Bár már karácsony előtt lelepleztük a 2022. év szavait, s ez a lista végig is söpört a magyar sajtón, most néhány műhelytitkot árulok el.
Először is azt, hogy az év szava kiválasztásának ötletét a német nyelvtudományi társaságtól vettük az 1980-as években. Személy szerint ekkortól gyűjtöm és adom közre az év divatszavait, tehát azokat a kordokumentum értékű szavakat, amelyek az adott évben a legtöbbet szerepeltek, és így legjobban jellemzik az adott évet. 2010-ben az általam alapított Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport úgy módosította a kezdeményezést, hogy négy kategóriában kutat és választ az év jellemző szavaiból. Az év szava továbbra is legjellemzőbb kordokumentum. Mellette nyelvkritikai éllel kiválasztja az év antiszavát, ifjúsági szavát és költői szavát is. Az antiszó ötlete ugyancsak német mintára született meg (Unwort des Jahres). Az antiszó lehet megbélyegző, kirekesztő, félrevezető, betegesen eufemisztikus vagy egyszerűen bántó-sértő, esetleg egy kritizálható viselkedésformára utaló. Az ifjúság nyelvére a formabontás, a (túlzott) kreativitás jellemző, ezért érdemes az új alkotásaikat figyelni. Az év költői szava teljes egészében szubjektív döntés. Nevelési, nyelvművelői szándékkal szeretnénk felhívni a figyelmet egy-egy megkapó irodalmi nyelvi példával nyelvünk művészi szépségeire. Minden kiválasztott szóhoz egy-egy nyelvész fűz – kisesszé formájában – magyarázatot. Tehát nemcsak azzal kívánjuk erősíteni a nyelvi tudatosságot, hogy egy-egy szóra vagy kifejezésre ráirányítjuk a figyelmet, hanem ezt megtámogatjuk művelődéstörténeti, nyelvi, esztétikai magyarázattal.
A 2022. év jellemző szavai a következők:
Az év szava: ársapka. A Covid után háború és gazdasági válság köszöntött ránk. „Az öreg kontinens országainak nagyon különböző kormányzatai eltérő vagy sok esetben mégis egybecsengő módszerekkel igyekeznek félig-meddig úrrá lenni a helyzeten. A tág eszköztár egyik eleme az ársapka lett. Az ársapka vagy árstop a maximált hatósági ár egyik fajtája… Ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban a 2022-es évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok.” Magyarországon az egyik változata: az olajsapka. Másutt is hasonló a megoldások születtek, de különféle nyelvi köntösben: német nyelvterületen fedőt tettek az árakra (Preisdeckel), a románok mennyezetet, plafont húztak az árak fölé (plafonarea prețurilor), akár a szlovákok (cenový strop), Izraelben hatóságilag felügyelt árat vezettek be (שבפיקוח), írja Balogh F. András az árplafont magyarázó kisesszéjében.
Az év antiszava: hangemberkedés. „A hangemberek azok, akiknek mindenről van határozott véleményük, kérésre vagy anélkül megmondják a nagy igazságokat és bölcsességeket, többnyire tét és illetékesség nélkül. Széchenyi szájhazafiknak nevezte őket.” Így jellemzi a jelenséget és a szereplőiket a kommenthuszárokkal, megmondóemberekkel, fotelforradalmárokkal egyetemben Minya Károly.
Az év ifjúsági szava: flexel. A fénymásológépeket (is) gyártó Xerox nevéből lett a xeroxol (fénymásol), a Facebook nevéből a facebookozik, az elektromos kéziszerszámokat gyártó Flex nevéből a flexel (sarokcsiszolót használ, sarokcsiszol). Az ifjúsági nyelvben és a szlengben a szavak a köznyelvitől eltérő jelentést kaphatnak. „A flexel igénk mindkét előbb említett kategóriába beletartozik, jelentése az ifjúsági nyelvben pedig gyökeresen eltér a köznyelvitől: valaki kérkedik, felvág valamivel, menőzik)… A flexelés terepe még a családi kapcsolatokra hivatkozás, az anyagiakkal való kérkedés, célja pedig a valóságtól eltérő, kedvezőbb társadalmi helyzet megmutatása is lehet, avat be a szóval jelölt cselekvés viselkedéstanába Pölcz Ádám.
Az év költői szava: árnyvonat. A szó Acsai Roland Hexameterek a kamaszkorról című, a Helyőrség.ma oldalán megjelent, klasszikus versformában született versében szerepel. Költői lelemény, egyedi szóalkotás, önmagában daktilus, ha magánhangzó áll utána. A versben megidézett kamaszkor jelenetei a Szolnok, Cegléd, Abony háromszögben: váróterem, busz, dohányzás, diszkó nélküli este, nyugati autók, lecke, parvós kiskutya, kamaszszerelem. A versben megidézett kamaszkor: messzi, percnyi, elsuhant, kipufogott, átutazott, és végkicsengésként jelenik meg a költői árnyvonat: „Árnyvonat indul időben az árnyak után: a kamaszkor”. Az árnyvonat a nosztalgikus, fájdalmas-elmúlásos-örömös emlékezés szimbóluma lesz. A szó maga bevonzza az aranyvonat szavunkat is, mely szerepel Kosztolányi egyik versében (Kanada földjén valahol / egy aranyvonat zakatol), de a szakrális vonatkozású, 1938-as aranyvonatot is, mely a Szent Jobbot hordozta körül az országban. Acsai Roland Radnóti-, Zelk Zoltán- és Bárka-díjas író, költő, műfordító, drámaíró, 2022-ben az ötvenéves Somogy folyóirat pályázatán különdíjat kapott.
