Nyelvi barangolások (94.)
Ezt írja egy elemző:
Az én nyelvérzékem szerint: liberálisak lenne a helyes. A liberálisok a személyek, a liberálisak pedig egy tulajdonság (az értelmező kéziszótár szerint ezek a melléknévi jelentések: 1. (politikai értelemben) A liberalizmust valló, 2. (pejoratív értelemben) Túlságosan engedékeny. Ugyanez a kettősség áll fenn természetesen a konzervatívok – konzervatívak esetében is. A konzervatívok (személyek) valószínűleg konzervatívak, azaz konzervatív értékrendet vallanak, de itt is vigyázni kell, mert a konzervatív melléknévnek is több jelentése van: 1. (általában) A hagyományokhoz, szokásokhoz ragaszkodó, 2. (politikai értelemben) A múlt és a jelen értékeit, az ország tradícióit megőrizni kívánó, a radikális változtatásokat ellenző, 3. (pejoratív) Az újtól idegenkedő, a régihez ragaszkodó, maradi. Az emberek, akár liberálisok, akár konzervatívok, többféleképpen lehetnek liberálisak és konzervatívak.
Egy erősen kritikus, alternatív, kicsit anarchisztikus, nihilisztikus rockszám címe:
Az én nyelvérzékem szerint: okosok lenne a helyes. Beszéltem a dalszerzővel, aki annyit mondott: nekik az o-o-o (okosok) hangzása nem tetszett, ezért lett o-o-a, azaz okosak. Csakhogy az okos itt főnév (valaminek vagy valakinek van valamije) az okos mint főnév többes száma: okosok, tehát helyesen úgy lenne: Az okosok földje. Megerősíti ezt a Nyelvművelő kézikönyv is: az okosok (csak személyek).
És további kérdések merülnek fel. Ahol a többes számnak kétféle kötőhangzós változata van, vajon fölcserélhetők-e?
Nem, nem cserélhetők föl, mert bár csak egyetlen mássalhangzó (o, a vagy ö, e) tekintetében különböznek, de mást és mást jelentenek. Szójátékos formában is felhívhatjuk a figyelmet a kétféleképpen toldalékolt alakok különbségére: A hatalmasok (hatalommal rendelkezők) nem mindig hatalmasak (nem föltétlenül magas növésűek), sőt! Az iskolásnak kialakult egy pejoratív jelentése: önállótlan, betanult szabályokat követő, például: iskolás stílusban fest. Akik már iskolás gyermekek, fiatalok, azok tehát biztosan iskolások, de nem biztos, hogy iskolásak. A játékosok, akiknek tehát ez a foglalkozásuk, lehetnek játékosak, azaz játszadozni szeretők, derűsek, kedélyesek, de lehet, hogy nem azok. A redőnyösök azok, akik a redőnyöket szerelik, karbantartják, a házak viszont redőnyösek. A vörösök egy korszak politikai képviselői, de nem biztos, hogy vörösek, viszont a zászlók, a borok, ha vörös a színük, akkor vörösek. A kopaszok szinte biztos kopaszak (tar fejűek), bár a frissen bevonult katonákat is szokás volt kopasznak nevezni, ők pedig nem voltak feltétlenül kopaszak, csak nagyon rövidre volt nyírva a hajuk.
Még további példákat is gyűjtöttem:
A gyorsok (gyorsvonatok) nem mindig gyorsak, az örökösök között csaknem mindig örökösek a viták, a gonoszok szerintem mindig gonoszok, bár lehet, hogy van kivétel, mindenesetre Ady tudta a különbséget: Gonoszak a halottak…
A gyalogosok – gyalogosak párra friss sajtónyelvi példákat kerestem. Ilyesmiket találtam:
Ezek ma mind hibás formák. A gyalogosok főnévi formát kellene használni. Jókainál a Szép Mikhál című regényben azonban mégis ezt találjuk:
Merthogy Jókai korában még nem vált szét a két alak, illetve ebbe a „gyalogosak” formába, hiszen ki is csúfolták őket, pejoratív jelentést értettek. Föltétlenül helyes azonban egy utazási tanácsadó szóhasználata:
Itt tehát a kimondottan gyalogszerre akarnak utalni, ezért gyalogosak a kirándulások. Az alvilágjáró kíváncsiakat most hagyjuk!
Pár évtizede a megtévesztett földigiliszta-termelőket a sajtó gilisztásoknak nevezte. Nyelvileg ez rendben van, de azután úgy is írták: gilisztásak. Ez viszont nem helyes. A gilisztások a termelők, a gilisztásak pedig a bélférgesek.
Megállapíthatjuk, hogy az első helyen szereplő, tehát o és ö kötőhangot tartalmazó (nyílt kötőhangzós) formák főnevek, a második helyen szereplő, a és e kötőhangot tartalmazó formák inkább melléknevek.
Az első helyen említett címben (A nagyvárosok liberálisok) valószínűleg a ritmus (rímhatás) kedvéért fogalmaztak így. Az okosak földje szerzője pedig maga is a dallamra hivatkozott, neki jobban hangzik, hogy o-o-a, mint o-o-o. Csakhogy ezekben az esetekben nem a ritmus, nem a dallam dönt, hanem egy belső nyelvi törvényszerűség, amely láthatóan törekszik a kétféle forma elkülönítésére. Tény azonban, hogy nem minden esetben lehet könnyen dönteni, mert a főnévi és melléknévi jelentés határozottan nem különült el.
A nyelvi változás már csak ilyen! Hol megtörténik, hol nem. Izgalmas nyelvlélektani vizsgálat lehetne a különbségek elemzése!
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.