Szőcs Miklós TUI: Élők könyve 3.
III.
A szabadkai Ferencesek
templomának
könyvállománya
A régi és ritka könyvek gyűjteménye mellett, melyről előző írásomban volt szó, a szabadkai Ferencesek templomának könyvtára gazdag helytörténeti gyűjteményt, időszaki kiadványokat, kisnyomtatványokat, valamint felbecsülhetetlen levéltári anyagot is őriz. A Szabadkai Ferences Rendház különleges értékes könyvgyűjteményéről legutóbb 2000. október 23-án készült kiállítás a Szabadkai Városi Könyvtár és a Szabadkai Városi Múzeum munkatársainak együttműködésével. Bemutatásra kerültek a szabadkai Ferencesek temploma könyvtárában megtalálható könyvek, melyek egy-egy század nyomdatermékeit képviselték. Továbbá megtekinthető volt a ferencesek által megőrzött, gyöngyszemként nevezett ősnyomtatvány is (incunabula), melyet 1489-ben adtak ki Rosenhaimban vagy más néven Haganóban. Az említett ősnyomtatvány Temesvári Pelbart Ferenc-rendi egyházi szónok prédikációit és egyházi munkáját tartalmazza. A legrégebbi kiadványok mellett 18. és 19. századi, latin, magyar és horvát nyelven írt könyveket, imakönyveket is bemutattak, amiről kiállítási katalógus is készült.[1]
Pénzes János megyés püspök a 2000-ben megrendezett jubileumi ünnepségen szentbeszédében így szólt a szabadkai barátokhoz: „Kedves ferences testvéreim, a ti rendtartományotoknak nemcsak dicső múltja van, amelyre emlékezni kell, és amelyről sokat lehet beszélni, hanem olyan múltja, amelyre építenetek kell.” A megyés püspök által kiemelt gazdag múltra, örökségre ekkor figyeltek fel a Zágrábból érkező kutatók, tanárok, akik a szabadkai ferences templom könyvtárának állományával kezdtek el szakmailag foglalkozni 2015-ben. A zágrábi kutatók természetesen a lehetőségeikhez mérten végezték el munkájukat, ezzel is hozzájárulva Szabadka városa kulturális örökségének gyarapodásához és átörökítéséhez. Lokmer Juraj zágrábi kutató így fogalmaz: a szabadkai Ferencesek temploma a horvát és a magyar kultúra részét egyenlő arányban színesíti, ugyanis e szerzetesrend a magyar és a horvát rendtartományhoz is ugyanúgy tartozott az elmúlt években. Éppen ezért elmondható, hogy a magyar ferences rendtartomány könyvtárában található könyvkincsek, kulturális örökség a horvát ferencesek közös öröksége is, amire rendkívül jó bizonyíték a szabadkai Ferencesek templomának könyvtára. A szakmailag feldolgozott és rendszerezett anyagot éppen ezért mindkét országban érdemes és ajánlott is közzétenni, hiszen az itt feltárt érték mindkét nemzetnek közös szellemi örökségét képviseli.[2]
A szabadkai Ferencesek temploma jelenleg a Szent Cirill és Metód horvát ferences rendtartományhoz tartozik, melyet a feldolgozott horvát, valamint magyar nyelvű könyvek száma is igazol. A 2015-ben megvalósult projekt, amely a határokon keresztül átnyúló együttműködés keretében Szabadka (Szerbia, Vajdaság Autonóm Tartomány) és Eszék között jött létre, lehetővé tette az eszéki Kulturológia Kar könyvtáros szakának hallgatói számára, hogy talán életükben először régi és ritka könyvekkel ismerkedjenek meg, úgy, ahogy azt a különféle tantárgyak keretében tették elméleti szinten. A Szabadkán végzett szakmai gyakorlat során a könyvtárban megtalálható 19. és 20. századi könyvek leltározását sajátították el a diákok, főleg horvát nyelven, emellett Anka Glavan, a trsati ferences templom könyvtárosa a régi és ritka könyvállomány katalogizálásával foglalkozott (latin, magyar, horvát nyelven), aminek során az immár rendszerezett könyveket a Crolist információs adatbázisába töltötte fel. A projekt során a feldolgozott könyvekről szakmai jegyzeteket készítettek, felállítottak egy pontos ütemtervet, és kiválasztották a „fontosabb” műveket, digitalizálásuk pedig feltehetőleg a közeljövőben meg is valósul.
