Nyelvi barangolások (36.)
A 2021. év legjellemzőbb szava nyilván az új típusú koronavírus-járványhoz kapcsolódhat. Úgy is van, annak talán leggyakrabban hangoztatott, az orvosi szaknyelvben már korábban fölbukkant, de általánosan most elterjedt szava, a nyelvi vitát is kiváltó oltakozás.
A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport német példára 2010-től választja ki és szavaztatja meg az év jellemző szavait. Az elmúlt évtized így néz ki az év szavainak tükrében: vuvuzela (2010), alkotmány (2011), árfolyamgát (2012), rezsicsökkentés (2013), nekirugaszkodó vállalkozás (startup) (2014), kerítés (2015), csok (2016), bubi, bubizik (2017), gasztroforradalom (2018), fényvillamos (2019), koronavírus (2020).
A 2021-ben kifejlesztették a Covid elleni védőszérumot, és világszerte elkezdődött a védőoltás beadása, amelyet Magyarországon tömören, egyszerűen oltakozásnak neveznek. Ennél csak bonyolultabban lehetne kifejezni a folyamatot: védőoltás beadása, védőoltás felvétele, vagy igés változatban valaki beoltatja magát. Ám nemcsak az oltásnak, hanem a magának az oltakozik, oltakozás szónak is akadtak ellenzői. Egyesek szerint magyartalan, mert a visszaható igeképző (-kozik) arra utal, hogy valaki saját magát oltja be. Több nyelvész is állást foglalt a szó helyessége mellett. Vannak ugyanis további visszaható igéink is, amelyekben nem az alany, hanem valaki más végzi el a cselekményt. Hozhatjuk példának a szeretkezik igénket, amely jól mutatja, hogy ehhez bizony ketten kellenek, és mindkettőnek közös akarattal kell bírnia. De ilyen például a senki által nem kifogásolt keresztelkedik vagy bérmálkozik ige is. Bérmálkozik: az alanyt bérmálja a pap, keresztelkedik: az alanyt megkereszteli a pap. És továbbiak: nyiratkozik, temetkezik (ne nyissunk most vitát, hogy mindkét esetben kettőn áll a vásár). Az oltakozik szó köztudatba kerülésekor még zavarhatott egyeseket a gyakorító jellege. Pedig már korábban is volt példa többszöri oltásra, a koronavírus elleni oltások sorában pedig egy éven belül már a harmadiknál tartunk… Tehát: szépen, sorban oltakozunk. Ráadásul kimutattuk, hogy az oltakozik igére régóta vannak adataink: „Az egyháztagok főföladata tehát Krisztusba, az új élet fájába oltakozni” (ez persze vallási vonatkozás, Sárospataki Lapok, 1892), „Hogy miért kell másodszor is oltakozni” (ez már a himlőjárványra vonatkozik, Új Idők, 1929), „Érdemes oltakozni” (sertésinfluenza-járvány, Fejér Megyei Hírlap, 2010). Jómagam a nem szótározott szavakat tartalmazó kisszótáramban 2019-ből mint az orvosi szlengre jellemző szót adatoltam. Több mint száz éve létezik tehát a szó. Nyelvtani szerkezete nem példa nélküli, ráadásul tömör, a magyar nyelv jellegéhez illeszkedő. Jelentéstanilag világos, nem félreérthető. Akkor mi lehet vele a baj? A szokatlanság. Ez pedig nyelvhasználati (pragmatikai) kérdés. Ha valami szokatlan, új, azt vagy lelkesen fogadják, vagy éppen ágálnak ellene az emberek. Most egyesek berzenkednek. Ez lehet az oka az oltakozik ige elutasításának. Természetesen nem baj, ha egy nyelvhelyességi ügy a közbeszéd tárgya, azonban érdemes a nyelvészek érvelését figyelembe venni, s nem a szubjektív megérzésre alapozva elutasítani egy nyelvi formát.
