A gyermekek előszeretettel alkotnak látszólag értelmetlen, ritmusos szósorokat. A mondókák sokszor generációkat kötnek össze, a szülők örömmel veszik elő az általuk ismert és szeretett versikéket, így ezek közös kinccsé válnak.
Tanító mondókák
A mondókáknak a tanításban, a kultúraátadásban is fontos szerepük van: a tanulás és gyakorlás játékos gesztusát rögzítik, a memóriát és a gondolkodást is fejlesztik. Megjelennek bennük az emberek közötti feszültségek: a gyengébbek kirekesztése, az eltérés megvetése vagy éppen a versengés. Folyamatosan jelen vannak a klasszikus nemi szerepek: férfi és nő, fiú és leány.
A számolás tanulását segíti a népszerű Egy, megérett a meggy… kezdetű kiszámolónk:
Egy – megérett a meggy,
Kettő – csipkebokor vessző,
Három – te leszel a párom,
Négy – bíz oda nem mégy,
Öt – leszállott a köd,
Hat – hasad a pad,
Hét – sáros ez a rét,
Nyolc – üres a polc,
Kilenc – kis Ferenc,
Tíz – tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Ott a szamár, megissza!
Játék a szavakkal
A szavakkal való játék, a rigmusozás a legtöbb családban megfigyelhető. Az esztétikai öröm mellett színesebbé teszi a mindennapokat, és hozzájárul a gyermekek nyelvi fejlődéséhez. A mondókákkal gyakrabban foglalkoznak a szakemberek, de a hétköznapi élet tevékenységeire, a családi személyekre vonatkozó rigmusokról többnyire megfeledkeznek. Ez rövid, néhány szóból álló, néha pár soros alkalmi verses szöveg, amelyet dallammal vagy anélkül, recitálva mondanak el (tehát szerepe van benne a zeneiségnek is). A rigmus általában vidám hangvételű, csattanós szöveg, amelyet sok esetben nemcsak akusztikus megnyilvánulások (testzaj, beszéd, ének), hanem mozgásos tevékenységek és érintések (simogatás, tapsolás, táncolás stb.) is kísérnek.
Apucika cukika
Egy kedves munkatársamat így szólítják óvodás kisgyerekei: apucika cukika. Az apa szó három becéző képzővel (-u, -ci, -ka) ellátott alakjához a cuki szintén becéző képzős (-ka) alakját teszik hozzá: apucika cukika. A szerkezet nemcsak rímelésével és dallamával, hanem a sok becézéssel, és a gyermekek világnézetét meghatározó kicsinység nyelvi jelölésével is játékos. Az pedig nem is kérdés, hogy egy ilyen megszólítás az apa és a gyermek(ek) bensőséges kapcsolatát tükrözi.
Jó reggelt, indul a busz, az iskolabusz – pusz-pusz
Így hangzik egy édesanya reggeli köszöntőrigmusa. Ezzel a szöveggel ébreszti gyerekeit, amikor a szobájukba lép. A szöveg egy sajátos versike, amely a ritmus mellett a pusz-pusz szóikerítését is beilleszti, ezzel fokozva a nyelvi játékot és a szülő–gyermek közötti érzelmi viszonyt. Minden gyerekes családban pontos rituálé mentén zajlik a reggeli készülődés, az iskolába jutás. Ez a rövid szöveg egyszerre vált a reggeli cselekvéssor nyitóelemévé, a felkeltés megszokott mozzanatává, és az annak monotonitását feloldó játékos nyelvi aktussá.
Eddmegleves
Megfigyelhetők a családban az étkezésekre vonatkozó rigmusok. A sokszor válogatós gyermekeket az étel elfogyasztására sarkalló, az egészséges étkezést támogató szülői-nagyszülői kreativitás teremti meg az eddmegleveshez hasonló szószerkezeteket. Dallamát az azonos magánhangzók (e) egymás utáni felcsendülése is adja. Szintén az étkezéshez kötődő rigmus például a hej, de jó a tej. A gyermek számára ezzel az elsőre nem vonzó étel is ízletessé válhat – a szórakoztató megnevezésnek köszönhetően.
