Dr. Balázs Géza: A be- igekötő mint a módosult tudatállapot jelölője

2023. január 25., 09:21
Csurka Eszter: Cím nélkül (olaj, vászon, 2016)

Nyelvi barangolások (90.)

Az igekötők szerepe az, hogy módosítsák, megváltoztassák, egyben pontosítsák, gazdagítsák az ige jelentését. A jelentésmódosítás leginkább befejezettséget, kezdő jelleget, mozzanatosságot, tartósságot, folyamatosságot és további, sajátos jelentéstöbbletet fejezhet ki. Utóbbiak között megfigyelhető a zaklatott, tudatmódosított lelkiállapotot kifejező igekötős igék gyarapodása.

A be- igekötő lassan univerzálissá válik, szinte minden igéhez hozzátehető:

  • óra alatt bealszik, tévéműsor előtt besminkel, bepályázik, hogy ösztöndíjat kapjon, a gyerek besír, a kamasz beszív, sőt beröhög, vagy csak pusztán beszomorkodik
  • az elkövetőt beazonosítják, bevédik a várost az áradó folyótól,
  • a srác előbb befélt, beparázott, majdnem beájult, ám amikor bepancsoltak neki, bepöccent, bekattant, bedilizett, és annyira berágott, hogy bemosott egyet a legnagyobbnak

Vegyük példaként a beújít igét! Annyi mindent lehet beújítani, hogy szinte már nincs is más ige a sajtóban:

  • A 48 éves Leonardo DiCaprio új barátnőt újított be.
  • Beújít a Magyar Katolikus Egyház: Instagram- és TikTok-oldalt indítanak. A tájékoztatáson kívül lelki útravalókkal is hirdetik majd az evangélium tanítását a követőknek.
  • Annyira beújít a népszerű műszaki áruház, hogy erről neked is tudnod kell!
  • Beújít a MÁV: új, korszerűbb, Railjet szintű vonatok közlekedhetnek Szeged felé
  • Beújít a BKK: digitális menetjegyet tesztel
  • Dánia beújít: padok nélküli iskolát adtak át Vardéban
  • Beújít a legnagyobb svájci bank a kriptopénzekkel
  • Beújít a rendőrség, menet közben is mérő traffipaxokat vesznek
  • Ricky szeretne áramfüggetlenné válni, ezért beújít egy rakás akksit. Julian tervet eszel ki, hogy átvészelje a vihart, de az anyatermészet keresztülhúzza a számításait…

Érdekes, hogy a beújít bármennyire is mai, új igekötős igének tűnik, a nyelvjárásokban már van előzménye: Beújítottuk a palántát, tengerit is, ha nem jól kelt. A 2005-ben megjelent Debreceni cívis szótár anyagában találtam rá, a jelentése: A kiveszett palánta vagy kukorica helyére újat ültet.

A be- igekötő sajátos jelentésvilágában a következő főbb szerepek léteznek. Irányjelentésben befelé való irányulás: bebiciklizik a városba, beúszik a tóba, betör az üzletbe. Teljesség, totalitás: beutazza a világot, benövi a gaz, belázasodik, belát. Telítettség: bereggelizik, beszalonnázik, bepálinkázik, bezabál. De a fő szerepek mellett mellékszerepek is vannak. Ezek újabban alakulnak, ezért igekötős neologizmusoknak nevezzük őket. Leginkább ezekben az esetekben berzenkedik a nyelvérzék.

Furcsa irányok: bedönget, belop, betolong, belinkelődik (link segítségével bejut valamilyen internetes helyre), berosszalkodik, begonoszkodik. Furcsa teljességek: bealgásodik, beerdősödik, beiszaposodik, bekameráz, belámpáz. Furcsa telítettségek: bekólázik, befröccsözik, bedrogozik, bekábítószerezik, betép. Egyes példák talán már egyre kevésbé furcsaságok, mert beleilleszkednek a be- igekötő korábbi jelentésfunkcióiba.

Nádasdy Ádám figyelt föl arra, hogy a be- igekötő új funkciói között felbukkan vagy megerősödik a szubmerzív, azaz a cselekvésben való elmélyülést, illetve egy eltérő tudatállapotba való kerülést (abban való elmerülést) jelentő funkció. Mintha csak valamiféle nagy társadalmi szükséglet lenne a tudatállapot-váltás, szélsőségesebb esetben a transzba esés. Alappéldája a berévül: teljes révületbe esik. Korábban elegendő volt azt mondani: a sámán révül. Ma: berévül. A tudatállapot kérdése nyilván ennek a példának a kapcsán merült fel. Egyes új példák is beilleszthetők ebbe a jelentéskörbe: bealszik, behisztizik, beszomorkodik, beaggódik, becsajozik, beszigorít, bekeményít. Bár meglehet, hogy csak egyszerű túlzásról, nagyotmondásról van szó, hiszen folyamatosan szeretünk túlozni, fokozni, de az is lehet, hogy egy mélyebb, a már említett tudatállapot-váltásra utalnak ezek a jelentések. Sigmund Freud jó előre jelezte, hogy korunkban az egész világ kissé neurotikus. Carl Gustav Jung is megerősíti: „Napjaink ún. neurotikus betegei között nem kevés az olyan, aki régebben nem lett volna neurotikus. Ha olyan időben éltek volna, amikor az embert a mítosz még összekötötte az ősök világával, az átélt és nem csupán kívülről látott természettel, akkor elkerülhették volna a meghasonlást önmagukkal” – írja Jung az Emlékeim című könyvében. S azóta nemhogy csökkent volna a neurotikusság, hanem éppen ellenkezőleg: fokozódott. Már továbbléptünk, az összetettebb pszichikus, lelki problémák korába. S ennek a pszichikai zűrzavarnak lehet nyelvi tükre az eltérő tudatállapotba való kerülést mutató, azt kifejezni kívánó be- igekötős igéink szaporodása. Hiszen, ha van egy jelenség, azt az ember ki szeretné fejezni. A nyelvi változásokat öntudatlan lélektani tényezők is okozzák. Amennyiben korunk a pszichikai betegségek korszaka, akkor azt valamiképpen a nyelv is tükrözi. És ez mozgatja az igekötős igék változásait, például azt, amit a sajtónyelvi példáink is mutatnak, hogy korábban elegendő volt azt mondani: elkábul és megőrül, ma inkább a tudatváltozást kívánják egyesek kifejezni azzal, hogy: bekábul, beőrül…

  • Új drog jelent meg Manchesterben: bekábult emberek fetrengenek a belvárosban.
  • Sport, életmód, vitaminok – mennyi mindenre figyeltek és figyeltetek eddig is! És ebbe olyan könnyű szinte beőrülni, könnyű kimerülni, elfáradni – és könnyű elveszteni a spontaneitást, az élet örömét, a pillanat megélését. Pedig talán ez is segíthetne picit a közelebb sikerhez. A pszichés rész több szempontból is nagyon fontos.