Dr. Balázs Géza: Árnyékvilág

Levelet kaptam: Olvasgatom ezeket a régi meséket. Furcsa szavak vannak benne. Itt van például ez: Úgy elviszlek, hogy soha utol nem érnek az árnyékvilágban. Mi az az árnyékvilág? A világ másik, árnyékos oldala, esetleg a másvilág, túlvilág?

Benedek Eleknél (Magyar mese- és mondavilág I., A csodaszarvas. Mesélte: Benedek Elek. A szöveget gondozta és a szómagyarázót írta: Kovács Ágnes) ez találjuk: „Keresheted immár a feleségedet, jó gazdám, elvitték azt táltos lovon. Ehetem is, ihatom is, alhatom is rá, nem érjük azokat utol ez árnyékvilágban.” Meg van jelölve a mesegyűjteményben az árnyékvilág szó, és a magyarázata ez: túlvilág. De azért vigyázzunk ezzel! Figyeljünk csak jobban!

• „Rikkant egyet: szervusz, világ! s azzal csak hupp! eltűnt, mintha sohasem is lett volna ezen az árnyékvilágon. Hét nap s hét éjjel mind ment lefelé a legény, s csak akkor ért igazi földet a lába.”
• „Mikor kezedben lesz a fejsze, kollintsd fejbe a gonosz mostohát, azzal szökjél fel a hátamra, s úgy elviszlek, hogy soha utol nem érnek ez árnyékvilágban.”

Tehát, ha alaposan olvassuk a szöveget, akkor látjuk az utalásokat, hogy ez árnyékvilág, ezen az árnyékvilágon, ez árnyékvilágban… Az ez mutató névmás utal valamire. Egészen pontosan a jelen világra. Viszont az akadémiai kiadvány sokak számára mutat (téves) utat. Egy másik kiadvány, Meseszótárnak (2018) hirdeti magát, ugyancsak ezt írja, nyilván az előző mintájára az árnyékvilágra: túlvilág. És az interneten számos forrás ugyanezt tartalmazza. Az internet adataitól eddig is óvtuk a közönséget, de most éppen egy akadémiai kiadvány akadt horogra.

Az árnyékvilág a mai, földi valóságos világunkat jelenti a túlvilági ragyogással szembeállítva. Bizony ügyelni kell a nem megbízható forrásokkal, szótárakkal. Forduljunk a tiszta forrásokhoz!

Ballagi Mór 19. századi szótárában még helyesen határozzák meg. Árnyékvilág: mulandó földi élet. S egy ismert szólás: kiköltözik az árnyékvilágból. Vagyis meghal. A Czuczor–Fogarasi-szótárban ugyancsak jól szerepel. Képes kifejezéssel: ezen mulandó földi élet. Példa: Ha az Úristen kiszólít ez árnyékvilágból. Szinte szó szerint ez található napjaink értelmező kéziszótárában is, irodalmi vagy tréfás megjelöléssel. Árnyékvilág: a mulandó földi élet. Elköltözik ebből az árnyékvilágból. A Magyar szólástárban megtalálhatjuk ezeket a szólásokat: búcsút vesz az árnyékvilágtól, elköltözik az árnyékvilágból, itt hagyja az árnyékvilágot. Mikszáth Kálmánnál így fordul elő: Bizonyára egyike a legszebb dolgoknak ez árnyékvilágon a házasság. Érdemes hangsúlyozni: „ez” árnyékvilágon, tehát itt! Itt és most!

De honnan ered az árnyékvilág képes kifejezés? A görög filozófustól, Platóntól. A híres barlanghasonlatból. Platón számára az egész emberi élet olyan, mint árnyékok szemlélése egy barlang falán, ahol a kinti, valódi élet alakjainak csak a halvány képe, árnyéka vetül a falra. Innét származik a közbeszédben az „árnyékvilág” kifejezés, ami a mulandó, evilági életet jelenti, míg odaát, ahová emberi szemekkel nem hatolhatunk, laknak az örök ideák, amelyek nem mulandók és nem csupán árnyékai a valóságnak, hanem ők a valóság. (Idézet dr. P. Tóth Béla igehirdetéséből.)

Persze azért vannak, és nem csak az általam idézett szótár szerzői, akik tévesen a túlvilágot képzelik árnyékvilágnak, tehát akik számára fordítva van: ez a mostani világ a fényes, viszont a túlvilág amolyan árnyékvilág.

Egy francia közvélemény-kutatást idéz P. Szabó Ferenc 2013-ban:

• A megkérdezettek közül aránylag sokkal többen vallották, hogy hisznek Istenben, a világ teremtőjében, mint akik megvallották hitüket a halál utáni életben. Minden bizonnyal a túlvilágot amolyan árnyékvilágnak képzelték, nem pedig szeretetközösségnek Istennel és az üdvözültekkel…

Azután árnyék vagy árnyékvilág – Carl Gustav Jung nyomán – a tudatunknak a sötét, elutasított, elnyomott vagy éppen fel nem ismert része is lehet. Végel Lászlónál (Ezredvégi jelenetek): „Tudatosodott benned: kisebbségi író vagy, azonban ez csupán annyit jelent, hogy nincs valóságod. Félig meddig árnyék vagy az árnyékvilágban. Többnyire az árnyékvilág árnyéka. Slemil fattyúja. Amit valóságnak becéznek, az nem más, mint kisebbségi szappanopera, aminek Pesten van nagy divatja. Az árnyékvilág és az árnyéklény azonban idegen itt is, ott is. Az idegenségérzet elhatalmasodását erősítette fel benned a gyakori lakáscsere…”

Vannak további átvitt jelentései az árnyékvilágnak. Zólyomi Tamás könyvének címe: Árnyékvilág: egy állambiztonsági figyelő emlékei (1990). Azután egy cikkben tréfásan árnyékvilágnak nevezik azt az időszakot, amikor az emberek a káros leégésétől félve a nyári hőségben az árnyékot keresik.

Az árnyék további szavakban is felbukkan: árnyékbank, árnyékbankrendszer („baljós árnyékvilág nőtt a bankrendszer fejére”), árnyékkormány, árnyékszínház (árnyjáték).

Szögezzük le: az árnyékvilág itt van, ez a mi, mulandó világunk – Platón elképzelése szerint. És ezzel szemben áll a Platón által vélt valódi, napfényes, ideális világ. Petőfi még világosan tudta. Hattyúdalféle című versében is felbukkan:

• Bizony, bizony csehül vagyunk! / Mellem szorúl, majd megfulok, / S szivem táján valami rág… / Belőled én, árnyékvilág, / Aligha el nem patkolok.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a Meseszótárt egyszer ismertettem a rádióban, és az árnyékvilág téves jelentését olvastam fel. Egy hallgatónk azonban figyelmeztetett a tévedésre. Ezúton is köszönöm neki.