Juhász Dósa János: Mács József, a felvidéki magyar krónikás

2021. május 09., 07:09
Mács József

Az író úgy lett a felvidéki magyarság krónikása, hogy sokszor leírta, ifjúkorában nem szeretett olvasni, ahogy iskolába járni sem. Apja boltos volt, ő lovat és földet szeretett volna. Elkövette azt a nagy hibát, hogy nemcsak kitűnően sportolt, de fogott az agya is. Így semmi és senki sem menthette meg a középiskolától, amit végül negyedszeri nekifutásra, Rimaszombat, Sárospatak és Miskolc érintésével Pozsonyban fejezett be. Itt indult el újságírói karrierje is, amely az Új Szóhoz, az Új Ifjúsághoz, majd a Hét című hetilaphoz, illetve annak Fórum mellékletéhez kötötte.
Mivel sosem tett lakatot a szájára, volt baja elég. Előbb az Új Szóból tették ki, majd évekig a Hétben is csak az olvasói leveleket felügyelhette. Ott volt az ötvenes évek alapozó nemzedékének tagjai között, amikor harmadszor is újra kellett kezdeni a kisebbségi létet. Riportokat és szatírákat írt, Tömörkény, Móra és Móricz, valamint a népi írók modorában. Első szakmai sikereit szlovák nyelven aratta a Roháč című lapban, s az általuk kiadott magyar antológiában. Jókai, Karinthy, Mikszáth, Tersánszky mellett olvashatták az írását, de nem sokáig kellett várni a magyar kötetre sem. Végnélküli gyűlés, Pipafüstben, A kamasz, Megbillen az ég – 1964-ben megírta az Adósságtörlesztés című regényét is, amelynek témája a csehországi kitelepítés. A kötet – amelyért később Madách-díjat is kapott – csak 1968-ban jelenhetett meg. Amíg pályája elején novellákat és rövidebb lélegzetvételű kisregényeket írt, később átpártolt a nagyregényre, sőt a regényfolyamokra, amelyek szinte kivétel nélkül szeretett szülőföldjén, Gömörben játszódnak. Bátka, a szülőfalu, Páskaháza, felesége faluja (ahol nyugdíjasként éltek is egy ideig), s a felvidéki magyarság számkivetettsége Trianontól napjainkig.
A vesztes, Magasság és mélység, Kétszer harangoztak, Temetőkapu, Szélfúvásban, Bolondok hajóján, Égig érő palatábla, az apjával közösen jegyzett Öröködbe, Uram... tetralógia, Trianon harangjai, s végezetül Az elcsatolt vagon, írói hattyúdala, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Az év könyvének választott 2016-ban. A krónikás 2017-ben végleg elköszönt e földi gömöri magyar világtól. Az évtizedeken át írt krónikái számot adnak egy jobb sorsra érdemes nép, a felvidéki, s ezen belül a gömöri magyarság mindennapi útvesztőiről.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. áprilisi számában)