– Amerikában színpadi és filmszínész, filmproducer és rendező vagy. Emellett egy audió posztprodukciós stúdiót is létrehoztál, ami a legnagyobbak közé nőtte ki magát. A színészeket általában nem üzleti zsenikként képzeljük el. Mégis, hogyan tudod kézben tartani a vállalkozásodat?
– Úgy, hogy mivel nulláról nőtte ki magát, áttekinthető. Ezenkívül fontos, hogy minden pozícióra megtaláltam a megfelelő embert. Az egész vállalkozás egy számítógépes szoftveren keresztül működik, így mindent bármikor leellenőrizhetek. Az is meghatározza a hozzáállásomat, hogy olyan családban nőttem fel, ahol magánvállalkozók voltak a szülők, így már kezdettől a véremben van a biznisz. De ezek csak eszközök ahhoz, hogy megvalósítsam magam, s milyen jó, hogy vannak! Igazából az egész azért alakult így, mert filmeket szerettem volna gyártani. A filmgyártásban, ugyanúgy, mint a színházban is, az izgat, hogy miként lehet a közönséget megfogni. Ez számomra a legnagyobb kihívás.
– Egyszer azt mondtad, hogy nem az a fontos, neked mit tud adni Hollywood, hanem az, hogy te mit tudsz nyújtani az ottaniaknak. Mit vittél oda, aminek keletje lett?
– Vittem magammal azt a fajta színházi nyelvet, amit Kelet-Európában beszélünk, egy olyan etikát, munkamorált, amihez hasonlót nem tapasztaltam Los Angelesben. Vittem magammal nagy adag munkabírást. Úgy tapasztaltam, az, ahogyan én gondolkodom a kultúráról, ahogyan én csinálom a művészetet, számukra érdekes és újszerű. Ahogyan gondolkodom a világról, az teljesen más, mert más kultúrában nőttem fel, és ezt fel is vállalom. Ennek erősítésére például európai vendégrendezőket hívtam, sőt olyan külföldi színészeket, akik különböző nyelvterületekről jöttek.
– Azt mondod, hogy az elején mindenféle munkát elvállaltál, és nem érezted, hogy alábbvalóbb lenne, mint egy kolozsvári főszerep, mert ezek is főszerepek voltak számodra egy más minőségben. Szerinted mi az oka annak, hogy itthon, Erdélyben nagyon kevés színész próbálkozik önálló megvalósítással, mondjuk egy egyéni műsorral?
– Aki akar, vagy akinek van hajlandósága erre, az nekiáll, és csinál valamit. Sok a panasz Erdélyben. Az az igazság, hogy a világot körbejárva és visszatekintve erre a rendszerre azt mondhatom csak, hogy ennyire kényelmes helyzetben a világon tényleg sehol egy színész sincs. Ritka az olyan társulat, ahol folyamatosan fizetést kapsz, ha dolgozol, ha nem, és hogy szerepeket biztosítsanak neked csak azért, mert alkalmazott vagy. Ez egy ideális közeg, amibe bele lehet kényelmesedni. Ezért nincs is szükség egyéni színházi vállalkozásokra.
– Igen, a kényelem…
– Engem például a kényelmes helyzetek megbénítanak: ha ki vagyok szolgálva, akkor nem találok ki magamtól új dolgokat, mert akkor csak egy rendszert követek. Ha kevésbé kényelmes helyzetben van egy színész, akkor talán kreatívabb megoldásokat keres. Olyan lehetőségek is eszedbe jutnak ahhoz, hogy színpadon legyél vagy forgassál, amilyenek korábban fel sem merültek benned. Számomra a passzivitás egyenlő a halállal.
– Divat nálunk az a felfogás, hogy ha többféle munkát végzel, pl. önmagad menedzsere is vagy, tehát nem csak a művészeten lógsz egész nap, akkor nem is vagy igazi művész.
– Dühös vagyok azokra az emberekre, akik egy dologba kényelmesen belefekszenek, ugyanakkor abban sem csinálnak semmi kimagaslót. De van véleményük arról, aki mer és dolgozik. Soha életemben nem tudtam csak egy dolgot csinálni! Amikor itt a Kolozsvári Magyar Színháznál voltam, a szerepeim mellett festettem, fodrászkodtam, házat építettem, rendeztem, tehát az energiámat milliófelé szórtam. Van egy kreatív energia, és az, hogy te hogyan csapolod le, vagy hogy merrefelé irányítod, teljes mértékben rajtad múlik.
– Lehet-e állami támogatás nélkül színházat csinálni?
– Lehet, főleg Európában rengeteg lehetőség van támogatást szerezni, elkezdve az európai uniós támogatásoktól az állami vagy az önkormányzati támogatásokig…
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. szeptemberi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.