Dr. Balázs Géza: Az egri cikrák nyomába

2022. október 05., 09:10
Aknay János: Emlék (akril, vászon, 40 × 50 cm, 2020)
Nyelvi barangolások (74.)

Gárdonyi József Az élő Gárdonyi című könyvében egy kedves egri történetet mesél el apjával, Gárdonyi Gézával kapcsolatban:

„úgy tudták Egerben a parasztok, hogy Gárdonyi <írnok>. Olyan <írnok>, aki a budapesti fővárosnak dógozik. Hogy ő ezentúl legyen, arra nem vágyott. Inkább maradt ő az egri <cikrák> szava szerint <írnok>. Ez valahogy közelebb simul az ő foglalkozásához, különösen, ha még azt is hozzámagyarázzák, ott, a Gárdonyi házának vasrácsa előtt: - Olyan írnok e, hallja-e, akinek hét vármegyében nem találkozik párja, mer úgy ki tudja vetni a bötűt, hogy még az urak is csodájára járnak. No fene egy jó kezű ember lehet!”

De vajon kik azok az egri „cikrák”? Nyomozásba fogtam. Valamilyen egri szó lehet. Egri tájszótár nincs, ezért az Új magyar tájszótárban kerestem, és rá is találtam a cikra szóra:

·       cikra (1) mondatszó: cikra, cikra (Csenger), többször ismételve disznó hívogatására (ÚMTSz. 1/700)

Ez biztos nem lehet az általam keresett jelentés! Ugyanott egy utalás is van: cikra (2) lásd szikra.

Ezek szerint akkor a cikra szikrát jelent. A szikra címszónál ez áll:

·       szikra: cikra (Ipolyság, Heves, Dormánd, Füzér, Vadácska, Kömlő: cikrát hajított; szikrát szór, szikrázik (ÚMTSZ 5/163.)

Az adatokból a szó felvidéki környezete rajzolódik ki, ez erősíti a szótárban nem szereplő egri előfordulást, hiszen Eger is az Északi-középhegység lábánál fekszik. De vajon kik az „egri cikrák”, azaz talán „szikrák”, és főleg miért kapták ezt a nevet?

A világhálón folytattam a nyomozást. Elsőnek egy egri bornév ugrik be: Egri cikra (2017-es szürkebarát): „Kemény, testes, száraz, mint az egri cikra. Kilenc hónapos újhordós érlelés. Ízében a vizes agyag jegyei. Ásványos és lecsengésében citrusos.” A borleírás sem vezetett sokkal közelebb a megoldáshoz, legföljebb az derült ki belőle, hogy a helyi borászok ismerik az „egri cikrát”, és a helyi nyelvi hagyományok iránti elkötelezettségükből fakadóan róla neveztek el egy borféleséget.

A világhálós keresés további két adattal szolgált. Először egy irodalmival, Kácsor Zsolt Doktor Moll és a zsidó cikra című írásából (Mazsihisz.hu, 2019. 09. 05.):

„doktor Moll számára nem is ez volt a meglepetés, hanem ez a gyönyörű szó, a cikra, ezt a szót az egrieken kívül mások nemigen ismerik, több száz éves szó ez, valami olyasmit jelentett valaha, hogy helyi menő csávó, legalábbis ma így mondanánk, a cikra azonban a jelentésénél is sokkal szebb, arról nem is szólva, hogy jelszóképes alakzat, vagyis csak a beavatottak értik, éppen olyan, mintha egy zárt körű klub több száz éves titkosírásából származna…”

Meseszép példa ez az idézet az irodalmi szöveg sűrű tartalmára! Mert mit mond el a keresett szavunkról? Azt, hogy gyönyörű (esztétikus), kevéssé ismert (az egrieken kívül, tehát helyi szó), régi (több száz éves), jelentése kb. a mai helyi menő csávó (eszünkbe juthat még a vagány, belevaló, merész, vakmerő, hétpróbás, leleményes, határozott, tökös), jelszóképes (többletjelentése van, ezért is lehetett például bornév), beavatottaknak szóló (mint egy titkosírás). Némi áthallással ez a titkosírás engem még Gárdonyihoz is átvezet: Gárdonyi szimbolikusan az egyik legnagyobb „egri” személyiség, ráadásul még egyedi titkosírása is volt.

Sokat megtudtunk az egri cikráról, de még mindig nem tudjuk, hogy miért cikra?

A cikra mint szikra magyarázattal szolgál dr. Kiss László főiskolai tanár: „cikra” kifejezés a „szikra” szó speciális egri változata, de a mezőkövesdi matyóknál is használták az eleven, tüzes, mint a szikra parasztlegények jelzőjeként. (Guszmann Gergely közlése, 2007.)

Ám egy ugyancsak egri történész–néprajzos, Petercsák Tivadar más magyarázatot ad: „A Cifra negyed heves, lobbanékony parasztlegényeit <cikrák>-nak nevezték a <cifrák> szóból, akik villámgyorsan megbicskázták a másikat, főleg, ha az nem volt , <hóstyabeji>, azaz hóstyabeli. Igazi veszély fenyegette a Kertész út környékén lakó <zellervári> legényt, ha az , vagyis Cifra hóstyabeli lánynak akarta tenni a szépet.” (Forrás: Petercsák Tivadar: Az egri cifra hóstya, cifra-sánc. Acta Acad. Agriensis, Sec. Hist. 2013.)

Most már leginkább a nyelvésznek kellene eldöntenie, hogy az egri Cifra negyed lobbanékony parasztlegényei voltak először cifrák, majd lettek cikrák; avagy a szélesebb körben elterjedt szikra jelentésű cikra szót vonatkoztatták az egri legényekre. A cifra ~ cikra tűnik kevésbé valószínűnek, inkább alkalmi egybeesésről lehet szó. A szikra ~ cikra viszont nagyobb tájon elterjedt (igaz, az egri adatot a tájszótár nem ismeri), tehát talán valószínűbb, hogy a szikra lobbanékonysága, hirtelensége kapcsán lett a fiatal legények, jelen esetben az egri legények, később talán általában az egri polgárok sajátos, belső beceneve. És ezt hallotta, használta Gárdonyi is. Aki jobban húzott az egri cikrákhoz, akik pusztán csak „írnoknak” tartották, de olyannak, „akinek hét vármegyében nem találkozik párja…”, mint a hivatásos ítészekhez. A kis anekdota záradéka szerint Gárdonyinak nem fűlt a foga az ünnepléshez:

·       „De nem kívánta Gárdonyi a jubileumot azért sem, mert a nyilvános ünnepeltetés az idegein borzongatót játszott. – Nem vagyok én mozikép, hogy bámuljanak!” (Forrás: Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi. Dante, Budapest, 1934. II: 182—183.)