– A látszat csal. Ha több került bele, az valószínűleg Z. Németh István döntése, mert valójában nagy válogatás nem történt. Amit küldtem, felhasználásra is került. Nálam az írás másodlagos folyamat a kreativitás kiéléséhez. Az animáció az elsődleges. Talán ezért is megy valamivel jobban, mert nem érzem, hogy túl sok időt kell belefektetni, vagyis hamarabb „elengedem”.
– A kettő automatikusan következik egymásból. Rajzolok valamit, és ahhoz elképzelek egy kiindulási pontot – ha karakterről van szó, egész kézikönyvet tudok írni, miért úgy néz ki, ahogy. A karakteralkotás úgy kapcsolódik össze, ahogy a barlangrajz: a barlanglakó fel akarta rajzolni, hogy elejtett egy antilopot. Ő nem tudta megírni, lefestette. Mi már le tudjuk írni, de fejben ugyanúgy el tudjuk képzelni. Az animáció az írásnak és a rajzolásnak olyan összekapcsolódási pontja, mint a fi lm volt – és lett – az írás és a színház összekapcsolódása.
– Zenében mindenevő vagyok, inkább a műfaji kitekintések tetszenek. A Queen esetében az ragad meg, ami a klasszikus műfajokra tenyerel rá. Ha kezd a munka monotonná válni, egy órán keresztül a Hamiltonból a Non-Stop. Az írók közül H. P. Lovecraft – azt mondom, bármilyen alak is volt, tehetségesen írta meg a horrorjait. Lehet, hogy ezzel szentségtörő leszek, de jobb írónak tartom, mint Stephen Kinget. King is elismeri, hogy sokat merít Lovecraftből. Viszont King számomra vontatott. További inspirációk a cikkek, podcastek egy-két mondata, összeesküvés-elméletek… Nem kell komolyan venni, de jó horrort lehet írni rájuk. Vagy komédiát.
– Sok ötletem van, például egy dialógus alapú írás animációja is. Ha sikerül, és jön megint egy antológia, akkor abba is nagyon szívesen írnék. Nagy tervem egy önálló kötet. Könyvillusztrációkat is készítek.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. áprilisi számában)
Ilyés Krisztina 1999-ben született Keszthelyen, épp egy évvel megelőzve a huszonegyedik századot. Az írásait prózával kezdte, végül a líránál kötött ki. A Helikon folyóiratban és az Irodalmi Jelenben is publikált. Első kötete 2021-ben jelent meg Papírcsillag címmel. Erről a személyiségét formáló becenevéről, az otthontalanságról, valamint az írói munkásságát is átjáró műfaji kettőségről beszélgettünk.
Szarka Tamás, a Ghymes együttes egyik alapító tagja, számos rangos szakmai elismerésben részesült. 2011-ben megosztott Kossuth-díjat kapott zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságáért.
Dimény Levente és Tóth Tünde, a nagyváradi Szigligeti Színház művészei 25 éve házasok, és négy gyermeket neveltek fel. Közös megegyezéssel választottak többször is színházat, vállvetve támogatták egymás elképzeléseit, legyen szó táncszínház alapításáról, előadások rendezéséről, játszásáról, koreografálásáról. Legújabb tervük egy egyetemi színház létrehozása.
„Nem vagyok egy szereplő típus” – állítja magáról Hász Róbert író, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága által szervezett KMI 12 idei évadának szerzője, akit a hagyományos írói szereplehetőségek mellett a hagyományosnak vélt műfajok hatóerejéről is kérdeztük. Műveiben Hász Róbert sokat foglalkozik a történelmi idővel, kellő rálátása van arra, miként térhetünk vissza a pusztítás után újra az építkező korszakba.
Kovács Újszászy Péter 1996-ban született Kolozsváron. 2021-ben mesterdiplomázott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakán. Jelenleg Kolozsváron tanít általános iskolában. Gyerekkora óta kötődik az állatokhoz, főként ez segített első verseskötetének megszületésében, amely tavaly decemberben jelent meg A csupaszodás gótikája címmel. A költővel többek között a költészetről, színészetről, az állatszeretetről és oktatási módszerekről is beszélgettünk.
Lovagkeresztje már volt, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2016-ból, az idén pedig a magyar kultúra napján lovag lett. A Magyar Kultúra Lovagja. A színház súlyáról, veszteségekről, nyereségekről és a hajdani Legényegylet gipszből készült angyaláról beszélgettünk meghitt komáromi otthonában Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művésszel, a Komáromi Jókai Színház örökös tagjával.
Madarász Lóránt szerint a színházaknak felül kellene bírálniuk eddigi politikájukat, és két-három vígjátékot is be kellene mutatniuk évente, mivel a lelket nem lehet gyógyítani csak könnyekkel, gyomorszorító érzelmekkel és tragédiával.
Lacza Tihamér újságírói és szerkesztői tevékenysége az irodalommal, a zene- és képzőművészettel éppúgy kapcsolatos, mint a sajtótörténettel, valamint a művelődés- és tudománytörténettel, tudományos ismeretterjesztéssel. Munkásságát többek között Hevesy Endre-díjjal (2007), Jedlik Ányos-díjjal (2011) és a Magyar Tudományos Akadémia Újságírói Díjával (2019) jutalmazták.
Aligha van Erdélyben olyan színház- vagy irodalomkedvelő ember, aki ne látta volna a Kiss Törék Ildikó és férje, Varga Vilmos nevéhez fűződő Kiss Stúdió Színház legalább egy előadását. Azt viszont kevesen tudják, hogy mekkora áldozatot jelentett a két színész részéről egy-egy új bemutató színrevitele.
Ha a mesékre gondolok mindig nagyszüleim jutnak eszembe. Ahogyan a kanapén ülve egymásnak szavaltuk el az Öreg néne őzikéjét. Vagy ahogyan a kerti sétánk során egy nyers karalábéval a kezemben mondtam el gondom s bajom a répáknak, szavaltam és meséltem a szilvafáknak – mert nagypapám mindig is úgy tartotta, hogy akkor nő jó nagyra a termés, ha mesélünk neki. Harmóniában éltem a természettel, s gyakran éppen ezért vágyódom vissza a múltba, a gyermekkoromba, a kertbe és a nagymamám ölébe.