– Mi történt veled, amióta a KMI 12 tagja vagy? Értek sikerek vagy traumák? Volt, még van is itt egy pandémia – hogyan érintett alkotóként és a mindennapok Nagy Leájaként? Volt, amit megakasztott, amit újra kellett kezdeni?
– A körülményektől függetlenül erőt adott a KMI 12 program, minden szempontból. Folyamatosan jelen voltunk és vagyunk a Szerzőbár Facebook-oldalán, hétről hétre folyamatosan közölt a tizenkettőnk valamelyikétől valamilyen tematikában verset, érdekességet, fotókat, videót, versmegzenésítéseket, hírt, s ez perspektívát adott a pandémia ideje alatt is. Többek között ezért sem akadtam el.
Egyébként is örömteli és termékeny év volt a 2020-as, hiszen tavasszal a Napkút Kiadónál Kőhullás címmel megjelent a második verseskötetem. Bár még javában jelen volt a vírus tavaly ősszel, ez nem akadályozott abban, hogy sikeres, nagyközönséges könyvbemutatót tarthassunk Erős Kingával az Írók Boltjában. 2021-ben pedig elnyertem a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjat, amely szintén nagy erőt ad a továbblépéshez. Öröm volt továbbá, hogy a Magyar Napló antológiájában, Az év versei 2021-es kiadásában is benne lehettem, ez másodjára is nagy megtiszteltetés.
Rám összeségében a pandémia kedvezően hatott – a költészetemben nagyon termékeny voltam, miután karantént rendeltek el. Jólesett a lecsöndesedés, s valahogyan azt érzem, azóta még nagyobb erővel és tudatossággal fordulok az irodalomhoz.
Érdekesség és boldogság, hogy nemzetközi téren is elindulhattam ebben az évben, ugyanis meghívást kaptam a kolumbiai és a kubai nemzetközi költészeti fesztiválokra, ahol angol fordításban olvashattam fel a verseimet.
– Idén már személyes jelenlét mellett is lehetett rendezvényeket tartani: milyen emlékezetes programokon vehettél részt szerzőként, milyen élmények, meglepetések értek?
– Miután 2021-ben a szigorítások alábbhagytak, Juhász Anna irodalmárral beszélgethettem egy számomra nagyon fontos és értékes költőről, Pilinszky Jánosról a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Regős Mátyás és az Aurevoir zenekar társaságában. Ez volt az első, nem virtuális közegben tartott fellépésem a Petőfi Kulturális Ügynökséggel együttműködve. Fontos este volt. Idén nyár elején Pécsett vehettem részt egy kéthetes írórezidencia-programon a Zsolnay-negyedben. Kiváló rezidenciám volt, mondanom sem kell, hogy bármikor visszamennék. Egyszerre tudtam kiszakadni az otthoni közegemből s tudtam ott lenni egy másikban, egy újban.
Idén nyáron életemben először ellátogathattam a Felvidékre is, a Gombaszögi Nyári Táborba, ahol Kürti Lászlóval együtt léptem fel egy közönségtalálkozón, s bemutathattam a tavaly megjelent kötetemet is. Mindemellett számos irodalmi felkérést kaptam. Megjelenhettem a Magyar Kultúra első, Duna-témájú lapszámában Ez a vén róka című versemmel, valamint a NOÉ Magazinban is. Nyáron aztán megjelent a Bennem a többi című KMI 12-antológia is tizenkettőnktől, amelynek olyan tekintélyes helyeken voltak bemutatói, mint a Művészetek Völgye, ahol sajnos nem tudtam megjelenni, a most következő pedig a Csíkszeredai Könyvvásáron lesz, és ott már én is jelen leszek.
– Említetted már a megzenésített verseket és az antológiát, de készült portréfilmed is, amelyet a héten a közönség is láthat – milyen benyomást tettek rád ezek a közös művek, közös munkák? Mindent láttál, hallottál, olvastál már közülük?
– Az antológia még számomra is meglepetés, a csapat java része már találkozott vele, én pedig egyelőre izgatottan várom, hogy láthassam, olvashassam. A portréfilm és a megzenésített versek viszont tökéletesen egyeznek az „ízlésemmel”. A feldolgozások különlegesen és egyedi módon adják vissza a verseim hangulatát. Mindegyik rendkívüli nagy megtiszteltetés és öröm. A portréfilmet egyébként még a pandémia ideje alatt vettük fel virtuális közegben Kovács Péterrel, s ebben hallhatók már a versek, zenék is. A portréfilmhez nagyon profi képek készültek rólam, Onda Péter személyében nagyszerű fotósom volt. Nagyon jó érzés volt ennek a végeredményét visszanézni.
– Jól láthatóan jelenleg is folyamatosan alkotsz, jelennek meg közléseid. Miken dolgozol a korábbi köteted megjelenése óta?
Az említett Kőhullás című kötetem még a vírus és a KMI 12 program előtt, 2020 elején jelent meg, de a folyóiratokban azóta is tudatosan igyekszem sokat publikálni és alkotni. Legutóbb nem is versem, hanem novellám jelent meg az Élet és Irodalomban, Szamárfül címmel, s a lírai és prózai műfajban is igyekszem új műveket letenni az asztalra. A következő könyvet ismét verseskötetnek tervezem, a pécsi írórezidencia-program alatt állítottam össze ennek a kéziratát, és jelenleg is ezen dolgozom még. Többek között tartalmazni fogja a Pécsett, illetve a pandémia alatt írt verseket is. Móricz Zsigmond-ösztöndíjasként feltétel is, hogy megjelenjen egy új kötetem. De a jövőben, talán már a negyedik könyvként, novelláskötet is van tervben.
Forrás: kultura.hu
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.