– Mit kell tudni a nagyváradi Kiss Stúdió Színház indulásáról, történetéről?
– 1994-ben alapítottuk férjemmel, Varga Vilmossal a Kiss Stúdiót, miközben ezzel párhuzamosan dolgoztam a Nagyváradi Állami Színháznál is. Az elején borzasztó ellenszenvvel fogadta a szakma az egészet, mondván, hogy mi ez, mire kell, kinek kell. Mintha nekem kötelességem lett volna beszámolnom mindenkinek arról, hogy mit csinálok, miután mindenki ment a színháztól haknizni szabadidejében mindenfele. Bár előtte a nagyváradi színház magyar társulatának vezetője voltam, és ilyen értelemben az intézményvezetésben volt gyakorlatom, mégsem sejtettem, hogy mivel jár támogatás nélkül színházat csinálni. Ha tudtuk volna, lehet, bele sem fogunk. De aztán egyik esemény hozta a másikat, egyik évad követte a másikat, és lassan ünnepelhetjük a harmincadik évfordulónkat is.
Nem hozta: vitte a pénzt
– Legendák keringenek arról, hogy miként gyűjtöttétek össze a bemutatókhoz szükséges pénzt…
– Hiába játszottunk sokat, öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy támogatáshoz jussunk, annak ellenére, hogy nem voltunk kezdő színészek, hanem több évtizedes tapasztalattal rendelkeztünk, és már a kőszínházi létünkben is voltak díjazott és elismert előadásaink.
Megtörtént, hogy készültünk egy bemutatóra, de mivel nem volt elég pénzünk kifizetni a színészeket, beültem az autóba, és elmentem Székelyföldre gyerekműsorral pénzt szerezni, ami igazából minimális bevétel volt, ezért hozzá kellett még adjam a színházi fizetésem is. Így sikerült összehoznunk a bemutatót. Aztán férjem, Varga Vilmos hamarabb ment nyugdíjba, így egy ideig abból pótoltuk a kiadásokat. Édesanyám, aki Németországban élt, szintén támogatott időnként. Leghamarabb az első Orbán-kormány alatt tudtunk pályázni előadásokra, addig nem kaptunk senkitől semmit.
– A román állam támogatja-e a Kiss Stúdiót?
– Valamikor próbáltam pályázni a bukaresti etnikumközi hivatalhoz, amire azt mondták, hogy majd szólnak, hogy mi lesz, de azóta sem válaszoltak.
– Kutakodva az eddigi repertoárotokban megszámoltam, hogy férjeddel és alkalmi munkatársakkal legalább ötven szerzőt (költőt, írót) mutattatok be előadásokon az évek során. Ez titáni irodalomnépszerűsítő munka.
– Egy helyi tanárnővel, Molnár Judittal Olvassunk együtt címmel felolvasóesteket tartottunk diák résztvevőkkel öt éven át. Aztán 2009 táján indítottuk el az Irodalmi estek sorozatot, amely keretében rengeteg megemlékező előadást tartottunk. Csak Ady verseiből hét műsort készítettünk különböző témaköröket érintve.
A Partiumi Színházi Gyűjtemény
– A Kiss Stúdió legújabb bravúros teljesítménye a színészmúzeum létrehozása.
– Azért alapítottuk meg ezt a Partiumi Színházi Gyűjteményt, hogy maradjon valami emlék is utánunk, mert ugye a magyarországi színészekről az archívumokban rengeteg minden van, nálunk viszont szinte semmi. Még a kilencvenes évek utáni időszakról is kevés az anyag, de kilencven előttről a nagyon jó előadásaink emlékei is tulajdonképpen eltűntek.
A múzeum hivatalos megnyitója 2021. november végén volt, azóta szerveztünk ott három adventi műsort. Az egyik iskola igazgatónője annyira fellelkesedett, hogy januárban elhozott egy egész osztályt. A tárlatvezetésen Meleg Vilmos mondott pár verset a színházról, majd Tavaszi Hajnal múzeumi főmunkatárs mesélt a kiállított jelmezekről, meghallgattunk különböző archív felvételeket, néztünk régi filmeket előadásokból. Nagyon szerették a fiatalok, így tervben van további múzeumpedagógiai látogatásokat szervezni.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)
Elérkezett a pillanat, amikor egy vérbeli bölcsésszel beszélgethettünk, aki nem mellesleg még költő is. Ráday Zsófi gyermekkora óta az irodalom szerelmese, az évek során könnyedén átvészelte az ELTE BTK magyar alapszakát, most pedig az irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak záró időszakát élvezheti. Kislányként arról álmodozott, hogy egyszer majd énekes, sárkány, szurikáta, kocsmatulajdonos, irodalmár vagy esetleg denevér – és még sok minden más is – lesz, majd költővé vált, hogy bármivé, még akár egy játszótéri haditudósítóvá is átalakulhasson.
