Nyelvi barangolások (36.)
A 2021. év legjellemzőbb szava nyilván az új típusú koronavírus-járványhoz kapcsolódhat. Úgy is van, annak talán leggyakrabban hangoztatott, az orvosi szaknyelvben már korábban fölbukkant, de általánosan most elterjedt szava, a nyelvi vitát is kiváltó oltakozás.
A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport német példára 2010-től választja ki és szavaztatja meg az év jellemző szavait. Az elmúlt évtized így néz ki az év szavainak tükrében: vuvuzela (2010), alkotmány (2011), árfolyamgát (2012), rezsicsökkentés (2013), nekirugaszkodó vállalkozás (startup) (2014), kerítés (2015), csok (2016), bubi, bubizik (2017), gasztroforradalom (2018), fényvillamos (2019), koronavírus (2020).
A 2021-ben kifejlesztették a Covid elleni védőszérumot, és világszerte elkezdődött a védőoltás beadása, amelyet Magyarországon tömören, egyszerűen oltakozásnak neveznek. Ennél csak bonyolultabban lehetne kifejezni a folyamatot: védőoltás beadása, védőoltás felvétele, vagy igés változatban valaki beoltatja magát. Ám nemcsak az oltásnak, hanem a magának az oltakozik, oltakozás szónak is akadtak ellenzői. Egyesek szerint magyartalan, mert a visszaható igeképző (-kozik) arra utal, hogy valaki saját magát oltja be. Több nyelvész is állást foglalt a szó helyessége mellett. Vannak ugyanis további visszaható igéink is, amelyekben nem az alany, hanem valaki más végzi el a cselekményt. Hozhatjuk példának a szeretkezik igénket, amely jól mutatja, hogy ehhez bizony ketten kellenek, és mindkettőnek közös akarattal kell bírnia. De ilyen például a senki által nem kifogásolt keresztelkedik vagy bérmálkozik ige is. Bérmálkozik: az alanyt bérmálja a pap, keresztelkedik: az alanyt megkereszteli a pap. És továbbiak: nyiratkozik, temetkezik (ne nyissunk most vitát, hogy mindkét esetben kettőn áll a vásár). Az oltakozik szó köztudatba kerülésekor még zavarhatott egyeseket a gyakorító jellege. Pedig már korábban is volt példa többszöri oltásra, a koronavírus elleni oltások sorában pedig egy éven belül már a harmadiknál tartunk… Tehát: szépen, sorban oltakozunk. Ráadásul kimutattuk, hogy az oltakozik igére régóta vannak adataink: „Az egyháztagok főföladata tehát Krisztusba, az új élet fájába oltakozni” (ez persze vallási vonatkozás, Sárospataki Lapok, 1892), „Hogy miért kell másodszor is oltakozni” (ez már a himlőjárványra vonatkozik, Új Idők, 1929), „Érdemes oltakozni” (sertésinfluenza-járvány, Fejér Megyei Hírlap, 2010). Jómagam a nem szótározott szavakat tartalmazó kisszótáramban 2019-ből mint az orvosi szlengre jellemző szót adatoltam. Több mint száz éve létezik tehát a szó. Nyelvtani szerkezete nem példa nélküli, ráadásul tömör, a magyar nyelv jellegéhez illeszkedő. Jelentéstanilag világos, nem félreérthető. Akkor mi lehet vele a baj? A szokatlanság. Ez pedig nyelvhasználati (pragmatikai) kérdés. Ha valami szokatlan, új, azt vagy lelkesen fogadják, vagy éppen ágálnak ellene az emberek. Most egyesek berzenkednek. Ez lehet az oka az oltakozik ige elutasításának. Természetesen nem baj, ha egy nyelvhelyességi ügy a közbeszéd tárgya, azonban érdemes a nyelvészek érvelését figyelembe venni, s nem a szubjektív megérzésre alapozva elutasítani egy nyelvi formát.
A mi év szava választásainkat a többszintűség jellemzi. Az év legjellemzőbb szava mellett kiválasztjuk az év antiszavát is. 2021-ben ez a gendersemleges szó lett. Balogh F. András kollégánk így indokolta: „A biológiai és a társadalmi nem értelmezése újabb és újabb vitákat szül nemcsak a magyar nyelv használóinak körében, de világszerte is. Világmodellek és szinte hitszámba menő vélemények csapnak össze úgy, hogy közben a társadalmi életünket, valamint a személyes helyzetünket értelmezzük, keressük önmagunkat, keressük az igazságot és az egyenlőséget. A vita hevében nemcsak a gondolatok, de a nyelv is túlburjánzik, miközben szinte lehetetlen konstrukciók robbannak be a kommunikációs térbe. Ilyen a gendersemleges szó, amely egyszerre több szempontból is megütközést kelt. A konstrukció nyelvi szempontból nem kedvező, mert kiejtése ingadozik, egyesek gender-t, míg mások dzsender-t ejtenek. A magyaros kiejtés nem is lenne kifogásolható, ám a tartalma sokkal inkább, ugyanis e szó elmossa és szétkeni, felismerhetetlenné teszi azt az célt – a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget –, amelynek érdekében létrejött. A nők és férfiak által meghatározott kétpólusú világban ugyanis nem egy homályos semlegesség, hanem az arányos és méltányos munkamegosztás, a tisztelet és a szeretet, a pontos jogkörök és életlehetőségek teremtik meg az egyensúlyt.”