A folyamatnak köszönhetően a jegyzékbe vett régi és ritka könyvek mellett helyi könyvállományt is kialakítottak horvát és magyar nyelven, ehhez főként olyan jelentős szabadkai szerzők és műveik tartoznak, akiknek könyveit Szabadkán vagy ezen a vidéken nyomtatták ki, illetve erről a vidékről szólnak. A szabadkai Ferencesek temploma helytörténeti gyűjteménye éppen ezért a Szabadkai Városi Könyvtár helytörténeti osztályának a működéséhez hasonlítható, ahol több mint 7500 szerb, valamint horvát monográfiai kiadás és több mint 3400 magyar nyelven megjelent könyv található.[3]
A szabadkai Ferencesek temploma helyi könyvállományának gyűjteményébe 760 könyv tartozik. Külön említést kell tennünk Matija Evetović, B. Farkas, Lazar Francišković, Ante Sekulić és nem utolsósorban Paškal Cvekan szerzőkről, akik munkásságukkal hozzájárultak a templom kulturális értékének a megőrződéséhez, a templomról szóló műveik pedig két nyelven is megjelentek: horvátul és magyarul. Az említett írók művei a templom könyvtárán kívül a Szabadkai Városi Könyvtár helytörténeti részlegében helyben olvashatóak.
Jelen tanulmány a szabadkai Ferencesek temploma könyvtárának felépítésével is foglalkozik, összehasonlítva és kiindulópontként használva a Szabadkai Városi Könyvtár jelenlegi működését és felépítését. Természetesen a ferencesek könyvtára tartalmi mennyiségében, példányszámban nem hasonlítható össze a városi könyvtárral. Éppen ezért a következő felsorolás csupán a könyvtár felépítésére vonatkozik.
A 2015-ben szakmai gyakorlatot végző diákok a könyveket nyelvek szerint csoportosították. Külön polcokon tárolják a horvát, illetve magyar nyelvű könyveket. A nyelv szerinti csoportosítást a városi könyvtárhoz képest végezték el, ahol az állomány három nyelvre osztódik: magyar, szerb és horvát. A ferencesek könyvtárában az időszaki kiadványokat és monográfiai kiadványokat is különválasztották. Ezek külön helyiségben találhatók, ahol a polcokon bekötött és évfolyam szerint elrendezett időszaki kiadványokkal találkozhatunk, melyek között sajnos még igen sok a rendezetlen példány. A folyóiratok főleg horvát, német és magyar nyelvűek. Az újonnan bekötött periodikák közül kiemeljük a Glas koncila, a Kana, a Živo vrelo, a Vjesnik, a Veritas és a Brat Franjo kiadványt.
A diákoknak és tanáruknak köszönhető, hogy a kisnyomtatványok gyűjteményét úgyszintén a feldolgozás során különválasztották, az időszaki kiadványokhoz hasonlóan hely szerint válogatták. Kisnyomtatványokon mindenekelőtt a szentek képeit, rövid tartalmú, zsebméretű imakönyveket, meghívókat értjük, valamint barátokról készült fényképeket is találunk e gyűjteményben. A feldolgozás és katalogizálás közben tömérdek kisnyomtatványra is rátaláltak, melyek a könyvek lapjai közé rejtőztek el. Különösen érdekesek a kis papírokon lévő kéziratok, amelyeken általában könyvdedikálások jelennek meg. Az említett imakönyvek többnyire zsebméretűek, közülük igen sok megsérült a nedvességtől és a férgektől, számos példány mégis kitűnő állapotban őrződött meg. Az imakönyvek általában díszesebb kötésűek, fémkapcsokkal és kirajzolt díszítményekkel ellátottak.
A könyvtár felépítését tekintve fontos kiemelni az úgynevezett könyvtár széfje szobát, helyiséget, ahol az ősnyomtatványokat őrzik. Kinézetre és használati célra azonos a régi és ritka könyvek gyűjteményével a Szabadkai Városi Könyvtárban. Az itt található nyomtatványok főleg a 15., 16. és 17. századból valók. Hozzáférésük korlátozott.
A régi és ritka könyvek gyűjteménye mellett az újabb könyveket 2015-ben univerzális decimális klasszifikáció (UDK) szerint csoportosították. A gyűjtemény része főleg magyar nyelvű, a magyar kutatók (diákok) hiánya miatt sajnos nem került rendszerezésre. A jövőben természetesen ennek nagyobb figyelmet kell szentelni, olyan szakember, könyvtáros segítségét kell kérni, aki megfelelő szinten beszéli a magyar nyelvet, és tudásának köszönhetően szakmailag fel tudja dolgozni tudományágak szerint az ott található magyar nyelvű könyveket. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a magyar könyvekkel ellentétben a horvát könyveket már az említett UDK-számozás alapján csoportosították, feldolgozták: általános tematika, vallás, földrajz, irodalom, természettudományok és egyéb témában íródott kategóriába sorolva a feldolgozott példányokat.
