonosának kezdetben jelentős felháborodást kiváltó könyve – a magyar arisztokrácia sok tagja ismert benne magára, vagy vélt magára ismerni –, az Erdélyi történet trilógia román nyelvre fordításának folyamatát egyre inkább úgy kezelte, mint kötelességgé nemesedő történelmi lehetőséget.
Hogy mi fogta meg leginkább a regényben? Egy 2017-es beszélgetésünk során így beszélt erről: „Sokat gondolkoztam azon – és mi tagadás, meg is hatódtam tőle –, hogy a regény írása közben vajon mi lehetett ennek az embernek a lelkében. A trilógiát, amelynek cselekménye az első világháború kitörésekor zárul, a harmincas évek végén fejezte be Bánffy, már a háború következményeinek ismeretében. És így is képes volt igazán elegáns úri távolságtartással leírni mindazt, ami Trianon után következett, ezt az egész Kelet-Közép-Európa számára súlyos kataklizmát.” Miközben természetesen aligha vonatkoztathatott el teljes mértékben attól a magyar–román párhuzamosságtól, amely az erdélyi közös történelmünk megítélését máig jellemzi. „Természetesen élt bennem a kor kettős megítélésének érzése, munka közben azonban teljesen beszippantott Bánffy Miklós nagyon demokratikus és nyitott, egyszerre kritikus és önkritikus gondolkodása, látásmódja.”
E világ megjelenítésében persze nagyban segítette, hogy élete során nemcsak bejárta, de gyakorlatilag „beélte” a könyvben is szereplő erdélyi tereket. Édesapja körorvosi kinevezése okán a Margitta melletti Tótiban született, gyerekkora azonban Szilágysomlyón, majd Temesváron zajlott a katonás apai nagymama szárnyai alatt. Miután egyre ügyesebben zongorázott, az ottani zeneiskolában végzett, a soknyelvűség is ezekben az években ragadt rá, de állítása szerint soha nem okozott benne identitászavart, mindig is román értelmiséginek tartotta magát. Hogy mégsem világhírű zongoristaként ünnepelhettük, annak több oka is van. „A legfontosabb talán, hogy eljutottam egy olyan szintre, amikor már felismertem: sokkal jobban kellene zongoráznom. Ha folytatom, a jó középmezőnyhöz tartozó zongorista lennék.” A másik ok, hogy a nyolcvanas évek elején már nyíltan ellenzékieskedett, egy idő után nem is szerepelhetett a neve a koncertplakátokon. Így gazdagodott a magyar irodalom egy románul, magyarul fordítóképes szerzővel. Magyar szempontból az első minőségi ugrást az idézte elő, hogy „illett” elolvasnia első felesége, Balla Zsófia költő írásait, verseit. Általa bekerült egy írókból, művészekből álló ellenzéki társaságba is, együtt Tamás Gáspár Miklóssal, Szőcs Gézával, Orbán Györggyel, Cselényi Lászlóval és másokkal. „Természetesen szemet szúrtunk a »kékszemű« fiúknak is, de az volt a szerencsénk, hogy nem akartak hőst csinálni belőlünk. Mi, értelmiségiek nem voltunk számukra veszélyesek, a nagyobb tömegekre hatást gyakorló munkásvezéreket vagy papokat viszont gond nélkül eltették láb alól.”
Első fordítása, Székely János A nyugati hadtest című regénye még az anyai nagyapa, Ion Tudoran neve alatt jelent meg, egyfajta erkölcsi tisztelgés az orosz fogságban elpusztult nagyapa emléke előtt. Majd jöttek sorban Bartis Attila, Bánffy Miklós, Bodor Ádám, Esterházy Péter, Lászlóffy Aladár. Marius Tabacu hangján.
A Bánffy-trilógia románra fordításának befejezése tájékán, négy évvel ezelőtt kérdeztem meg tőle, hogy elégedett-e a fordítással. Biztosan nagyon jó, válaszolta, és addig nem is derülhet ki az ellenkezője, míg meg nem jelenik a könyv. Nos, Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának átültetéséért Marius Tabacu megkapta a Romániai Írók Szövetségének 2019-es díját. A könyv pedig újranyomásra vár.
Legutóbb azt mondta, néha még elgondolkodik, hogy még egy ciklust szívesen végigvinne a kolozsvári filharmónia élén. Igazából azonban már csak arra vágyik, hogy végre magára is jusson ideje: írásra, fordításra. Talán még olvasásra is.
Nagy Erika
A sors kegyeltje
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Gerencsér Anna
„Veszélyesen élni nem, de veszélyesen írni szeretek” – Interjú Viola Szandrával
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Kincses Krisztina
„A művészet küldetés” – interjú Juhász Annával
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
Farkas Wellmann Endre
A Szabadakarat egyik Júliája
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Nagy Erika
Megkönnyebbülést hozó mese
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Brenner János
Versről, világról, versvilágokról
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Nagy Erika
A hangulatok visszhangjai
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Zvekán Péter
Hegedű helyett szaxofon
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Madár Anikó
Nem kell félni Máraitól
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |