Nyelvi barangolások (36.)
A 2021. év legjellemzőbb szava nyilván az új típusú koronavírus-járványhoz kapcsolódhat. Úgy is van, annak talán leggyakrabban hangoztatott, az orvosi szaknyelvben már korábban fölbukkant, de általánosan most elterjedt szava, a nyelvi vitát is kiváltó oltakozás.
A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport német példára 2010-től választja ki és szavaztatja meg az év jellemző szavait. Az elmúlt évtized így néz ki az év szavainak tükrében: vuvuzela (2010), alkotmány (2011), árfolyamgát (2012), rezsicsökkentés (2013), nekirugaszkodó vállalkozás (startup) (2014), kerítés (2015), csok (2016), bubi, bubizik (2017), gasztroforradalom (2018), fényvillamos (2019), koronavírus (2020).
A 2021-ben kifejlesztették a Covid elleni védőszérumot, és világszerte elkezdődött a védőoltás beadása, amelyet Magyarországon tömören, egyszerűen oltakozásnak neveznek. Ennél csak bonyolultabban lehetne kifejezni a folyamatot: védőoltás beadása, védőoltás felvétele, vagy igés változatban valaki beoltatja magát. Ám nemcsak az oltásnak, hanem a magának az oltakozik, oltakozás szónak is akadtak ellenzői. Egyesek szerint magyartalan, mert a visszaható igeképző (-kozik) arra utal, hogy valaki saját magát oltja be. Több nyelvész is állást foglalt a szó helyessége mellett. Vannak ugyanis további visszaható igéink is, amelyekben nem az alany, hanem valaki más végzi el a cselekményt. Hozhatjuk példának a szeretkezik igénket, amely jól mutatja, hogy ehhez bizony ketten kellenek, és mindkettőnek közös akarattal kell bírnia. De ilyen például a senki által nem kifogásolt keresztelkedik vagy bérmálkozik ige is. Bérmálkozik: az alanyt bérmálja a pap, keresztelkedik: az alanyt megkereszteli a pap. És továbbiak: nyiratkozik, temetkezik (ne nyissunk most vitát, hogy mindkét esetben kettőn áll a vásár). Az oltakozik szó köztudatba kerülésekor még zavarhatott egyeseket a gyakorító jellege. Pedig már korábban is volt példa többszöri oltásra, a koronavírus elleni oltások sorában pedig egy éven belül már a harmadiknál tartunk… Tehát: szépen, sorban oltakozunk. Ráadásul kimutattuk, hogy az oltakozik igére régóta vannak adataink: „Az egyháztagok főföladata tehát Krisztusba, az új élet fájába oltakozni” (ez persze vallási vonatkozás, Sárospataki Lapok, 1892), „Hogy miért kell másodszor is oltakozni” (ez már a himlőjárványra vonatkozik, Új Idők, 1929), „Érdemes oltakozni” (sertésinfluenza-járvány, Fejér Megyei Hírlap, 2010). Jómagam a nem szótározott szavakat tartalmazó kisszótáramban 2019-ből mint az orvosi szlengre jellemző szót adatoltam. Több mint száz éve létezik tehát a szó. Nyelvtani szerkezete nem példa nélküli, ráadásul tömör, a magyar nyelv jellegéhez illeszkedő. Jelentéstanilag világos, nem félreérthető. Akkor mi lehet vele a baj? A szokatlanság. Ez pedig nyelvhasználati (pragmatikai) kérdés. Ha valami szokatlan, új, azt vagy lelkesen fogadják, vagy éppen ágálnak ellene az emberek. Most egyesek berzenkednek. Ez lehet az oka az oltakozik ige elutasításának. Természetesen nem baj, ha egy nyelvhelyességi ügy a közbeszéd tárgya, azonban érdemes a nyelvészek érvelését figyelembe venni, s nem a szubjektív megérzésre alapozva elutasítani egy nyelvi formát.
