Nyelvi barangolások (54.)
– Ez itt a faláda – mondta a házigazda, miközben végigvezetett kiadó lakásán. Meglepődve néztem rá – írja Dsida Jenő –, miért hangsúlyozza, hogy a láda fából van, mintha ez az egyetlen láda volna fából az egész világon. Írjuk hát ide tanulságul, hogy a faláda olyan láda, amely fából készült, a fásláda pedig olyan láda, melyben tűzifát tartanak.
Dsida Jenő, az erdélyi magyar költő elkötelezett nyelvművelő is volt. 1936-tól 1938-ig a Keleti Újságban Anyanyelvünk címmel állandó rovatot vezetett. Nyelvművelő írásainak sajátos műfaját jelentik – és ezzel besorolhatók az úgynevezett írói nyelvművelés áramába – az általa kitalált helytelen és legott kijavított párbeszédek. A lapban bal oldalon volt olvasható az általa helytelennek tartott szöveg, jobb oldalon a helyes. A kifogásolt mondatokat most kivettem a párbeszédekből, párba állítottam, első helyen szerepelnek a kifogásoltak, azaz a Dsida által helytelennek tartottak, ezután a javítottak. Érdemes mérlegelni, mert Dsida egyes esetekben túl szigorú volt, más esetekben pedig az anyanyelvi beszélők eldöntötték a kérdést azzal, hogy a helytelennek vélt formákról nem vettek tudomást.
* Éppen most gondoltam rá, hogy eljövök hozzád.
* Éppen most gondoltam arra, hogy elmegyek hozzád.
A gondoltam rá helyett gondoltam arra, az eljövök hozzád helyett elmegyek hozzád szerepel Dsida javításában.
* Úgy nézel ki, mintha egész éjjel lumpoltál volna. Ha tényleg így van, úgy feküdj le aludni.
* Olyan vagy, mintha egész éjjel mulattál volna. Ha csakugyan így van, feküdjél le aludni.
Tehát az úgy nézel ki helyett olyan vagy, a lumpoltál helyett mulattál, a tényleg helyett csakugyan, a feküdj le másként: feküdjél le, s elhagyható az úgy kötőszó is.
* Ez olyan megoldás, mellyel úgy a sértő, mint a sértett fél meg lehet elégedve.
* Ez olyan megoldás, hogy a sértő és a sértett fél egyaránt megelégedhetik vele.
A javítás: a mellyel kötőszó helyett: hogy, az úgy... mint… fölösleges, a meg lehet elégedve helyett megelégedhetik vele... Persze ma már nem lennénk ennyire szigorúak, senki se érezze, hogy a meg lehet elégedve nem helyes... (Később még lesz példa hasonlóra.)
* Zárbeszédemben leszögeztem, hogy a zenede nem rendelkezik elegendő pénzzel.
* Záróbeszédemben megállapítottam, hogy a zeneiskolának nincs elegendő pénze.
Tehát zárbeszéd helyett záróbeszéd, a leszögeztem helyett megállapítottam, a zenede helyett zeneiskola, a nem rendelkezik helyett nincs... A zárbeszéd és a zenede szavakat – nyelvújítási eredetük miatt – Simonyi Zsigmond is kifogásolta az Antibarbarus vagy Helyes magyarság című kisszótárában. Dsida nyilvánvalóban őt követi.
* Ma délelőtt éppen uzsonnáztam, amikor a Bandi betoppant.
* Ma délelőtt éppen villásreggeliztem, amikor Bandi betoppant.
A javítás: az uzsonnáztam helyett villásreggeliztem, a Bandi (névelős Bandi) helyett egyszerűen: Bandi...
* Miután nem tudok segíteni rajtad, nincs miért itt maradjak.
* Mivel nem tudok segíteni rajtad, nincs miért itt maradnom.
Tehát a miután helyett mivel, az itt maradjak (felszólító mód helyett) helyett itt maradnom (főnévi igenév ragozott alakja).
* Olyan élettárs után vágyok, akivel váll váll mellett küzdhetek az életben.
* Olyan élettársra vágyom, akivel vállvetve küzdhetek az életben.
Tehát az élettárs után vágyom helyett élettársra vágyom, a váll váll mellett helyett vállvetve.
* A főnök úr el van utazva.
* A főnök úr elutazott.