Dukai Zoltán gvárdián vezetése alatt e gyűjteményt irodalmi klasszikusokkal is bővítették, mint például a középiskola felsőbb osztályainak szánt házi olvasmányokkal (Anna Karenina, Bűn és bűnhődés vagy August Šenoa horvát író összegyűjtött művei). A könyvespolcokon kortárs írók, J. K. Rowling, Stephen King és R. L. Stine könyvei is megtalálhatók.
A könyvtár felépítésének áttanulmányozása során összegzett tények arra a következtetésre mutatnak rá, mely szerint a szabadkai ferencesek könyvtára felépítésében és kulturális értékében is összehasonlító Szabadka városának egyik legrégebbi kulturális intézményével, a Szabadkai Városi Könyvtárral, melyet 1890-ben alapítottak. Hasonlóságuk pillérjét nem más alkotja, mint a kulturális örökség megőrzése és áthagyományozása. Éppen ezért a két intézmény együttműködése a közeljövőben újabb kutatásokat és értékes kincseket tárhat fel, gyarapítva Szabadka városának szellemi kulturális örökségét.
A kulturális örökség védelme és értéke mélyen beépült a ferences rend hagyományaiba már a középkor óta, így az iránta érzett felelősség, illetve kötelesség és kötődés a ferencesek közösségformáló erejébe is belefonódott. A ferencesek mindig is gondosan őrizték a könyveket, amelyeket prédikációkra és az egész lakosság tanítására használtak, a könyvek iránti szükséglet növekedésével pedig párhuzamosan nőtt az állomány is. A kulturális örökség iránt érzett felelősség azonban nem csak a lelkészekre és a szerzetesekre vonatkozik, ezek védelme a nemzeti kulturális örökséget védő intézmények feladata is. A szabadkai ferences templomnak, Szabadka városa első és folyamatos közösséget szolgáló épületének a története, ahogyan azt a tanulmány elején kifejtettük, az utóbbi években keltette csak fel a kutatni vágyó szakemberek figyelmét, amikor is a szabadkai ferencesek gvárdiánja, frater Zdenko közösségépítő erejének köszönhetően a város lakói, valamint az irántuk érdeklődő kutatók betekintést nyerhettek a ferencesek közösségalkotó erejébe, megtörve így irányukban a hosszan tartó érdektelenséget. Az itt tevékenykedő barátok munkája valós példaértéket képvisel mai napig is, amit jelen tanulmány is igyekszik alátámasztani.
A felhasznált irodalomból megállapítható, hogy a templom történetével foglalkozó források főleg építészettörténeti szempontúak. Filológiai, valamint könyvtártörténeti elemzése e kutatási területnek újabb kihívásokkal és eredményekkel teli kutatómunkát jelentene a szakemberek számára. A ferences templom kutatásával nemcsak Szabadka város kulturális örökségét színesítjük, hanem történetük feltárásával és értékeik bemutatásával a török uralom alatt missziós tevékenységet ellátó barátok múltjáról is párhuzamosan megbizonyosodhatunk, és a hódoltság alatt élő katolikusok helyzetét is újra feltérképezhetjük.
A szabadkai Ferencesek temploma könyvállományának megőrzése és feldolgozása természetesen további anyagi támogatásokat, együttműködéseket igényel, viszont anyagi segítség nélkül is megtehetők az első lépések annak érdekében, hogy a bemutatott gazdag könyvállományt népszerűsítsük, ezzel együtt erősítsük helytörténeti örökségünk tudatát. A könyvtárak az emberiség történetében mindig is meghatározó kulturális gócpontok, úgynevezett locus scientiaek vagy locus doctrinaek voltak. Ebből kifolyólag elsődleges elemüket jelentette/jelenti a kulturális örökség gyarapítása és átörökítése. Ha figyelembe vesszük, hogy a ferencesek a történelmi korokon keresztül önzetlenül és bátran segítették a lakosságot úgy, hogy nem kértek ellenszolgáltatást, és párhuzamosan nagy lépéseket tettek a szellemi és kulturális fejlődés érdekében, megállapíthatjuk, hogy immáron rajtunk van a sor, hogy támogatásukat megháláljuk, felfigyeljünk az általuk képviselt értékekre, és helytörténeti kulturális örökségünket mi magunk ápoljuk, amely ma már nemcsak nekünk, hanem minden ember közösségének fontos részét képezi.
[1] Franjevačka prisutnost u Subotici = Ferencesek Szabadkán (2001). ur. Anišić, A. & Čeliković, K. Franjevački samostan: Katolički institut za kulturu, povijest i duhovnost „Ivan Antunović“, 40–41.
[2] Lokmer, J. (2015). Knjižnižno blago Hrvata – franjevaca u samostanima Franjevačke provincije Magnæ Dominæ Hungarorum u Mađarskoj i drugim susjednim zemljama. Promemorija, Zagreb, 1.
[3] A felsorolt adatok 2023-ból valók.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. novemberi számában)