Takács Bálint első novelláskötete Bad Trip címmel jelent meg 2020-ban. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul forgatókönyvírás szakon. A szépirodalom és a filmművészet együttes világa határozza meg mindennapjait. Az íróval a forgatókönyvírásról, a filmkritikákról és a humorról beszélgettünk, de két új regényének kézirata is szóba került.
Gerencsér Anna első, Az ajtó másik oldalán című novelláskötete 2020-ban jelent meg, majd egy seregnyi félresöpört regénytörténet után elérkezettnek érezte azt a pillanatot, hogy végre útjára engedje egyik szövegét. Az írónő Kimondatlan kívánságok című regénye nem is olyan rég, 2022 decemberében látott napvilágot, s így mi nem csupán egy remek alkotással gazdagodhatunk, hanem Gerencsér Anna tapasztalataival, élményeivel is, melyek példaként szolgálhatnak az írni vágyóknak.
Regős Mátyás első verseskötetét, a Patyik Fedon élete címűt két regény követte, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok. 2022-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Jelenleg a PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, és két kislány édesapja. A fiatal költő-íróval az olvasási igényekről, az írás munkafolyamatáról beszélgettünk, de szóba került az is, hogy negyedik könyve újból versekkel lesz teli.
Tavaly augusztusban jelent meg a csallóközi Makki Lajos, alias Maquet Ludovic könyve, Ludo, egy hontalan idegenlégiós címmel, amely csakhamar sikerkönyvvé vált. Az önéletrajzi ihletésű, gazdagon illusztrált és magyarázó jegyzetekkel ellátott kalandos történet nemcsak az olvasók, hanem az újságírók érdeklődését is felkeltette. Sőt, többen is jelezték már, hogy szeretnének dokumentumfilmet készíteni a szerző életéről.
Gere Nóra Éva Csíkszeredában született, jelenleg Prágában él. Egy évet volt diák a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán, egy év múlva viszont felköltözött Budapestre, hogy a MOME design- és művészetelmélet tanulója legyen. Első alkotása három-négy éves korában született. Gere Nóra Éva néven publikál, de barátai – a teljes név összevonásából létrejövő becenevén – Genovévának szólítják.
Leczo Bence egykötetes szerző, újságíró, de ami még ennél is izgalmasabb, szereti a vonatokat. 2021-ben jelent meg A falu összes férfija című novelláskötete, amelyben sok más mellett a természet és az ember viszonya is megjelenik. Főként ezen az íven haladva beszélgettünk az említett kapcsolat különféle megnyilvánulásairól, de szóba került még az alkotó első (még megírásra váró) története, az irodalmi díjak és irodalmi élet, a közösségi média által kondicionált instaversek, majd az interjú végéhez közeledve az is kiderült, hogy a költő milyen más művészeti ágban alkotna még szívesen.
Gál János muzeológusként dolgozik a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban. Történészként abban látja munkája izgalmas oldalát, hogy elsőként tárhat fel összefüggéseket, amelyekből később történetek szövődnek. 2021-ben jelent meg első verseskötete Az eltűnt hírnév nyomában címmel, melynek egyik alappillére a humor. Jelenleg az Iván báró című verses regényén dolgozik. A költővel a paródiáról, a kötött versformákról és a versmegzenésítésről beszélgettünk, de az is kiderült, kivel beszélgetne szívesen, ha időutazásban vehetne részt.
Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született, a SZTE BTK Szociológia Tanszék volt hallgatója. Eddig két verseskötete jelent meg, az első 2017-ben Nyugati csiga körfűrésszel álmodik címmel, a második, a Hogy meg sem érte című 2021-ben került olvasók elé. Több alkalommal és több kategóriában is ért el helyezést az Énekelt versek fesztiválján. A szerzővel a versmegzenésítésről és az identitáskeresésről is beszélgettünk.
Mátyás Emőke Ibolya Székelyudvarhelyen és Patakfalván nőtt fel, nyolc éven át viselte a Tamási Áron Gimnázium egyenruháját. Az iskola Ébredés című diáklapjának főszerkesztőjeként ismerkedett meg jelenlegi mentorával, Farkas Wellmann Endrével. Orvosira készült, de a valódi útja a teológia felé vezetett, azóta tudja: nincsenek véletlenek. Meghatározó egységként tekint mindkét keresztnevére. A költővel gyerekkori olvasmányairól, főszerkesztői munkásságáról és az első kötettnek kéziratáról is beszélgettünk.