A jövő receptje: végy két hidrogénatomot, köss hozzájuk egy oxigénatomot. Ha ezt nem tudod megcsinálni a konyhádban, akkor meghalsz.
Hogy alkalmas-e a földi környezet az emberi életre, az a Föld számára közömbös. Az embernek nem az. Az emberről ma a közös tudományos és haladó tudásunk ennyiből áll: az ember a legkártékonyabb élőlény. Ebből azért nem nehéz levonni azt a következtetést, ami már nem vádirat, hanem ítélet. De hozhat-e végítéletet az egyes emberek matematikai halmaza az emberiség fölött?
A bárhol szabadságának lényege: bárhol, bármikor, bárki bármit fogyaszthat. Ezzel ellentétben a valahol szabadságát a kitüntetett idő és hely horgonyozza le. Streamplatform versus templom.
Az üdvtörténet valahol félrecsúszott. Amiben élünk: keresztút helyett Covid. Feltámadás helyett ébredés. Megváltás helyett másnap.
Nem a környezet-, hanem a teremtésvédelem teszi élhetővé a Földet. Az ember utáni gender viszont épp a teremtés rendjének felülbírálása.
Az ember utáni gender világban szegény. Nem valaki, hanem valami más. Az ember utáni gender pusztán egy ökológiai lábnyom, aminek csak a mértékéről lehet beszélni. Túl van jón és rosszon, bűne nincs, a jövője egy szám. Az ember utáni gender gyermeke tehát nem gyermek, hanem utód, az ökológiai lábnyom növelése.
Az vagy, ahogyan nézel a világra. Ha magyarul nézel, magyarként néznek vissza rád. Ha fejben másodikként bezzegmáshol élnél, akkor hontalanként kezelnek. A bárhol szabadsága éppen ezt jelenti: sehol nem vagy otthon.
Nemzeti politika: ne az országért, hanem a hazáért tégy, és ne az állampolgárok, hanem a nemzet közösségi erejében bízz. A legvidámabb barakk legvidámabb lakója is fogoly.
Aki szerint a közösségi médiában posztolt kommentje a megoldás, az kultúrafogyasztó. Aki gondolkodik, dönt és cselekszik, az kultúrahordozó. Aki megváltoztatja a világot, az kultúrateremtő.
Az emberi szabadság egyik biztosítéka az, hogy tudjunk készíteni a környezetünkben található anyagokból olyan eszközöket, amiket meg is tudunk javítani. Tudsz varrni kimosható pelenkát?
A gyógyszerrel a halált próbálod elkerülni. A gyógynövénnyel az életet tudod jobbá tenni. És volna még pár ilyen döntési pont. Nem taktikai, hanem stratégiai kérdés.
Az az eszköz, amivel megépítesz valamit, alkalmas arra is, hogy fejbe verj bárkit, aki el akarja venni tőled azt, amit megépítettél.
Ha az életfát elfűrészeljük, a gyökérzete értelmetlenné válik, koronáját ördögszekérként görgeti a történelem vihara.
Ha a feltámadásban bízol, tartsd észben: csak az támadhat fel, aki már meghalt. Aki élőként járja a poklot, az megváltást remélhet. De megváltást nem akárki halála hozhat.
Már csak egy Isten menthet meg bennünket, mondta csaknem fél évszázada egy filozófus. Ehhez első lépésként az Istenbe vetett hitbe vetett hithez kellene eljutnunk.
Krisztus feltámadt!
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.