– Milyen gondolatok fűzik önt a könyv hónapjához?
– Nemes, hasznos és fontos, hogy a könyvek megünneplésének, erőteljesebb köztudatba helyezésének egy egész hónapot szentelünk már hosszú idők óta. Szép emlékeim fűződnek a könyvek, ily módon az olvasás, irodalom népszerűsítéséhez. Több évtizedet követően az idei az első márciusom, amikor már nem szeretett szakmámhoz kötődően gondolok márciusra, a könyv hónapjára, hanem sokkal inkább magánemberként. Kezdjem azzal, hogy ebben nőttem fel. Édesanyám, a pedagógus és könyvtáros, hosszú évek során át erre a hónapra időzítette az új könyvek könyvtárába való megérkezését. Emlékszem egy olyan márciusra, amikor A könyv hónapja van címszó alatt megkaptam Fehér Klára Lesz nekem egy szigetem című könyvét. ,,Szigetet mindenütt lehet játszani. Az egész szoba tenger, és az ember bebújik az asztal alá, és az a sziget. Ott eheti a hajótörött a vajas kenyerét, és ott tanulhatja meg a holnapi leckét.” Édesapám szerint korai volt. Még nem birkózik meg vele – mondta. Tévedett. Avagy lehet, hogy pont ezzel a mondattal ,,billentett be” az asztal alá. Nem mintha engem győzködni kellett volna, hogy olvassak.
– Miért fontos már kisgyermekkorban elkezdeni meséket/történeteket olvasni a gyerekeknek?
– Biztos ismerős a gondolat: a gyermekbe fektetett idő nem kidobott idő! Amikor a felnőtt mesét mond, felolvas a gyermekének, beavat. Bevezeti egy varázslatos világba, ami a gyermeket, ha jól, élményszerűen teszi, hosszan kíséri, segíti élete útján, lesz mire építenie az iskolás évei alatt. Az a szülő, nagyszülő, aki gyermeke számára még kisgyermekkorban megteremti a történetmesélés nyugodt perceit, sokat tesz annak érdekében, hogy gyermeke a későbbiek során ne a vágyai szinte azonnali kielégítésére fókuszáló emberré váljon. Azon túl, hogy az olvasás vitathatatlanul jó élmény, kaland, szórakozás, hozzájárul a saját képi világ kialakulásához, erősíti azt. A gyerekeket nagyon érdekli, mi történik másokkal. Ők még befogadóbbak. Egy történet nagyon sok mindent megmozgat és helyre is rakhat a gyerekekben, ha arra van szükség. A gyerek megszereti a könyvet, ha látja, tapasztalja, hogy a könyv a családja, környezete életében jelen lévő érték. Az olvasás elsősorban magányos tevékenység, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy olvasási élményeinket másokkal is megosszuk. Erre bátorítom a fiatalokat, felnőtteket egyaránt. A hosszan virtuális digitális világban való tartózkodás következtében kialakult gyermeki magatartás hatása ma már mérhető. Lényegesen csökkent a bensőséges, személyes együttlétek száma. Nehéz elhúzni őket a gép nyújtotta világtól. Komoly erőfeszítésbe kerül lekötni őket más elfoglaltsággal.
– Manapság hogyan lehet népszerűsíteni az olvasást?
– Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Tudjuk, érzékeljük, az olvasás utáni vágy az elmúlt évtizedekben alábbhagyott. Nem vitatom, lehet-e teljes értékű életet élni könyvekben rejlő gondolatok ízlelése nélkül. Bizonyára igen. Az viszont már egy más minőségű léthez vezet. Az olvasás, irodalom népszerűsítésére, a mindenkori értékközvetítés jól működő formáira való törekvés ma is jelen van az irodalommal hatékonyan foglalkozók életében, illetve a könyvtári szakmában. Az már más kérdés, hogy az egyes könyvtártípusokra lebontva, mely könyvtárak könyvelhetnek el hosszú távon tartós sikereket, kik azok, akik lépést tartva a kor követelményeivel, tekintettel az olvasási szokások megváltozására, eleget tesznek a feladatuknak. Természetesen a legjobbak, leghatékonyabbak, a személyes találkozások, felolvasóestek, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, rendhagyó irodalmi órák, könyvtári foglalkozások, olvasótáborok most szünetelnek. Esetemben ilyen volt például hosszú éveken keresztül az Irodalom Karnyújtásnyira, a későbbiekben az Irodalmi Korzó elnevezésű, kávéházi beszélgetések, irodalmi, tudományos életünk figyelemreméltó alkotóival, képviselőivel való találkozások sorozata. Erről szóltak az óvodásoknak, alap- és középiskolásoknak szóló rendhagyó irodalmi órák, könyvtári foglalkozások könyvtári térben, illetve több esetben óvodákba, iskolákba, a régió más könyvtáraiba is ellátogatva.
– Milyen élmények fűzik önt az Egy falu – egy könyv mozgalomhoz?
– A mozgalom létrejöttének időszakában az érsekújvári könyvtár könyvtáros szaktanácsadója voltam és a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökségi tagjaként tevékenykedtem. A könyvtáros kollégák, könyvtárfenntartók részéről többségében jók voltak a visszajelzések. Ma is időszerűnek vélem. Lehetőséghez mérten, újra átgondolva, meg kell ismételni. Folytatni azt a fajta tevékenységet, amit a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó a könyv- és lapkiadás mellett közhasznú tevékenysége egyikeként, a Lilium Aurum Könyvklub megalapításával megvalósított. Célja az volt, hogy a szlovákiai magyar írók, költők és társadalomtudósok munkái Szlovákia magyarlakta településeinek könyvtáraiba bekerüljenek.
– Mekkora szerepe van a könyvtáraknak a mai világban?
– A könyvtár nem csupán könyvek tárháza, hanem különböző dokumentumok lelőhelye, a kultúra, művelődés, tanulás, szórakozás, találkozások, rendezvények színtere. Szerepe van a környezetükben élők identitástudatának erősítésében. Az évek során a könyvtárak feladatköre, funkciói folyamatosan változtak. Bővültek szolgáltatásaik, a könyvtárosok kompetenciáinak sora. Tevékenységük sokrétűbb, mint egykor. A világban zajló történések újabb és újabb követelményeket állítottak a könyvtárak elé. Szerepvállalásaikban nyomon követhetőek a változások. Olvasást, irodalmat népszerűsíteni, úgy tűnhet, nem könnyű, de nem is lehetetlen. Könyvtáraink új kihívások kellős közepébe csöppentek. Annyi bizonyos, hogy fennmaradásuk érdekében nagyon kell igyekezniük.
– Mi az ön kedvenc műfaja, illetve van kedvenc könyve/írója?
– Több műfajt kedvelek. Hazai, anyaországbéli s világviszonylatban is szép számmal akadnak szerzők, akiknek műveit élvezettel olvasom. Klasszikus, kortárs irodalmat egyaránt. Azoknak az íróknak a könyveit olvastam az elmúlt évben, akiknek a gondolatai megérintettek, elgondolkodtattak, szórakoztattak, az adott helyzetben segítettek talpra állni, haladni, probléma esetén hozzásegítettek annak megoldásaihoz. Gyakran volt/van ez így szépirodalmi művek, novellák, versek esetében is. Az olvasott szövegeknek köszönhetően értem meg a dolgok természetét, értelmezésre ad lehetőséget, táplálja a lelket, szellemet. Az elmúlt hetekben sok kellemes órát töltöttem Grendel Lajos, Dobos László, Milan Kundera, Egressy Zoltán, Márai Sándor, Fellinger Károly, Kosztolányi Dezső, Tari Annamária, Luzsi Margó műveinek a társaságában.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. márciusi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.