Bár már karácsony előtt lelepleztük a 2022. év szavait, s ez a lista végig is söpört a magyar sajtón, most néhány műhelytitkot árulok el.
Először is azt, hogy az év szava kiválasztásának ötletét a német nyelvtudományi társaságtól vettük az 1980-as években. Személy szerint ekkortól gyűjtöm és adom közre az év divatszavait, tehát azokat a kordokumentum értékű szavakat, amelyek az adott évben a legtöbbet szerepeltek, és így legjobban jellemzik az adott évet. 2010-ben az általam alapított Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport úgy módosította a kezdeményezést, hogy négy kategóriában kutat és választ az év jellemző szavaiból. Az év szava továbbra is legjellemzőbb kordokumentum. Mellette nyelvkritikai éllel kiválasztja az év antiszavát, ifjúsági szavát és költői szavát is. Az antiszó ötlete ugyancsak német mintára született meg (Unwort des Jahres). Az antiszó lehet megbélyegző, kirekesztő, félrevezető, betegesen eufemisztikus vagy egyszerűen bántó-sértő, esetleg egy kritizálható viselkedésformára utaló. Az ifjúság nyelvére a formabontás, a (túlzott) kreativitás jellemző, ezért érdemes az új alkotásaikat figyelni. Az év költői szava teljes egészében szubjektív döntés. Nevelési, nyelvművelői szándékkal szeretnénk felhívni a figyelmet egy-egy megkapó irodalmi nyelvi példával nyelvünk művészi szépségeire. Minden kiválasztott szóhoz egy-egy nyelvész fűz – kisesszé formájában – magyarázatot. Tehát nemcsak azzal kívánjuk erősíteni a nyelvi tudatosságot, hogy egy-egy szóra vagy kifejezésre ráirányítjuk a figyelmet, hanem ezt megtámogatjuk művelődéstörténeti, nyelvi, esztétikai magyarázattal.
A 2022. év jellemző szavai a következők:
Az év szava: ársapka. A Covid után háború és gazdasági válság köszöntött ránk. „Az öreg kontinens országainak nagyon különböző kormányzatai eltérő vagy sok esetben mégis egybecsengő módszerekkel igyekeznek félig-meddig úrrá lenni a helyzeten. A tág eszköztár egyik eleme az ársapka lett. Az ársapka vagy árstop a maximált hatósági ár egyik fajtája… Ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban a 2022-es évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok.” Magyarországon az egyik változata: az olajsapka. Másutt is hasonló a megoldások születtek, de különféle nyelvi köntösben: német nyelvterületen fedőt tettek az árakra (Preisdeckel), a románok mennyezetet, plafont húztak az árak fölé (plafonarea prețurilor), akár a szlovákok (cenový strop), Izraelben hatóságilag felügyelt árat vezettek be (שבפיקוח), írja Balogh F. András az árplafont magyarázó kisesszéjében.
Az év antiszava: hangemberkedés. „A hangemberek azok, akiknek mindenről van határozott véleményük, kérésre vagy anélkül megmondják a nagy igazságokat és bölcsességeket, többnyire tét és illetékesség nélkül. Széchenyi szájhazafiknak nevezte őket.” Így jellemzi a jelenséget és a szereplőiket a kommenthuszárokkal, megmondóemberekkel, fotelforradalmárokkal egyetemben Minya Károly.
Az év ifjúsági szava: flexel. A fénymásológépeket (is) gyártó Xerox nevéből lett a xeroxol (fénymásol), a Facebook nevéből a facebookozik, az elektromos kéziszerszámokat gyártó Flex nevéből a flexel (sarokcsiszolót használ, sarokcsiszol). Az ifjúsági nyelvben és a szlengben a szavak a köznyelvitől eltérő jelentést kaphatnak. „A flexel igénk mindkét előbb említett kategóriába beletartozik, jelentése az ifjúsági nyelvben pedig gyökeresen eltér a köznyelvitől: valaki kérkedik, felvág valamivel, menőzik)… A flexelés terepe még a családi kapcsolatokra hivatkozás, az anyagiakkal való kérkedés, célja pedig a valóságtól eltérő, kedvezőbb társadalmi helyzet megmutatása is lehet, avat be a szóval jelölt cselekvés viselkedéstanába Pölcz Ádám.
Az év költői szava: árnyvonat. A szó Acsai Roland Hexameterek a kamaszkorról című, a Helyőrség.ma oldalán megjelent, klasszikus versformában született versében szerepel. Költői lelemény, egyedi szóalkotás, önmagában daktilus, ha magánhangzó áll utána. A versben megidézett kamaszkor jelenetei a Szolnok, Cegléd, Abony háromszögben: váróterem, busz, dohányzás, diszkó nélküli este, nyugati autók, lecke, parvós kiskutya, kamaszszerelem. A versben megidézett kamaszkor: messzi, percnyi, elsuhant, kipufogott, átutazott, és végkicsengésként jelenik meg a költői árnyvonat: „Árnyvonat indul időben az árnyak után: a kamaszkor”. Az árnyvonat a nosztalgikus, fájdalmas-elmúlásos-örömös emlékezés szimbóluma lesz. A szó maga bevonzza az aranyvonat szavunkat is, mely szerepel Kosztolányi egyik versében (Kanada földjén valahol / egy aranyvonat zakatol), de a szakrális vonatkozású, 1938-as aranyvonatot is, mely a Szent Jobbot hordozta körül az országban. Acsai Roland Radnóti-, Zelk Zoltán- és Bárka-díjas író, költő, műfordító, drámaíró, 2022-ben az ötvenéves Somogy folyóirat pályázatán különdíjat kapott.
