Györgyei Szabó Magdolna: A csönd az ember legtermékenyebb életállapota
„Nagyon nagy adósságom, amit minél hamarabb szeretnék is pótolni, hogy Czakó Gáborról írjak egy könyvet. Régi barátom, rendkívül nagyra becsülöm, sok helyen írtam, beszéltem is már róla, de már akkora életműve van, hogy az megérdemel egy külön kötetet.”
Szörényi László a fenti szavakkal ajánlotta önt ebbe a sorozatba. Valóban rendkívül széles művei repertoárja. Ha valaki csak most kezdene el ismerkedni munkásságával, melyik írását ajánlaná és miért pont azt?
– Minden írásomat szeretem, akárcsak a gyermekeimet, mert életem különböző titkaira választ adtak, nehéz helyzetekben segítettek, továbblépni hívtak. Természetesen akadnak köztük zsengék, kiforratlanok, akár a gyermekeim között, de attól még szerethetem valamennyit.
A neves irodalomtörténész a humorát is méltatta. Miért tartja fontosnak, hogy humort csempésszen a szövegeibe?
– Egyáltalán nem csempészem őket, teremnek. A humor természetes, többek közt a humor különböztet meg bennünket az állatoktól. Még soha nem találkoztam tigrissel vagy csigával, aminek humora lett volna. A humornak persze számos fajtája létezik, ez kitűnik a különböző népek irodalmából is. Persze óriási különbségek csillognak-villognak a vidámság, a derű, a jókedv, a tréfa, vagyis a humor egyes alakzatai között.
Keresztény hitének is jelentős szerepe van munkásságában. Ez tudatos döntés volt az ön részéről, vagy inkább szükségszerűség, belső igény?
– Tudatos belső igény. Kisfiú koromtól kezdve jártam templomba, a családunk megtartotta az ünnepeket, de tán mindennél fontosabb az imádság, ami áthatotta az életünket: édesanyámét, bátyámét, az enyémet. Édesapám elveszett a háborúban, fogságba esett a mendemonda szerint, ami fogságból szabadult katonáktól származott, akik – állítólag – találkoztak édesapámmal egyik vagy másik rabtáborban. Ilyenkor még többet imádkoztunk, többet jártunk templomba, és a hírek elenyészése sem törte meg reményünket. Édesapám – 1908-ban született – hazatérését még olykor-olykor ma is remélem.
Könyvei mellett számos irodalmi folyóiratban is publikált, színdarabok, esszék, tanulmányok kerültek ki a keze közül. Melyik időszaka volt a legtermékenyebb, melyikre gondol vissza a legszívesebben és miért?
– Két folyóiratra is nagyon szívesen emlékszem: az egyik az Igen, a másik a Mozgó Világ. Talán azért, mert az igazi Mozgó Világ kifejlesztésében és alakváltásában meglehetős szerepet játszottam, és sikerült a lapot a maga idejében a legolvasottabb kulturális folyóiratok közé emelni. A Mozgó Világgal ellentétben az Igen a semmiből indult, helyesebben egy lelkes fiatal csapat buzgalmából és tehetségéből, akiknek Halász Lajos barátommal ingyenes újságíró-iskolát tartottunk fönn. Akiket meghívtunk a tanfolyami előadások megtartására, azok sem kértek soha egy fillért sem.
Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a kultúra hangja a csönd. Hozott-e bármilyen változást az életében a pandémia bő másfél éve? Több csönd lett ön körül?
– Igen, hozott. Több csönd lett körülöttem. És ezért hálás vagyok a Mindenhatónak, mert a csönd az ember legtermékenyebb életállapota. Sokan félnek tőle, ezért elektromos zajszerszámokkal próbálják elűzni a környékükről – a csönd persze nem nyugszik, és újra és újra helyet kér az ember lelkében. A csönd többet törődik velünk, mint mi ővele.
Nyelvrégészként elsősorban a magyar nyelv múltját kutatja. Ha mégis kortárs magyar irodalommal foglalkozik, akkor kiket olvas szívesen és miért?
– Krúdyt, Kodolányi Jánost, Jókait, Hamvast, hosszú a sor… Hogy miért? Mert szeretem őket. A jó író ismertetőjegye az általa fölébresztett szeretet az olvasó ember lelkében, munkájában, ami nélkül nem is élhetnénk, mert semmirekellők lennénk. Gyakran olvasom Sajgó Szabolcs verseit, akinek művei igazi csöndkincstárak.
Kívülről nézve igen elégedett lehet az életével: sokszínű, elismert munkássága; hat gyermek és tucatnál is több unoka; szakmai díjak; mély hit. Van-e bármi, ami miatt mégis hiányérzete lehet?
– A hiányérzet egy igen mély benső találkozás. Valójában lelki figyelmeztetés hibáinkra, tudatlanságunkra és más egyéb fogyatékosságunkra. A hiányérzet őrangyalunk intő ujja. Nehéz rá figyelni, mert korunknak immár a zajgépek is alkotói, serkentői, egyáltalán nehéz figyelni másokra, az események lényegére, talán azért, mert a korszellem mindent elborító árnyéka a figyelmetlenség. Észre sem vesszük, hogy a gonosz játékszerévé alacsonyodunk figyelmetlenségünk következtében, holott a megváltás megtörtént. Tehát ennek üzenetére kell figyelnünk.
Gerencsér Anna
„Veszélyesen élni nem, de veszélyesen írni szeretek” – Interjú Viola Szandrával
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Kincses Krisztina
„A művészet küldetés” – interjú Juhász Annával
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
Farkas Wellmann Endre
A Szabadakarat egyik Júliája
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Nagy Erika
Megkönnyebbülést hozó mese
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Brenner János
Versről, világról, versvilágokról
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Nagy Erika
A hangulatok visszhangjai
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Zvekán Péter
Hegedű helyett szaxofon
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Madár Anikó
Nem kell félni Máraitól
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.
Zvekán Péter
Világhír és tehetséggondozás
Gyerekkorában még sorba kellett állnia, hogy idősebb testvérei mellett hozzájuthasson édesapja gitárjához. Jó hallásának és kitartásának köszönhetően végül sikerült elérnie, hogy abból éljen, amit szeret, az pedig nem más, mint a gitár és a dzsessz. Bár ma már Berlinben él, a Kossuth-díjas zenész sosem felejtette el, honnan is jött. A palicsi Nyárhangoló Fesztiválon a hangpróba előtt sikerült „elrabolnunk” pár percre. Ez Snétberger Ferenc története.
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 | 2 |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Hé | Ke | Sze | Cs | Pé | Szo | Va |
|---|---|---|---|---|---|---|
31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 1 | 2 | 3 | 4 |