Rigmusos rituálék
A családi rigmusok sokszor állandósulnak (úgynevezett idiomatikus szavak-szószerkezetek lesznek). Egyfajta belső szertartássá válnak, hiszen azok egy-egy meghatározott, rendszeresen visszatérő pillanatban és egy adott cselekményhez kötődően jelennek meg a szóhasználatban – legyen a megszólítás vagy éppen az ebédhez hívás gesztusa. A gyermekek számára fontos a kiszámíthatóság, a kialakult rendszer. Ennek része (lehet) pár családi rigmus is, így tehát bátran használja a szülő nyelvi leleményét, mert nemcsak gyermeke anyanyelv-elsajátításban, hanem az érzelmi kötelékek mélyítésében is segíthet.
Világkép gyermekmódra
Kodály Zoltán szerint a gyermekhagyomány őrzi a néphagyomány legrégebbi elemeit. A gyermekfolklórban őrződnek meg a felnőttek világából kiesett jelenségek, hiszen bizonyos népszokások, (pogány) vallási rítusok gyermekjátékká „süllyedtek”. Ősi és új elemek keverednek és vegyülnek benne.
A mondókák kapcsolódhatnak a természeti világhoz (időszámítás, időjárás, növény- és állatvilág stb.), a szocializáció folyamatához (dajkarím, hangutánzás, nyelvtörő, kiszámoló, főzés stb.). Jelen van bennük az ellentét a természet és a társadalom, a gyermeklét és a felnőttlét között.
Gyermeki alkotókedv
Egyetérthetünk Goethe gondolatával: a gyermek mindenből képes mindent alkotni. A gyermekmondókák a gyermekdal rendszerint dallamtalan oldalhajtásai. Kötött, ritmikus (tehát zenei) szövegek: a ritmus örömalakzat, sok emberi cselekvést (például étkezés, szokások, sport, szexualitás) meghatároz, a mondókák lényegi eleme.
Kialakulása a nyelvelsajátításhoz köthető, annak folyamata elevenen tükröződik benne. A hangutánzás – a legősibb nyelvi jelenség – sokszor fellelhető a mondókákban és rigmusokban. Nyelvi jellemzője még a sok archaizmus, ami a szavak (újra)felfedezését eredményezi, egy mára kevésbé vagy nem érthető kódrendszert (is) használ, ez a mondókák misztikusságát fokozza.
Iróniával és rezignáltsággal sűrűn dúsított történetek alkotják Rónai Balázs Zoltán A Vascsöves Atya legendáriuma című novellagyűjteményét, melyek afféle rendszerváltás-narratívák, s azt igyekeznek elbeszélni, milyen érvényesülési lehetőségei kínálkoztak annak a korosztálynak, melynek tagjai egy gyökeresen megváltozott társadalmi és gazdasági rendszerben lépték át a felnőtté válás küszöbét.
Az Országos Magyar Párt nem hivatalos lapja a szabadkai Hírlap volt. A napilap hasábjain így számos vezércikk, publicisztika, helyzetelemzés látott napvilágot a délvidéki magyarság legfőbb problémáiról, önszerveződéséről, a kisebbségi létről, az SZHSZ Királyság keretein belüli megmaradás lehetőségeiről.
Az online világ egészen biztosan hat a nyelvhasználatra, de nyitott kérdés, hogy az online oktatás miként hat a diáknyelvre. Vajon a ritkuló személyes találkozások és a sokasodó online kapcsolattartások nem teremtenek-e új helyi helyzeteket, például miként terjed mostantól a diákszleng?
Ha a magyar rajzfilmgyártásról van szó, úton-útfélen Jankovics Marcell nevébe botlunk, nem véletlenül. A közelmúltban elhunyt művész tagadhatatlanul a modern magyar kultúra egyik kimagasló egyénisége, aki amellett, hogy tanár és számtalan kulturális intézmény tagja is volt, egy ponton még a Duna Televízió elnöki posztjára is jelentkezett. Valószínű azonban, hogy a legtöbbünknek a név hallatán az egyedi stílusú animációs filmek és rajzfilmsorozatok jutnak eszünkbe.
Az Aradi Kamaraszínház a nyári szünidő alatt sem állt le, hanem teljes bedobással próbálta bepótolni a karantén ideje alatt elmaradt előadásait. Két előadás között, éppen egy próba szünetében a társulat vezetőjét, Tapasztó Ernőt kérdeztük.
Három nagy író-költőegyéniség is felhívja a figyelmünket kötődése révén Szekszárdra a magyar irodalomban: Mészöly Miklós, Babits Mihály és Baka István. A három szerzőt természetesen nemcsak Szekszárd köti egymáshoz, hanem alkotói nagyságuk is.