Bölöni Domokos: A bumeráng visszapofázik (parlamenti jelenet)

2022. március 01., 09:38
Könczey Elemér: Kollégák

Szín: a Tisztelt Ház

Szereplők: Liberándi, képviselő

Demokrándi, képviselő

Házelnök

Honanyák és honatyák

 

Első jelenet

Az ülésteremben

Demokrándi: Tisztelt Ház! Ez mégiscsak mindennek a teteje és egyben az alja is. Milyen alapon veszik ki a számból a szót? Alkotmányos alapon, igen? Hát miféle eljárás ez, kérem, hogy mikor valakinek a száján van a szó, akkor annak a szájára ütnek?! Ezt kérdem én!

Liberándi: Tisztelt elnök úr, tisztelt Ház! Rég a begyemben van a T. képviselőtársam cselefendi habahuriája. Kérem, ha Ön a szájára vesz valakit, és a fejére olvassa, amit sosem hangoztatott, olyasmiket vág a pofájába, tisztesség ne essék szólván, amiket sosem követett el az illető, és az egész t. asszisztencia a b. száját tátja, akkor napnál világosabb, hogy kicsoda adta a t. képviselőtársamnak a szájába a rágalmat, hogy egyszerre fújjon hideget is, meleget is (pfúj!) ugyanabból a bagólesőből, tisztelt képviselőtársaim. Mert napnál világosabb, hogy az előttem szóló a sor végén állt, mikor az észt privatizálták, annyi az értelem nála, mint döglött, másnapos hintalónak az agyveleje. Hát kérem, én majd bedugom a t. képviselőtársam száját. Mert amikor azt mondom, hogy a kultúra az ő emeletén kivágta a biztosítékot, egyúttal azt a kérdést is felteszem: hová lett a szeretetszolgálattól félreutalt ötszázezer euró, tisztelt Ház?!

Demokrándi: Na halljanak oda, ki beszél, még protézise sincs! Tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, a kedves előbeszélőm olyan, mint a lépcsőház: sötét és korlátolt, tisztelt képviselőtársaim. Hát mi a fityfene, mióta kapunk gázfrászt egy ilyen dirnix-mirnix bányabéka ülepe alatti interpellációtól, tisztelt barátaim?! Ettől a dumafrancos bolondériától kapjunk agyhúgykövet, drága honanyuskák és honatyuskák? Hiszen a t. képviselőtársamnak a szája higiéniailag éppen pontosan olyan, ha értik, mire célzok, mint a román tengerpart!... De én lenyomom a torkán a forró kását, hogy egyszer s mindenkorra megégesse, és megtudja, milyen érzés, amikor valakinek nemcsak a fejére olvassák a szavait, hanem a vétkeit is hozzávágják, mert ki-ki amit főzött, azt egye is meg, hiszen bagoly mondja a verébnek, nagyfejű, egyébként pedig úgy dörgöljön az orrom alá el nem követett, bizonyíthatatlan vétkeket, hogy a bumeráng visszapofázik. Tisztelt képviselőtársam, jön még a kutyára sintérsztrájk, nézze meg az elmegyógyász! Hát már a málna mondja meg a medvének, hogy mikor legyen a szüret? És ha meg nem sértem a tisztelt képviselőtársamat, hová tetszett elsumákolni azt a húszmillió új lejt, amelyet vidékfejlesztés címén utalt ki a minisztériumunk, hangsúlyozom: a mi minisztériumunk, a képviselő úr megyéjének?! No, erre vessen bogot, ha vér van a puccos ereiben! Ezennel nyilvánosan is letolom, mint Hruscsov elvtárs a gatyáját az ENSZ-ben!

Liberándi: Hajhaj, tisztelt Elnök úr, tisztelt Ház, nehogy már a befőtt rakja el a nagyit! Azt a teremburáját! Hát ehhez pofa kell! Az még csak hagyján, hogy valaki ferde szemmel néz a nagy kínai falra, majd neki is megy. Hogy hegyibeszédeket hadovál összevissza. Ám tegye. De azt már ne, tisztelt képviselőtársam, hogy lelkifröccsel akar ledönteni a piedesztálról egy tisztességes, a házat és a hazát annak utolsó csepp banijáig kiszolgáló igen jelentős személyiséget, aki általános elismerésnek és osztatlan népszerűségnek örvendek határokon belül és kívül egyarántilag.

Hát ki ez a guznyák, hogy ily gátlástalanul sértegessen?! Hát én, ha kijövök a sodronyomból, úgy felpördülök, mint a Discovery a zűrbe, és akkor jaj lesz minden mocskolódó, szájtépő demokratúrásnak. Hogy az ördög szánkázzon a hátadon, te istentagadó! Huszonötöt kellene rád vágatni. Hogy jöjjön rád a hasmenés az overálban. Kösd fel magad! Majd megemlegetsz még engem, kutyateremtette. Szádba lépek, te gennyláda, te füstölgő szemétlerakat, te köcsög!

(Egymásnak ugranak, a teremőrök választják szét őket. Általános zűrzavar a Házban.)

Házelnök (Hosszasan csenget, míg végül helyreáll a rend.): Először is pontosítással élek. Nyikita Szergejevics Hruscsov nem a gatyáját tolta le az Egyesült nemzetek előtt, hanem lehúzta a félcipőjét, és a sarkával verte az asztalt. Másodszor pedig mértékletességre intem képviselőtársaimat. Emlékeztetem a Tisztelt Házat, hogy a vitában csípőből tüzelni szigorúan tilos. A tökönrúgás ráadásul becstelen is, pláne, ha derült égből jön. Aki pedig felmászott az uborkafára, és gennyesre keresi magát, ne irigyelje azt, akinek a bőre alatt is pénz van, csak mert a pénztárcájában hordja az eszét. Azt hiszem, helyesen vonom le a konzekvenciát, amikor a parlamentáris demokrácia nagy hagyományaira utalva kijelentem, hogy márpedig a kutya is oda szarik, tisztelt képviselőtársaim, ahol nagyobb a rakás. Most pedig húszperces szünetet rendelek el.

 

Második jelenet

A büfében

Demokrándi: Még egy söröcskét?

Liberándi: Jöhet, öregem, jöhet, jöhet.

Demokrándi: Hát jól megaszondtad nekemnek.

Liberándi: Te még jobban visszaaszondtad nekemnek.

Demokrándi: Zseni vagy, öregem. Becsszóra!

Liberándi: Kontrazseni vagy. El ne menjek innen!

Demokrándi (Cseng a mobilja.): A vezér küldött sms-t. Azt írja, nagy voltam.

Liberándi: Az enyém is küldött. Azt írja, jövőre én leszek a frakcióvezető.

Demokrándi: Erre iszunk!

Liberándi: Erre iszunk!

Demokrándi (kedvesen): Helló! Te gatyába csináló, szájtépő sumák.

Liberándi (még kedvesebben): Csirió! Te gennyláda. Te köcsög.

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)