– Hogyan telnek a napjai manapság? Mivel foglalkozik a hétköznapokban?
– Hétköznap, ünnep: nálam egy. A hétköznapokban is ott lehet a kivételes, az ünnepi, s az ünnep sincs meg hétköznapi teendők, gondo(lato)k nélkül. Mi történik mindeközben a lélekben s a lélekkel? Ez itt (számomra) a kérdés.
– Legutóbbi kötete a Rossz napok – Új versek és rátalálások 2018–2023 címet viseli. Hogyhogy egy gyűjteményes kötettel jelentkezett az idén?
– Ritkán és kevés verset írtam eddig, s az évek múlásával egyre ritkábban és egyre kevesebbet. Ötvenkét éve jelent meg az első verseskötetem, azóta a válogatott köteteimen kívül e mostani csupán a kilencedik. Azt lehet mondani tehát, hogy mindegyik új verseskötetem „gyűjteményes” is egyben. Így, bár a Rossz napokban az utóbbi öt évben írt opusaim olvashatók, azért ebbe is bekerült néhány, esetenként a megírása óta elfelejtett korábbi versem is. A szó valódi értelmében vett, egész eddigi pályámat átfogó gyűjteményes kötettel tulajdonképpen a jövőre esedékes 75. születésnapomra készülnék, amennyiben a kiadóm támogatást is kapna rá.
– Milyen tematika szerint rendezte kötetbe a verseket?
– Nézzük talán inkább a kötet verseinek néhány kérdését: mitől vannak/lehetnek rossz napjai mostanság az embernek? Mit gondolhatunk a legújabb háborúról? Hogyan készült a halálra Márai Sándor San Diegóban? Miről társalog a költő a krakkói Rakowicki temető mókusaival? S hogyan idézte meg a nagy cseh író emlékét a pécsi Hrabal-sörözőben? És miként esett meg utolsó találkozása a tragikus sorsú Hervay Gizella költővel? Lehet-e még reménye az embernek a Kiűzetés után? S a Paradicsomkert elvesztése után adhat-e számára némi vigaszt a saját kertje?
– Ön szerint a fiatal költők részéről milyen irányba változik a költői hagyomány?
– Nem tudom. A hagyomány majd úgyis eldönti, hogy mitől változzék, és mitől ne. Mindenesetre én rábíznám. A költők pedig azt döntik el, hogy melyiket követik. De az sem árt, ha szembefordulnak egyikkel-másikkal.
– Lát hasonlóságot az ön pályakezdő évei és a mostani fiatalok versírási szokásai között?
– Hogy ki mitől s hogyan ír verset, szerintem mindig személyiségfüggő volt, s nem a mikor döntötte el a „hogyan” kérdését. A kor csak a stylust (eredetileg íróeszköz, íróvessző volt ez is), az irónt, írónádat vagy madártollat, ceruzát, palavesszőt, lúdtollat, töltőtollat, golyóstollat, írógépet, illetve egy ideje már a számítógépet vagy az okostelót adja a kezünkbe. Rothadt almára viszont sosem volt szükségem az íráshoz, mint Schillernek, s gimnasztikázni sem gimnasztikáztam meztelenül írás előtt és után, mint az Kafkáról hírlik, a párizsi Diadalív pedig kissé messze van Dunaszerdahelytől, ahol élek, hogy minden reggel elsétáljak oda és megegyek egy almát, úgy várva az ihletet, ahogy állítólag Dumas mesternek volt szokása. Igaz, nem is írtam olyan remekműveket, mint ők. Lehet, hogy én hibáztam el valamit, amikor lemondtam mondjuk a rothadt almáról?
– Milyen könyvet ajánlana olvasásra az érdeklődőknek?
– Ha csak egyet lehetne, az mindenképpen Visky András Kitelepítése, egy erdélyi magyar református lelkész és családja 1956 utáni meghurcoltatásának (a szlovákiai magyar olvasók számára különösen tanulságos) regényballadája lenne. S az egyhez legyen még egy: Grendel Lajos Összegyűjtött elbeszélések című, szintén sok tanulsággal járó kötete az MMA Kiadó jóvoltából.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. augusztus számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.