Bár már karácsony előtt lelepleztük a 2022. év szavait, s ez a lista végig is söpört a magyar sajtón, most néhány műhelytitkot árulok el.
Először is azt, hogy az év szava kiválasztásának ötletét a német nyelvtudományi társaságtól vettük az 1980-as években. Személy szerint ekkortól gyűjtöm és adom közre az év divatszavait, tehát azokat a kordokumentum értékű szavakat, amelyek az adott évben a legtöbbet szerepeltek, és így legjobban jellemzik az adott évet. 2010-ben az általam alapított Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport úgy módosította a kezdeményezést, hogy négy kategóriában kutat és választ az év jellemző szavaiból. Az év szava továbbra is legjellemzőbb kordokumentum. Mellette nyelvkritikai éllel kiválasztja az év antiszavát, ifjúsági szavát és költői szavát is. Az antiszó ötlete ugyancsak német mintára született meg (Unwort des Jahres). Az antiszó lehet megbélyegző, kirekesztő, félrevezető, betegesen eufemisztikus vagy egyszerűen bántó-sértő, esetleg egy kritizálható viselkedésformára utaló. Az ifjúság nyelvére a formabontás, a (túlzott) kreativitás jellemző, ezért érdemes az új alkotásaikat figyelni. Az év költői szava teljes egészében szubjektív döntés. Nevelési, nyelvművelői szándékkal szeretnénk felhívni a figyelmet egy-egy megkapó irodalmi nyelvi példával nyelvünk művészi szépségeire. Minden kiválasztott szóhoz egy-egy nyelvész fűz – kisesszé formájában – magyarázatot. Tehát nemcsak azzal kívánjuk erősíteni a nyelvi tudatosságot, hogy egy-egy szóra vagy kifejezésre ráirányítjuk a figyelmet, hanem ezt megtámogatjuk művelődéstörténeti, nyelvi, esztétikai magyarázattal.
A 2022. év jellemző szavai a következők:
Az év szava: ársapka. A Covid után háború és gazdasági válság köszöntött ránk. „Az öreg kontinens országainak nagyon különböző kormányzatai eltérő vagy sok esetben mégis egybecsengő módszerekkel igyekeznek félig-meddig úrrá lenni a helyzeten. A tág eszköztár egyik eleme az ársapka lett. Az ársapka vagy árstop a maximált hatósági ár egyik fajtája… Ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban a 2022-es évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok.” Magyarországon az egyik változata: az olajsapka. Másutt is hasonló a megoldások születtek, de különféle nyelvi köntösben: német nyelvterületen fedőt tettek az árakra (Preisdeckel), a románok mennyezetet, plafont húztak az árak fölé (plafonarea prețurilor), akár a szlovákok (cenový strop), Izraelben hatóságilag felügyelt árat vezettek be (שבפיקוח), írja Balogh F. András az árplafont magyarázó kisesszéjében.
Az év antiszava: hangemberkedés. „A hangemberek azok, akiknek mindenről van határozott véleményük, kérésre vagy anélkül megmondják a nagy igazságokat és bölcsességeket, többnyire tét és illetékesség nélkül. Széchenyi szájhazafiknak nevezte őket.” Így jellemzi a jelenséget és a szereplőiket a kommenthuszárokkal, megmondóemberekkel, fotelforradalmárokkal egyetemben Minya Károly.
Az év ifjúsági szava: flexel. A fénymásológépeket (is) gyártó Xerox nevéből lett a xeroxol (fénymásol), a Facebook nevéből a facebookozik, az elektromos kéziszerszámokat gyártó Flex nevéből a flexel (sarokcsiszolót használ, sarokcsiszol). Az ifjúsági nyelvben és a szlengben a szavak a köznyelvitől eltérő jelentést kaphatnak. „A flexel igénk mindkét előbb említett kategóriába beletartozik, jelentése az ifjúsági nyelvben pedig gyökeresen eltér a köznyelvitől: valaki kérkedik, felvág valamivel, menőzik)… A flexelés terepe még a családi kapcsolatokra hivatkozás, az anyagiakkal való kérkedés, célja pedig a valóságtól eltérő, kedvezőbb társadalmi helyzet megmutatása is lehet, avat be a szóval jelölt cselekvés viselkedéstanába Pölcz Ádám.
Az év költői szava: árnyvonat. A szó Acsai Roland Hexameterek a kamaszkorról című, a Helyőrség.ma oldalán megjelent, klasszikus versformában született versében szerepel. Költői lelemény, egyedi szóalkotás, önmagában daktilus, ha magánhangzó áll utána. A versben megidézett kamaszkor jelenetei a Szolnok, Cegléd, Abony háromszögben: váróterem, busz, dohányzás, diszkó nélküli este, nyugati autók, lecke, parvós kiskutya, kamaszszerelem. A versben megidézett kamaszkor: messzi, percnyi, elsuhant, kipufogott, átutazott, és végkicsengésként jelenik meg a költői árnyvonat: „Árnyvonat indul időben az árnyak után: a kamaszkor”. Az árnyvonat a nosztalgikus, fájdalmas-elmúlásos-örömös emlékezés szimbóluma lesz. A szó maga bevonzza az aranyvonat szavunkat is, mely szerepel Kosztolányi egyik versében (Kanada földjén valahol / egy aranyvonat zakatol), de a szakrális vonatkozású, 1938-as aranyvonatot is, mely a Szent Jobbot hordozta körül az országban. Acsai Roland Radnóti-, Zelk Zoltán- és Bárka-díjas író, költő, műfordító, drámaíró, 2022-ben az ötvenéves Somogy folyóirat pályázatán különdíjat kapott.
Az előzőekben a kiválasztott szavakról szóló miniesszékből idéztem. (A teljes szöveg a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda honlapján olvasható: https://e-nyelv.hu/2022-12-22/az-ev-szavai-2022/). Most viszont elárulok néhány további érdekességet a szókiválasztásról. Hogyan történik? Nyelvészek egy csoportja egész évben figyeli a sajtót, médiát, irodalmat, jegyzetel, gyűjt, s az év végén összeülnek, és készítenek egy listát. Ebből a listából másokat is megkérdezve, kisebb közösségeket megszavaztatva választják ki a szavakat. 2022-ben valamennyi kategóriára több ajánlás érkezett. Ezeket nem szoktuk közreadni, de most bemutatok néhányat:
Hogy a nyelvészek valóban a legjobban jellemző szavakat választották-e ki, azon lehet vitatkozni. A célt azzal már elérték, hogy egy közéleti-kulturális-nyelvi kérdésben elgondolkodtatták a nyelvhasználókat, akik ezek után szabadon kialakíthatják véleményüket, és eldönthetik, hogy számukra a nyilvánosságban milyen nyelvhasználat felé vegyék az irányt.
Az év szavainak listáját nemcsak a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda honlapja, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma is őrzi. Hogy mikor kerülnek végleg múzeumba az év szavai, az rajtunk, magyar nyelvi beszélőkön múlik. És az is, hogy mik lesznek az év szavai 2023-ban!
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.