A mi év szava választásainkat a többszintűség jellemzi. Az év legjellemzőbb szava mellett kiválasztjuk az év antiszavát is. 2021-ben ez a gendersemleges szó lett. Balogh F. András kollégánk így indokolta: „A biológiai és a társadalmi nem értelmezése újabb és újabb vitákat szül nemcsak a magyar nyelv használóinak körében, de világszerte is. Világmodellek és szinte hitszámba menő vélemények csapnak össze úgy, hogy közben a társadalmi életünket, valamint a személyes helyzetünket értelmezzük, keressük önmagunkat, keressük az igazságot és az egyenlőséget. A vita hevében nemcsak a gondolatok, de a nyelv is túlburjánzik, miközben szinte lehetetlen konstrukciók robbannak be a kommunikációs térbe. Ilyen a gendersemleges szó, amely egyszerre több szempontból is megütközést kelt. A konstrukció nyelvi szempontból nem kedvező, mert kiejtése ingadozik, egyesek gender-t, míg mások dzsender-t ejtenek. A magyaros kiejtés nem is lenne kifogásolható, ám a tartalma sokkal inkább, ugyanis e szó elmossa és szétkeni, felismerhetetlenné teszi azt az célt – a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget –, amelynek érdekében létrejött. A nők és férfiak által meghatározott kétpólusú világban ugyanis nem egy homályos semlegesség, hanem az arányos és méltányos munkamegosztás, a tisztelet és a szeretet, a pontos jogkörök és életlehetőségek teremtik meg az egyensúlyt.”
A 2021. év ifjúsági szava az off- és szócsaládja (offol, kioffol, offos, offtopik). Bár az angol off (ki) elöljárószó már régóta igyekszik behatolni a magyar nyelvbe, a szlenges nyelvhasználatból 2021-ben átlépett a köznyelvbe. A bezártság (karantén) után hangsúlyozni kezdték, hogy: nem online, hanem offline (azaz valós, élő, jelenléti) az esemény. Egyszerre pragmatikai elem, leginkább mondatszó vagy partikula: jelenti a témától eltérő hozzászólást, megjegyzést (nagy off); a közösségi média felületein az oda nem illő hozzászólást, posztot (offtopik); viszont annyiban semmiképpen sem partikula, hogy most már toldalékolható (offos), sőt igésíthető (offol, kioffol) is. Utóbbiak jelentése: visszautasít, kihagy.
Végül pedig nyelvünk játékosságát, kreativitását, érzelemkifejező erejét is szeretnénk bemutatni egy általunk választott kedves szóval. 2021-ben az év irodalma szava a lagzicskázás lett. A lagzicskázás lakodalmat utánzó gyermekjáték a Mátyusföldön. Változata a lagziskodik: gyermekek lakodalmat utánzó játékot játszanak. A szó a ritkasága, a gyermeknyelvre jellemző játékossága, a kicsinyítőképzők halmozása (-i, -cska) miatt érdemel figyelmet. Hasonló, gyermekjátékokra utaló szóképzéssel keletkezett a bújócska (bújócskázás), a bilickézés, főzicskélés és az ugrócska szó is.
Az év szava választás eredménye végigfut a magyar sajtón, ám csak itt teszem közzé a „futottak még” kategóriát, vagyis azokat a szavakat, amelyek a legtovább versenyben voltak. Az év szava: vakcina, karantén, buborék (véleménybuborék), ugrálóvár, online-oktatás, offline-esemény, home office („otthongálya”). Az év antiszava: érzékenyítés, nem bináris személyiség, fölveszi az oltást. Az év ifjúsági szava: instant (azonnali), flash (beflashel), nagyon tűz – nagyon jég (nagyon jó – nagyon rossz), fancy. Az év irodalmi szava: közéleti kéregbeszéd, gömbölyegkő (gömbkő), teremtésvédelem. Természetesen ezek a szavak még bekerülhetnek a 2022. évi szavazásba.
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.