A 2021. év ifjúsági szava az off- és szócsaládja (offol, kioffol, offos, offtopik). Bár az angol off (ki) elöljárószó már régóta igyekszik behatolni a magyar nyelvbe, a szlenges nyelvhasználatból 2021-ben átlépett a köznyelvbe. A bezártság (karantén) után hangsúlyozni kezdték, hogy: nem online, hanem offline (azaz valós, élő, jelenléti) az esemény. Egyszerre pragmatikai elem, leginkább mondatszó vagy partikula: jelenti a témától eltérő hozzászólást, megjegyzést (nagy off); a közösségi média felületein az oda nem illő hozzászólást, posztot (offtopik); viszont annyiban semmiképpen sem partikula, hogy most már toldalékolható (offos), sőt igésíthető (offol, kioffol) is. Utóbbiak jelentése: visszautasít, kihagy.
Végül pedig nyelvünk játékosságát, kreativitását, érzelemkifejező erejét is szeretnénk bemutatni egy általunk választott kedves szóval. 2021-ben az év irodalma szava a lagzicskázás lett. A lagzicskázás lakodalmat utánzó gyermekjáték a Mátyusföldön. Változata a lagziskodik: gyermekek lakodalmat utánzó játékot játszanak. A szó a ritkasága, a gyermeknyelvre jellemző játékossága, a kicsinyítőképzők halmozása (-i, -cska) miatt érdemel figyelmet. Hasonló, gyermekjátékokra utaló szóképzéssel keletkezett a bújócska (bújócskázás), a bilickézés, főzicskélés és az ugrócska szó is.
Az év szava választás eredménye végigfut a magyar sajtón, ám csak itt teszem közzé a „futottak még” kategóriát, vagyis azokat a szavakat, amelyek a legtovább versenyben voltak. Az év szava: vakcina, karantén, buborék (véleménybuborék), ugrálóvár, online-oktatás, offline-esemény, home office („otthongálya”). Az év antiszava: érzékenyítés, nem bináris személyiség, fölveszi az oltást. Az év ifjúsági szava: instant (azonnali), flash (beflashel), nagyon tűz – nagyon jég (nagyon jó – nagyon rossz), fancy. Az év irodalmi szava: közéleti kéregbeszéd, gömbölyegkő (gömbkő), teremtésvédelem. Természetesen ezek a szavak még bekerülhetnek a 2022. évi szavazásba.
Szóval beszéljen belőlem az olvasó, egyrészt mert állítólag az olvasónak mindig igaza van (nincs, de nála van az ítélet joga és az író pénze, tehát hízelegjünk emígyen), másrészt mert mi más lehetne egy irodalmi múzeum főigazgatója mint olvasó. Ez a dolga, főállású olvasóként gondozza a magyar irodalmat, és lásd első pont.
A forgalmas utcák, aluljárók ma már nem a rikkancsoktól, azaz a harsány újságárusoktól, hanem a handabandázóktól, az ordítva mobiltelefonozóktól, esetleg a zenés hittérítőktől zajosak. Nem volt mindig így. Száz éve a pesti utcák a rikkancsoktól voltak hangosak:
Egy ideje, akármerre fordul az ember a média bozótosában, a mesterséges intelligencia bukkan elő a bokorból. Hol diadalittas, hol ámuldozó, hol sápítozó hangfekvésben száll az ének a ChatGPT-ről. Hogy most már az MI. (Szokjunk hát az új és egyre gyakoribb rövidítésekhez és mozaikszavakhoz!) nem csak a régi helyén, a mennyiségtani műveletek és a műszaki teremtés birodalmában válik lassacskán egyeduralkodóvá, hanem a kommunikáció egyre gyomosabb mezején is.
A húsvét – a keresztény liturgia szerint – a nagyböjt utáni időszak, a feltámadás és a megváltás örömünnepe. A húsvéthétfő viszont már a mulatozások – népi szokások és játékok – egyvelegét képezi, amelynek napjainkban – sajnálatos módon – a gyakorlott formája kevésbé él – sokkal inkább a rá való emlékezés, a vízbevető hétfők újraelbeszélése, és nem annak megélése lesz meghatározó.
A megfeszítettség a keresztény ember erős tudati tapasztalata, a test meggyötrésének – s mint ilyen az ember meggyötrésének – legrettenetesebb képzete, a legszörnyűbb halálnem, amely a Megváltónak is kijutott, talán épp ezért az egyetlen lehetőség, hogy saját életünk és az Ő élete között közös pontra leljünk, közösséget vállaljunk a halálban.
Húsvét szombatján már a 19. században is kezdetét vette a Jézus Krisztus feltámadására való megemlékezés, ünnepélyes egyházi sereg vonult végig Pest-Buda utcáin, s amelyet aztán másnap, a vasárnapi templomjárás követett. A zsibongó kávéházak és boltok, amelyek általában telis-tele voltak emberekkel, erre a napra elhalkultak, kulcsra zárták kapuikat, s mindenki buzgó imádságba kezdett valamelyik városi szentegyházban.
Tízévesen, az egykori Pajtás újságban jelent meg első kis írásom, amely a mátrafüredi Bene-vár fölfedezéséről szólt. Szüleimmel a mátrafüredi üdülőben nyaraltunk, és egy nap édesapámmal a sűrű bozóttal benőtt várromot megkerestük, és nem félve a kullancsoktól, bejártuk, lerajzoltuk. Azóta a várromot kibontották, kicsit konzerválták, bárki megtekintheti.
Marc Delouze, a magyar költészet francia fordítóinak doyenje 1978 óta rendszeresen részt vesz a magyar kultúra franciaországi terjesztésében. Átfogó magyar költészeti antológiát állított össze és fordított franciára, éveken át több folyóiratokban közölt magyar versfordításokat, 5-6 magyar tárgyú prózakötetet adott ki, magyar költőket hívott meg az általa irányított Parvis poétiques (Költészet köztereken) elnevezésű fesztiválokra.