Fried Ernőként született 1893-ban a ma már Eperjeshez tartozó Sebeskellemesen. „Ó, hadd dobjam rá furcsa neved mostan//az emlékezés kerek asztalára” – üdvözli szonettben szülőfaluját, s hogy komolyan gondolja, részben fel is veszi annak a nevét. Eperjes, Pozsony, Bécs, Budapest – fontosabb állomás- és lakóhelyei. A végső állomás 1944 végén Mathausen. Orvosként a felesleges, félemberek szószólója lesz az irodalomban is. Koldusok, testi hibásak, utcalányok, rabok, elbocsátott emberek, sármezőkön szenvedő katonák és egyéb szerencsétlenek verseinek, elbeszéléseinek, drámáinak hősei. Négy verseskötete, egy elbeszéléskötete s pár drámája jelenik meg az életében, halála után mindössze a Csanda Sándor által válogatott 1976-os kötet. „Én X. Y. vagyok, kérem szépen:// Egy szikár s fagyott-kedvű, nem rossz ember.// A vágyam: függetlenség. És a célom?/ Kevés, de jó nő. És a messzi tenger” – mutatkozik be Névjegy című versében. De hiába közli több írását a Nyugat, a Magyar Írás, a Kassai Napló, a Tátra, hiába levelezik drámája bemutatása érdekében színházi igazgatókkal Móricz, csak előlegig jut. A Haláljáték bemutatóját a budapesti Nemzeti Színház végleg elhalasztja. Pedig a 60. születésnapján élete teljes értelmetlenségére rádöbbenő ügyvéd szerepe tényleg Somlay Artúr után kiáltott.
Még bőven Mathausen előtt megírja költői számadását: „Nem szórom kincsem. Nincsen. Amit adtam://Pár igaz, friss és zabolátlan szó volt.//Cserébe érte ellenséget kaptam,// S barátot? Egyet se! De így is jó volt…” Talán vele szemben van a legnagyobb adóssága a szlovákiai magyar irodalomnak.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.
Gyerekkorában még sorba kellett állnia, hogy idősebb testvérei mellett hozzájuthasson édesapja gitárjához. Jó hallásának és kitartásának köszönhetően végül sikerült elérnie, hogy abból éljen, amit szeret, az pedig nem más, mint a gitár és a dzsessz. Bár ma már Berlinben él, a Kossuth-díjas zenész sosem felejtette el, honnan is jött. A palicsi Nyárhangoló Fesztiválon a hangpróba előtt sikerült „elrabolnunk” pár percre. Ez Snétberger Ferenc története.