Az előzőekben a kiválasztott szavakról szóló miniesszékből idéztem. (A teljes szöveg a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda honlapján olvasható: https://e-nyelv.hu/2022-12-22/az-ev-szavai-2022/). Most viszont elárulok néhány további érdekességet a szókiválasztásról. Hogyan történik? Nyelvészek egy csoportja egész évben figyeli a sajtót, médiát, irodalmat, jegyzetel, gyűjt, s az év végén összeülnek, és készítenek egy listát. Ebből a listából másokat is megkérdezve, kisebb közösségeket megszavaztatva választják ki a szavakat. 2022-ben valamennyi kategóriára több ajánlás érkezett. Ezeket nem szoktuk közreadni, de most bemutatok néhányat:
Hogy a nyelvészek valóban a legjobban jellemző szavakat választották-e ki, azon lehet vitatkozni. A célt azzal már elérték, hogy egy közéleti-kulturális-nyelvi kérdésben elgondolkodtatták a nyelvhasználókat, akik ezek után szabadon kialakíthatják véleményüket, és eldönthetik, hogy számukra a nyilvánosságban milyen nyelvhasználat felé vegyék az irányt.
Az év szavainak listáját nemcsak a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda honlapja, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma is őrzi. Hogy mikor kerülnek végleg múzeumba az év szavai, az rajtunk, magyar nyelvi beszélőkön múlik. És az is, hogy mik lesznek az év szavai 2023-ban!
Mikszáth Kálmán egyik elbeszélésében erről és a cserebogár haszontalanságáról írt még 1903-ban: „A rovarvilág tehát, mint efféle nagy és félelmetes hatalom, nem is részesül amúgy összességben valami kiváló tiszteletben, csupán egyes tisztességesebb perszónái vannak, kiket kisebb-nagyobb mértékben érdemesít rokonszenvére. Nem értem ide a cserebogarat, ki csak a nótában állja meg a maga helyét, hanem egyébként valóságos Rontó Pál, s csak az apró kacsa, libajószág állhatja, mikor már lenyeli” (A magyar nép bogarai).
Ha élne, nagyon öreg ember lenne és bizonyára értetlenül állna napjaink valósága előtt az egykor lánglelkűként megismert forradalmár és költő. Alakja mára már része minden magyar identitásának, túl nagyot mert alkotni és túl messzire tudott menni. Épp annyira, hogy most kétszáz év múltán is arra ösztönözzön, hogy kérdéseket tegyünk fel magunknak és a világnak, hogy mai napig arra provokáljon, hogy jobbak, hitelesebbek, őszintébbek legyünk, mint ő, persze, ha tudunk. Költészetben, politikában, embermivoltunkban egyáltalán.
„Őseimet kutatom az anyakönyvi adatokból” – írja Záhonyból Sipos Attila operatőr-fotóriporter. „Szamoskériek voltak anyai ágon. De ma nem így szerepelnének az anyakönyvben. Apai őseim Cegléd környéki kistelepülésekről, falvakból, tanyákról valók. Ma bizonyára csak Cegléd szerepelne az anyakönyvben. Elvesznek a falvak nevei az anyakönyvekből.”
Az örökifjakat – azt gondolom – valamiféle rezervátumban kellene tartanunk, és valós értékük szerint kellene vigyáznunk rájuk. Legyen számára most a szeretet, ami körülveszi, ennek a rezervátumnak a terepe, ez a mai nap pedig egy olyan pillanat, amire tíz-húsz év múlva is épp hogy csak emlékezünk, egy-egy újabb kerek évfordulót ünnepelve.
Folytatni a hagyományokat, nevelve szórakoztatni – így foglalta össze a Háromszék Táncegyüttes új igazgatója, Virág Endre az Erdély legjobb táncszínháza előtt álló feladatokat. A nemzeti érdekek képviseletét amúgy is mindig hordozta a műfaj.
Tizenkét esztendőnk hatalom. Az Újnyugat Irodalmi Kör 12 éve, ha tetszik, ha nem, a (szellemi) szabadság erejét példázza. Hiszen a Nyugat Plusz irodalmi folyóirat oly’ időkben lett a túlélés szimbóluma, amikor a pályázatokat a (végtelen) játéktér, a (füves) pálya helyett gyakran (a műfüves borításhoz szokott) örök cserék, cserediákok és taccsbírók bírálták/bírálják el, amikor a nem-írók írnak többet, amikor leghangosabban a nem-gondolkodók elmélkednek, mikor a sokadrangköltők szülik-szarják-ontják a daktilusokat. A díjakat pedig adják-veszik. Kisajátítják. Kiköltik.
1872-ben indult a Magyar Nyelvőr, a magyar nyelvtudomány szó szerint legendás (mert hagyományozódó történetekben bővelkedő) folyóirata. Milyen céllal? Szarvas Gábor, az első szerkesztő ezzel kezdte programját: „Mit akarunk? Akarjuk ott, a hol az ingadozó alapra fektetett s rögtönözve létesített nyelvújítás szabályellenes szóalkotásokat hozott forgalomba, a helyesség visszaállítását...”
A klézsei Szeret–Klézse Alapítvány a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének együttműködésével és a magyarországi Külügyi és Külkereskedelmi Minisztérium támogatásával kirándulást szervezett négy csángó falu (Pokolpatak, Tyúkszer, Forrófalva, Nagypatak) magyarjainak a tőlük elment nemzettársaikhoz a Fekete-tenger partján levő Ojtozba. A „rokonlátogatás” 2022. július 16–18. között történt.