A mi év szava választásainkat a többszintűség jellemzi. Az év legjellemzőbb szava mellett kiválasztjuk az év antiszavát is. 2021-ben ez a gendersemleges szó lett. Balogh F. András kollégánk így indokolta: „A biológiai és a társadalmi nem értelmezése újabb és újabb vitákat szül nemcsak a magyar nyelv használóinak körében, de világszerte is. Világmodellek és szinte hitszámba menő vélemények csapnak össze úgy, hogy közben a társadalmi életünket, valamint a személyes helyzetünket értelmezzük, keressük önmagunkat, keressük az igazságot és az egyenlőséget. A vita hevében nemcsak a gondolatok, de a nyelv is túlburjánzik, miközben szinte lehetetlen konstrukciók robbannak be a kommunikációs térbe. Ilyen a gendersemleges szó, amely egyszerre több szempontból is megütközést kelt. A konstrukció nyelvi szempontból nem kedvező, mert kiejtése ingadozik, egyesek gender-t, míg mások dzsender-t ejtenek. A magyaros kiejtés nem is lenne kifogásolható, ám a tartalma sokkal inkább, ugyanis e szó elmossa és szétkeni, felismerhetetlenné teszi azt az célt – a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget –, amelynek érdekében létrejött. A nők és férfiak által meghatározott kétpólusú világban ugyanis nem egy homályos semlegesség, hanem az arányos és méltányos munkamegosztás, a tisztelet és a szeretet, a pontos jogkörök és életlehetőségek teremtik meg az egyensúlyt.”
A 2021. év ifjúsági szava az off- és szócsaládja (offol, kioffol, offos, offtopik). Bár az angol off (ki) elöljárószó már régóta igyekszik behatolni a magyar nyelvbe, a szlenges nyelvhasználatból 2021-ben átlépett a köznyelvbe. A bezártság (karantén) után hangsúlyozni kezdték, hogy: nem online, hanem offline (azaz valós, élő, jelenléti) az esemény. Egyszerre pragmatikai elem, leginkább mondatszó vagy partikula: jelenti a témától eltérő hozzászólást, megjegyzést (nagy off); a közösségi média felületein az oda nem illő hozzászólást, posztot (offtopik); viszont annyiban semmiképpen sem partikula, hogy most már toldalékolható (offos), sőt igésíthető (offol, kioffol) is. Utóbbiak jelentése: visszautasít, kihagy.
Végül pedig nyelvünk játékosságát, kreativitását, érzelemkifejező erejét is szeretnénk bemutatni egy általunk választott kedves szóval. 2021-ben az év irodalma szava a lagzicskázás lett. A lagzicskázás lakodalmat utánzó gyermekjáték a Mátyusföldön. Változata a lagziskodik: gyermekek lakodalmat utánzó játékot játszanak. A szó a ritkasága, a gyermeknyelvre jellemző játékossága, a kicsinyítőképzők halmozása (-i, -cska) miatt érdemel figyelmet. Hasonló, gyermekjátékokra utaló szóképzéssel keletkezett a bújócska (bújócskázás), a bilickézés, főzicskélés és az ugrócska szó is.
Az év szava választás eredménye végigfut a magyar sajtón, ám csak itt teszem közzé a „futottak még” kategóriát, vagyis azokat a szavakat, amelyek a legtovább versenyben voltak. Az év szava: vakcina, karantén, buborék (véleménybuborék), ugrálóvár, online-oktatás, offline-esemény, home office („otthongálya”). Az év antiszava: érzékenyítés, nem bináris személyiség, fölveszi az oltást. Az év ifjúsági szava: instant (azonnali), flash (beflashel), nagyon tűz – nagyon jég (nagyon jó – nagyon rossz), fancy. Az év irodalmi szava: közéleti kéregbeszéd, gömbölyegkő (gömbkő), teremtésvédelem. Természetesen ezek a szavak még bekerülhetnek a 2022. évi szavazásba.
A közmondásról mint tapasztalatot, életbölcsességet, tudást magába foglaló hagyományozódó, ismételgetett mondatról azt gondolnánk, hogy a múlt terméke. És elsőként valóban régi, részben más kultúrákból, részben a paraszti világból származó közmondások jutnak eszünkbe.
Különleges és egyben rendhagyó templomban verset mondani – kezdte előadását Tóth Péter Lóránt a Magyar Írószövetség kijelölt rendezvényhelyén. S valóban – nem tudni, hogy csupán a térnek köszönhetően-e, de – a közönség minden porcikájában érezhette a nem kevesebb, mint egy órán át tartó katartikus élménysorozatot.