Az előzőekben a kiválasztott szavakról szóló miniesszékből idéztem. (A teljes szöveg a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda honlapján olvasható: https://e-nyelv.hu/2022-12-22/az-ev-szavai-2022/). Most viszont elárulok néhány további érdekességet a szókiválasztásról. Hogyan történik? Nyelvészek egy csoportja egész évben figyeli a sajtót, médiát, irodalmat, jegyzetel, gyűjt, s az év végén összeülnek, és készítenek egy listát. Ebből a listából másokat is megkérdezve, kisebb közösségeket megszavaztatva választják ki a szavakat. 2022-ben valamennyi kategóriára több ajánlás érkezett. Ezeket nem szoktuk közreadni, de most bemutatok néhányat:
Hogy a nyelvészek valóban a legjobban jellemző szavakat választották-e ki, azon lehet vitatkozni. A célt azzal már elérték, hogy egy közéleti-kulturális-nyelvi kérdésben elgondolkodtatták a nyelvhasználókat, akik ezek után szabadon kialakíthatják véleményüket, és eldönthetik, hogy számukra a nyilvánosságban milyen nyelvhasználat felé vegyék az irányt.
Az év szavainak listáját nemcsak a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda honlapja, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma is őrzi. Hogy mikor kerülnek végleg múzeumba az év szavai, az rajtunk, magyar nyelvi beszélőkön múlik. És az is, hogy mik lesznek az év szavai 2023-ban!
Szóval beszéljen belőlem az olvasó, egyrészt mert állítólag az olvasónak mindig igaza van (nincs, de nála van az ítélet joga és az író pénze, tehát hízelegjünk emígyen), másrészt mert mi más lehetne egy irodalmi múzeum főigazgatója mint olvasó. Ez a dolga, főállású olvasóként gondozza a magyar irodalmat, és lásd első pont.
A forgalmas utcák, aluljárók ma már nem a rikkancsoktól, azaz a harsány újságárusoktól, hanem a handabandázóktól, az ordítva mobiltelefonozóktól, esetleg a zenés hittérítőktől zajosak. Nem volt mindig így. Száz éve a pesti utcák a rikkancsoktól voltak hangosak:
Egy ideje, akármerre fordul az ember a média bozótosában, a mesterséges intelligencia bukkan elő a bokorból. Hol diadalittas, hol ámuldozó, hol sápítozó hangfekvésben száll az ének a ChatGPT-ről. Hogy most már az MI. (Szokjunk hát az új és egyre gyakoribb rövidítésekhez és mozaikszavakhoz!) nem csak a régi helyén, a mennyiségtani műveletek és a műszaki teremtés birodalmában válik lassacskán egyeduralkodóvá, hanem a kommunikáció egyre gyomosabb mezején is.
A húsvét – a keresztény liturgia szerint – a nagyböjt utáni időszak, a feltámadás és a megváltás örömünnepe. A húsvéthétfő viszont már a mulatozások – népi szokások és játékok – egyvelegét képezi, amelynek napjainkban – sajnálatos módon – a gyakorlott formája kevésbé él – sokkal inkább a rá való emlékezés, a vízbevető hétfők újraelbeszélése, és nem annak megélése lesz meghatározó.
A megfeszítettség a keresztény ember erős tudati tapasztalata, a test meggyötrésének – s mint ilyen az ember meggyötrésének – legrettenetesebb képzete, a legszörnyűbb halálnem, amely a Megváltónak is kijutott, talán épp ezért az egyetlen lehetőség, hogy saját életünk és az Ő élete között közös pontra leljünk, közösséget vállaljunk a halálban.
Húsvét szombatján már a 19. században is kezdetét vette a Jézus Krisztus feltámadására való megemlékezés, ünnepélyes egyházi sereg vonult végig Pest-Buda utcáin, s amelyet aztán másnap, a vasárnapi templomjárás követett. A zsibongó kávéházak és boltok, amelyek általában telis-tele voltak emberekkel, erre a napra elhalkultak, kulcsra zárták kapuikat, s mindenki buzgó imádságba kezdett valamelyik városi szentegyházban.
Tízévesen, az egykori Pajtás újságban jelent meg első kis írásom, amely a mátrafüredi Bene-vár fölfedezéséről szólt. Szüleimmel a mátrafüredi üdülőben nyaraltunk, és egy nap édesapámmal a sűrű bozóttal benőtt várromot megkerestük, és nem félve a kullancsoktól, bejártuk, lerajzoltuk. Azóta a várromot kibontották, kicsit konzerválták, bárki megtekintheti.
Marc Delouze, a magyar költészet francia fordítóinak doyenje 1978 óta rendszeresen részt vesz a magyar kultúra franciaországi terjesztésében. Átfogó magyar költészeti antológiát állított össze és fordított franciára, éveken át több folyóiratokban közölt magyar versfordításokat, 5-6 magyar tárgyú prózakötetet adott ki, magyar költőket hívott meg az általa irányított Parvis poétiques (Költészet köztereken) elnevezésű fesztiválokra.