– Van egy művészeti programod, melynek Egy csipetnyi Erdély a neve. Ennek keretében készült film, könyv, s előadásokat is tartottál.
– A 2004-es népszavazás indította el bennem az elképzelést. Akkoriban nagyon sokat sértegettek Magyarországon, sok fura helyzetnek voltam az elszenvedője. Ezért úgy döntöttem, hogy azzal állok „bosszút” rajtuk, hogy megmutatom nekik Erdélyt, ismerjék meg és lássák, hogy mire mondtak nemet, mit ér az, amiről könnyelműen és szégyenletesen lemondtak. Csoportokat vittem ki, végigjártuk Székelyföldet, és meséket, helyi legendákat mondtam, balladákat, verseket és népdalokat tanítottam nekik. Ezen utakból született később a szakdolgozatom, aminek pont az volt a lényege, hogy megfigyeljük a különböző csoportok fejlődését. Aztán ebből az anyagból készült a filmem is, amit a Duna TV mutatott be. A pandémia alatt még bővítettem az anyagon, és hat nagy egységben összeraktam egy több mint kétszáz oldalas könyvet, CD-melléklettel. Mivel a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre, főleg adományként kerülnek a példányok iskolákhoz, óvodákhoz, könyvtárakba. De a Líra és a Libri könyvkereskedések is átvesznek pár példányt. December elején, karácsony előtt jelenik meg. Már szervezzük a könyvbemutatókat, így Székelyföldre is mehetek remélhetőleg.
– A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként szintén erdélyi témát választottál?
– Természetesen. Három év alatt, három különböző szinten szeretném beavatni az erdélyi gyermekeket a klasszikus zene világába. A projektem címe: Tiszta forrásból. Interaktívan, a gyermekeket bevonva mutatom be a műfaj szépségeit. Mindig ugyanazokra a helyszínekre fogok visszamenni, hogy érzékelhessem, megfigyelhessem a fejlődést.
– Eszerint, bár megtaláltad a helyed a világ színpadain, Budapesten is énekelsz különböző színházakban, mégsem feledkezel meg a szülőföldedről.
– Azt szoktam mondani, hogy Székelyföld nekem hitet és gyökeret adott, Magyarország pedig szárnyakat, hogy megvalósíthassam álmaimat.
– Gyűjtést is szerveztél a nagygalambfalvi iskolának…
– Mikor megkaptam a Prima-díjamat a magyarországi tartózkodásom huszadik évfordulóján, úgy gondoltam, hogy a barátaimmal, a segítőimmel közösen szeretném megünnepelni azt. A siker nem csak az én egyéni érdemem, sok minden és sok jó ember kell ahhoz. Így több mint száz emberrel ünnepelhettem fent a Várban, meghívva azokat a barátaimat, tanáraimat, kollegáimat, akik mellettem álltak és segítettek az utamon. Az volt a kérésem, hogy ne hozzanak virágot vagy ajándékot, hanem az erre szánt összeget gyűjtsük össze egy dobozba, és azzal támogassuk szülőfalum iskoláját. Nagyon megható volt, hogy az emberek megértették ennek a fontosságát, és szépen adakoztak. Örülök, hogy legalább ilyenformán is visszaadhatok valamit a szülőföldemnek.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. decemberi számában)
A Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma ezüst plakettjének kitüntetettje, a PRO URBE-díjas Banyák István prímás az idén három kerek évfordulót ünnepel. 20 évvel ezelőtt élesztette újra a Bihari Napokat, 20 éves a Lipcsey György alkotta Bihari János-szobor Dunaszerdahelyen, és október 8-án ünnepelte 85. születésnapját. A nagyabonyi születésű zenész neve évtizedek óta fogalom a cigányzene szerelmesei körében.
Viola Szandra író, költő, rádiós műsorvezető és kulturális forradalmár. Három verseskötet, a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021) szerzője, a Poétikon rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, a testverselés műfajának megalkotója, és számtalan rendhagyó irodalom-népszerűsítő tevékenység, például a verskarácsonyfa, a versékszerek, a vers-divatbemutató ötletgazdája, illetve szervezője.
Juhász Anna neve hívószó az irodalom világába vágyó embernek, és egyben garancia is. Mégpedig arra, hogy egy-egy irodalmi est, séta, előadás vagy bármely más alkalom erejéig valódi kapcsolatot teremthetünk a művészettel. Erről tanúskodik a neve alatt futó összes teltházas irodalmi és kulturális rendezvény, és erről a több mint egy évtizede működő Irodalmi Szalon is, amely idén, november 15-én ünnepelheti 13. születésnapját. Ennek apropóján beszélgettünk az elmúlt évek történéseiről, a jelen(lét)ről, erőt adó ars poeticáról és a még dédelgetett, de már egyre inkább kiforrni látszó álmokról.
2023. október 21-én mutatták be a szabadakarat>>>> című koncertszínházi produkciót az Erkel Színházban. A régóta várt előadás az előzetes híradások ígéretei szerint hozta mindazt, amit a bemutató előtt elárultak a szervezők: a mai fiatal felnőttek elé állítja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmi történetét, amelyet a történelmi hitelesség és a versszövegek tesznek átélhetővé, a sztori drámaisága pedig a befogadó értelmezésére bízatik: emberi dráma, költői sors vagy katonasztori.
Póda Erzsébet hivatásos újságíró, szerkesztő, író. Volt munkatársa az egykori Szabad Földművesnek, az Új Nőnek, a Csallóköz hetilapnak és a Pátria Rádiónak. netBarátnő (www. baratno.com) elnevezéssel saját internetes női magazint alapított. Eddig három mesekönyve és egy jegyzetgyűjteménye látott napvilágot, hamarosan megjelenik a novelláskötete Macskakő címmel.
Az idei budapesti Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg Géber László Vershamisító című verseskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. Jelen interjúban nemcsak a frissen megjelent kötetére összpontosítunk, de igyekszünk közelebb kerülni a szerzőhöz és az opusához is.
Bolemant Lászlónak négy önálló verseskötete jelent meg; a legutóbbi 2019-ben A megrajzolt idő címmel, amely versfordításait és fotóit is tartalmazza. 2020- ban elnyerte a pozsonyi Irodalmi Alap Madách Imre Nívódíját. Korábban versfordításai jelentek meg szlovák, cseh, skót szerzőktől, valamint önálló kötetében Tom Bryan, skót-walesi költő egyik verseskötetét ültette át magyarra.
Tony Lakatos ismert és elismert dzsesszszaxofonos, aki már egészen fiatalon szakított a családi hagyománnyal, miszerint felmenőihez, családtagjaihoz hasonlóan neki is hegedülnie kellene. Már korán úgy érezte, hogy világot akar látni, és eldöntötte, hogy nagy hal akar lenni a nagy vízben. Ez Tony Lakatos története, akivel a Nyárhangoló Fesztiválon az esti fellépése előtt beszélgettünk.
Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, kitűnő színpadi alakításai mellett számos emlékezetes filmszerepet is a magáénak tudhat. Láthattuk őt olyan kultikus magyar filmekben, mint A Hídember vagy a Magyar vándor, valamint az Üvegtigris című vígjáték harmadik részében is játszott. Az ő hangján szólal meg magyarul Bruce Wayne Batman szerepében, a népszerű Stranger Things sorozat egyik szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját, és ő tolmácsolja Az igazi című Márai-regény férfi főhősének gondolatait hangoskönyv formájában.