– A Fiatal írók antológiája után nem sokkal érkezett a saját, Lélekszilánkok című köteted. Miben volt más ez, mint egy antológia szerzői közt szerepelni?
– Egy antológia különféle írásokat tartalmaz. Olyan írásokat kell hozzá összegyűjteni, hogy azok épüljenek egymásra – nem a szó szoros értelmében, de fontos egy kötődési pont az írások között. Abba nincs az embernek annyi beleszólása. Nem állítom, hogy a saját kötetemben nincs kötöttség. Abban a nyitó- és a záróverssel akartam keretet alkotni.
– A verseid mintha a lelkedbe adnának betekintést. Ez a lírai kitárulkozás automatikusan jön, vagy le kell vetkőzni a gátlásokat?
– Szeretek nyílt kártyákkal játszani, megadom a másik félnek a bizalmat, hogy megismerhessen. Másrészről nehezen oldódó típus is vagyok, ezt próbálom leplezni. Az írás sokat segít. Azért is adtam a kötetemnek a Lélekszilánkok címet, mert szerettem volna, ha az olvasó ezeket a részeket összerakva betekintést nyerne, milyen személyiség lehetek. A legtöbb írás hétköznapokból kiragadott mozzanatokat örökít meg.
– Költőhöz hűen sokat írsz a szerelemről, bensőséges emlékekről, kétségekről. Könnyebb akkor alkotni, mikor valamit muszáj kiírnod magadból, vagy van egy jól bevált munkafolyamatod?
– Az íráshoz szükségem van impulzusra vagy élményre, de vannak a verseimben fiktív elemek is. Ha nekiülök a szövegnek, egyáltalán nem szerkesztem. Ahogy leírom, úgy hagyom. A megjegyzéseket, kritikákat elfogadom. Nem biztos, hogy amit leírok, az tökéletes, de nekem azt kell kiírnom magamból.
– Milyen alkotásokat olvasol szívesen?
– Nemcsak lírai témákkal foglalkozom, rövidprózával is. A 20. század első fele inspirál, a freudizmus megjelenése. Az amerikai és az angol irodalom vonz, főleg a beatnemzedék. A magyar irodalom számomra a nyugatosoktól kezdődik. A tradicionális, rímes vonal nem vonz, a szabadversek híve vagyok. Sajnálom, hogy a kánon úgy van kialakítva, hogy sok női íróról és költőről nem tudunk. Ezért képviselem a feminista irányzatot is, hogy kapjanak teret.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. májusi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.