Rozsnyón, e nagy múltú gömöri bányavároskában akkortájt a „legbecsületesebb” fogadó alighanem a Fekete Sas lehetett, mert Petőfi ott szállt meg. A fekete sas mint Rimaszombat címere úgy került Rozsnyóra, hogy a 19. század közepén a két város két legnagyobb fogadója címert cserélt. Így lett Rimaszombaté a három rózsa. Az iglói barát, Pákh Albert is Rozsnyón született, tán ezért is különös, hogy Petőfi alig ejt pár szót e gazdag történelmű bányavároskáról.
Az előző részben odáig jutottunk, hogy Rácz Sándor az örökösei elmondása szerint ismerte Petőfit, és az erről fennmaradt történet eseményei az 1849. április 5-ei, gyulafehérvári ágyúzással azonosíthatók, ahol mind Petőfi, mind Rácz jelen voltak. A családi legendárium úgy tartja, tíz évet töltött Oroszországban hadifogolyként. Fennmaradt két, a feleségeihez fűződő történet is.
Rácz Sándor 1848/49-es honvéd története teljesen szokványos: először tizedesként szolgált Bem József seregében, majd a tábornok egy új honvédzászlóaljat hoz létre, ahová áthelyezi a tapasztalt katonát, és egyben alhadnaggyá nevezi ki. Különleges viszont a hozzá fűződő legendárium: örökösei szerint ismerte Petőfit, majd tíz évig volt Oroszországban hadifogoly. Ma jelöletlen sírban nyugszik a bölöni (Erdővidék, Háromszék) református templomkert kapujának bal oldalán, évtizedekkel ezelőtt összetört sírköve végképp elkallódott.
A 125 éve született Tamási Áron munkássága előtt tisztelgett a június elején Erdélybe érkező Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programjának keretében, a budapesti bemutatót megelőzően Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be dr. Sipos Lajos irodalomtörténész nemrégiben megjelent „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című könyvét.
Elhívtak Balatonberénybe, ahol a szőlőhegyek (szőlődombok) között Hamvas Béla-borút, csaknem körút jött létre, kis táblákkal, idézetekkel és egy meseszép balatoni látványt nyújtó kilátóval. Állítólag itt írta Hamvas A bor filozófiáját. Bort ugyan nem találtam, turistát, érdeklődőt sem láttam, csak bezárt pincéket, valamint egy német lakókocsit a Hamvas Béla-kilátó tövében.
Korunk nagyon kedvez a rövidségnek, tömörségnek. Fodor Ákos (1945–2015) míves verseit vagy még inkább ráismeréseit, szösszeneteit előszeretettel idézik a közösségi médiában. Halmai Tamás azt írja róla: „olvasói vannak, olvasatai alig”, s ezért állította össze Versmeditációk címmel Fodor Ákos-olvasókönyvét. Fodor Ákos műfaji, világképi formaelemeit a másik költő, Halmai Tamás hármas-hármas rendben így sorakoztatja fel: koan, aforizma, szójáték; haiku, dal, epigramma; rím, ritmus, szórend; tanítás, bölcselet, misztika. Mindezek szinte kínálják szállóigévé, majd onnan közösen ismert, használt,
Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi lírájának csúcspontjához érkeztünk. Nem mintha a Júliához vagy a Reszket a bokor, mert…, a Szeretlek, kedvesem vagy a Válasz kedvesem levelére ne lehetne egy-egy serpa, vezető a Himalája legmagasabb pontjához. De az a legmagasabb orom bizony a Minek nevezzelek?
Nyelvi szabályok vonatkoznak a „szabályos” szerkezetekre: hogyan toldalékoljuk a szavakat, milyenek a szóösszetételek, miként szerkesszük meg a mondatokat és a szövegeket. Ha ezektől eltérünk, szokatlan módon adjunk elő mondanivalónkat, akkor nyelvi szabályokat sértünk, jobb esetben humorizálunk, megnevettetjük hallgatóinkat, olvasóinkat. Ezek a szokatlan nyelvi jelenségek is rendszerint megfelelnek a nyelv törvényszerűségeinek, csak éppen ritka, szokatlan, alkalmi voltuk miatt keltenek humoros hatást. A magyar nyelv szerkezete, rugalmassága különösen alkalmas a játékos megoldásokra.