Az író úgy lett a felvidéki magyarság krónikása, hogy sokszor leírta, ifjúkorában nem szeretett olvasni, ahogy iskolába járni sem. Apja boltos volt, ő lovat és földet szeretett volna. Elkövette azt a nagy hibát, hogy nemcsak kitűnően sportolt, de fogott az agya is. Így semmi és senki sem menthette meg a középiskolától, amit végül negyedszeri nekifutásra, Rimaszombat, Sárospatak és Miskolc érintésével Pozsonyban fejezett be. Itt indult el újságírói karrierje is, amely az Új Szóhoz, az Új Ifjúsághoz, majd a Hét című hetilaphoz, illetve annak Fórum mellékletéhez kötötte.
Mivel sosem tett lakatot a szájára, volt baja elég. Előbb az Új Szóból tették ki, majd évekig a Hétben is csak az olvasói leveleket felügyelhette. Ott volt az ötvenes évek alapozó nemzedékének tagjai között, amikor harmadszor is újra kellett kezdeni a kisebbségi létet. Riportokat és szatírákat írt, Tömörkény, Móra és Móricz, valamint a népi írók modorában. Első szakmai sikereit szlovák nyelven aratta a Roháč című lapban, s az általuk kiadott magyar antológiában. Jókai, Karinthy, Mikszáth, Tersánszky mellett olvashatták az írását, de nem sokáig kellett várni a magyar kötetre sem. Végnélküli gyűlés, Pipafüstben, A kamasz, Megbillen az ég – 1964-ben megírta az Adósságtörlesztés című regényét is, amelynek témája a csehországi kitelepítés. A kötet – amelyért később Madách-díjat is kapott – csak 1968-ban jelenhetett meg. Amíg pályája elején novellákat és rövidebb lélegzetvételű kisregényeket írt, később átpártolt a nagyregényre, sőt a regényfolyamokra, amelyek szinte kivétel nélkül szeretett szülőföldjén, Gömörben játszódnak. Bátka, a szülőfalu, Páskaháza, felesége faluja (ahol nyugdíjasként éltek is egy ideig), s a felvidéki magyarság számkivetettsége Trianontól napjainkig.
A vesztes, Magasság és mélység, Kétszer harangoztak, Temetőkapu, Szélfúvásban, Bolondok hajóján, Égig érő palatábla, az apjával közösen jegyzett Öröködbe, Uram... tetralógia, Trianon harangjai, s végezetül Az elcsatolt vagon, írói hattyúdala, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Az év könyvének választott 2016-ban. A krónikás 2017-ben végleg elköszönt e földi gömöri magyar világtól. Az évtizedeken át írt krónikái számot adnak egy jobb sorsra érdemes nép, a felvidéki, s ezen belül a gömöri magyarság mindennapi útvesztőiről.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. áprilisi számában)
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.
Gyerekkorában még sorba kellett állnia, hogy idősebb testvérei mellett hozzájuthasson édesapja gitárjához. Jó hallásának és kitartásának köszönhetően végül sikerült elérnie, hogy abból éljen, amit szeret, az pedig nem más, mint a gitár és a dzsessz. Bár ma már Berlinben él, a Kossuth-díjas zenész sosem felejtette el, honnan is jött. A palicsi Nyárhangoló Fesztiválon a hangpróba előtt sikerült „elrabolnunk” pár percre. Ez Snétberger Ferenc története.