– A Fiatal írók antológiája után nem sokkal érkezett a saját, Lélekszilánkok című köteted. Miben volt más ez, mint egy antológia szerzői közt szerepelni?
– Egy antológia különféle írásokat tartalmaz. Olyan írásokat kell hozzá összegyűjteni, hogy azok épüljenek egymásra – nem a szó szoros értelmében, de fontos egy kötődési pont az írások között. Abba nincs az embernek annyi beleszólása. Nem állítom, hogy a saját kötetemben nincs kötöttség. Abban a nyitó- és a záróverssel akartam keretet alkotni.
– A verseid mintha a lelkedbe adnának betekintést. Ez a lírai kitárulkozás automatikusan jön, vagy le kell vetkőzni a gátlásokat?
– Szeretek nyílt kártyákkal játszani, megadom a másik félnek a bizalmat, hogy megismerhessen. Másrészről nehezen oldódó típus is vagyok, ezt próbálom leplezni. Az írás sokat segít. Azért is adtam a kötetemnek a Lélekszilánkok címet, mert szerettem volna, ha az olvasó ezeket a részeket összerakva betekintést nyerne, milyen személyiség lehetek. A legtöbb írás hétköznapokból kiragadott mozzanatokat örökít meg.
– Költőhöz hűen sokat írsz a szerelemről, bensőséges emlékekről, kétségekről. Könnyebb akkor alkotni, mikor valamit muszáj kiírnod magadból, vagy van egy jól bevált munkafolyamatod?
– Az íráshoz szükségem van impulzusra vagy élményre, de vannak a verseimben fiktív elemek is. Ha nekiülök a szövegnek, egyáltalán nem szerkesztem. Ahogy leírom, úgy hagyom. A megjegyzéseket, kritikákat elfogadom. Nem biztos, hogy amit leírok, az tökéletes, de nekem azt kell kiírnom magamból.
– Milyen alkotásokat olvasol szívesen?
– Nemcsak lírai témákkal foglalkozom, rövidprózával is. A 20. század első fele inspirál, a freudizmus megjelenése. Az amerikai és az angol irodalom vonz, főleg a beatnemzedék. A magyar irodalom számomra a nyugatosoktól kezdődik. A tradicionális, rímes vonal nem vonz, a szabadversek híve vagyok. Sajnálom, hogy a kánon úgy van kialakítva, hogy sok női íróról és költőről nem tudunk. Ezért képviselem a feminista irányzatot is, hogy kapjanak teret.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. májusi számában)
Elérkezett a pillanat, amikor egy vérbeli bölcsésszel beszélgethettünk, aki nem mellesleg még költő is. Ráday Zsófi gyermekkora óta az irodalom szerelmese, az évek során könnyedén átvészelte az ELTE BTK magyar alapszakát, most pedig az irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak záró időszakát élvezheti. Kislányként arról álmodozott, hogy egyszer majd énekes, sárkány, szurikáta, kocsmatulajdonos, irodalmár vagy esetleg denevér – és még sok minden más is – lesz, majd költővé vált, hogy bármivé, még akár egy játszótéri haditudósítóvá is átalakulhasson.
Takács Bálint első novelláskötete Bad Trip címmel jelent meg 2020-ban. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul forgatókönyvírás szakon. A szépirodalom és a filmművészet együttes világa határozza meg mindennapjait. Az íróval a forgatókönyvírásról, a filmkritikákról és a humorról beszélgettünk, de két új regényének kézirata is szóba került.
Gerencsér Anna első, Az ajtó másik oldalán című novelláskötete 2020-ban jelent meg, majd egy seregnyi félresöpört regénytörténet után elérkezettnek érezte azt a pillanatot, hogy végre útjára engedje egyik szövegét. Az írónő Kimondatlan kívánságok című regénye nem is olyan rég, 2022 decemberében látott napvilágot, s így mi nem csupán egy remek alkotással gazdagodhatunk, hanem Gerencsér Anna tapasztalataival, élményeivel is, melyek példaként szolgálhatnak az írni vágyóknak.
Regős Mátyás első verseskötetét, a Patyik Fedon élete címűt két regény követte, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok. 2022-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Jelenleg a PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, és két kislány édesapja. A fiatal költő-íróval az olvasási igényekről, az írás munkafolyamatáról beszélgettünk, de szóba került az is, hogy negyedik könyve újból versekkel lesz teli.
Tavaly augusztusban jelent meg a csallóközi Makki Lajos, alias Maquet Ludovic könyve, Ludo, egy hontalan idegenlégiós címmel, amely csakhamar sikerkönyvvé vált. Az önéletrajzi ihletésű, gazdagon illusztrált és magyarázó jegyzetekkel ellátott kalandos történet nemcsak az olvasók, hanem az újságírók érdeklődését is felkeltette. Sőt, többen is jelezték már, hogy szeretnének dokumentumfilmet készíteni a szerző életéről.
Gere Nóra Éva Csíkszeredában született, jelenleg Prágában él. Egy évet volt diák a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, egy év múlva viszont felköltözött Budapestre, hogy a MOME design- és művészetelmélet tanulója legyen. Első alkotása három-négy éves korában született. Gere Nóra Éva néven publikál, de barátai – a teljes név összevonásából létrejövő becenevén – Genovévának szólítják.
Leczo Bence egykötetes szerző, újságíró, de ami még ennél is izgalmasabb, szereti a vonatokat. 2021-ben jelent meg A falu összes férfija című novelláskötete, amelyben sok más mellett a természet és az ember viszonya is megjelenik. Főként ezen az íven haladva beszélgettünk az említett kapcsolat különféle megnyilvánulásairól, de szóba került még az alkotó első (még megírásra váró) története, az irodalmi díjak és irodalmi élet, a közösségi média által kondicionált instaversek, majd az interjú végéhez közeledve az is kiderült, hogy a költő milyen más művészeti ágban alkotna még szívesen.
Gál János muzeológusként dolgozik a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban. Történészként abban látja munkája izgalmas oldalát, hogy elsőként tárhat fel összefüggéseket, amelyekből később történetek szövődnek. 2021-ben jelent meg első verseskötete Az eltűnt hírnév nyomában címmel, melynek egyik alappillére a humor. Jelenleg az Iván báró című verses regényén dolgozik. A költővel a paródiáról, a kötött versformákról és a versmegzenésítésről beszélgettünk, de az is kiderült, kivel beszélgetne szívesen, ha időutazásban vehetne részt.
Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született, a SZTE BTK Szociológia Tanszék volt hallgatója. Eddig két verseskötete jelent meg, az első 2017-ben Nyugati csiga körfűrésszel álmodik címmel, a második, a Hogy meg sem érte című 2021-ben került olvasók elé. Több alkalommal és több kategóriában is ért el helyezést az Énekelt versek fesztiválján. A szerzővel a versmegzenésítésről és az identitáskeresésről is beszélgettünk.
Mátyás Emőke Ibolya Székelyudvarhelyen és Patakfalván nőtt fel, nyolc éven át viselte a Tamási Áron Gimnázium egyenruháját. Az iskola Ébredés című diáklapjának főszerkesztőjeként ismerkedett meg jelenlegi mentorával, Farkas Wellmann Endrével. Orvosira készült, de a valódi útja a teológia felé vezetett, azóta tudja: nincsenek véletlenek. Meghatározó egységként tekint mindkét keresztnevére. A költővel gyerekkori olvasmányairól, főszerkesztői munkásságáról és az első kötettnek kéziratáról is beszélgettünk.