Dsida véleménye világos: az el van utazva helyett elutazott. Ahogy már korábban is szerepelt hasonló példa: meg van elégedve helyett: megelégedhetik. A jelenség neve: határozói igenév és létige kapcsolata, melyet nagyon sokáig germanizmusnak (németességnek) tartottak. Különös az 1930-as években. De azóta enyhült a szigor, a létigés szerkezet nem idegen a magyar nyelvtől, mert bizonyos esetekben a népnyelvben is benne van. Gondoljunk arra, hogy „zöldre van a rácsos kapu festve”. Furcsa lenne ez így: „a rácsos kapu zöldre festett”, bár elképzelhető ebben a formában: „zöldre festették a rácsos kaput”. Dsida Jenő javaslatainak egy része felett eljárt az idő, de azért tanulságosak.
* Mit adnak ma a színházban?
* Mit játszanak ma a színházban?
Adnak helyett játszanak.
* Idén még egyszer sem voltam, de miattad ma szívesen elmennék, annak ellenére, hogy rendesen halálra unom magam a színházban.
* Idén még egyszer sem voltam, de a kedvedért ma szívesen elmennék, noha rendesen úgy unatkozom a színházban, hogy majd belehalok.
Miattad helyett kedvedért, annak ellenére helyett noha, a halálra unom magam szerkezet helyett: úgy unatkozom, hogy majd belehalok.
* Kétség nélkül jobb mulatság a színház, mint a mozi.
* Kétségtelenül jobb mulatság a színház, mint a mozi...
A kétség nélkül helyett: kétségtelenül.
* Leközölted a cikkemet?
* Közölted a cikkemet?
Fölösleges a le- igekötő.
* Bebeszélted magadnak, hogy vérbő ember vagy.
* Elhitetted magaddal, hogy vérmes ember vagy.
A bebeszéli magának bántja az író fülét, inkább azt mondaná: elhiteti magával. A vérbő és a vérmes valóban nem ugyanazt jelenti.
* Hallottad, hogy Mariska férjhez ment Zoltánhoz?
* Hallottad, hogy Mariska feleségül ment Zoltánhoz?
Itt valóban nyelvi tévedés van: férjhez megy és a feleségül megy ugyanazt jelenti, de Dsidának a második változat rokonszenvesebb.
* Ugyan, téged alaposan felültettek.
* Ugyan, téged ugyancsak lóvá tettek.
Bár mindkettő képes kifejezés: a felültet helyett javasolja a lóvá tesz változatot. Simonyi Zsigmondtól tanulhatta, a felültet (fölültet) helyett mondjuk: rászed, elbolondít, megtréfál, ugrat…
* Engedelmet kérek, nincs igazad.
* Bocsánatot kérek, nincs igazad.
Az engedelmet kérek helyett a bocsánatot kérek formát ajánlja. Dsida Jenő nyelvművelő párbeszédeit idéztem föl. Mindenben talán nincs igaza. Engedelmet, azaz bocsánatot kérek...
A Sétatér – szellemvasút a Szamos partján című kézirat készen áll a kiadásra, tartalma hibrid szövegegységekből áll. A könyv tematikája valóban a hattyúk és a kolozsvári Sétatér megörökítése, ám mindez egy tág dimenzióban végigvitt kultúrtörténeti utazás, amelynek során Kolozsvár teljes történelme mellett a magyar és világirodalmi hattyúábrázolásokon át a költő személyes identitáskérdései is fellelhetők.
Szőcs Géza 1983-ban írta Esti ima című versét, a legsötétebb Ceaușescu-korszakban, amikor – 1982-es lefogása után – nemcsak szabadságáért, de életéért is aggódnia kellett. A visszatérő kihallgatások gyakran kínzásokká fajultak, valóságos háziőrizetben élt szülei lakásában; telefonját lehallgatták, minden lépését megfigyelték, s a házkutatások során elkoboztak mindent, amit személyesen fontosnak tarthatott – leveleket, verseket, jegyzeteket. Folyamatosan érzékeltetni akarták vele kiszolgáltatottságát – azt, hogy a hatalom bármit megtehet vele.
Tizennégy éves koromban jártam először Magyarországon, és szinte hihetetlen élmény volt, hogy első utam rögtön Budapestre vezetett. Tudtam, hogy létezik egy ilyen ország, ami nekünk anyaországunk, és amelynek eszményképe szinte jogalapját és bizonyítékát adta identitásomnak, ami néha ellentmondásokkal volt terhes, hiszen nagyon korán megtanították nekem, hogy magyar nemzetiségű ukrán állampolgár vagyok.
Danyi költői indulását a nyelvi fegyelmezettség, a közlés határokat feszegető lecsupaszítása, a fogalmazás már-már kíméletlenségbe hajló pontossága és többnyire a megszólalónak a vers belső működő világától való hideg eltávolodása jellemzi; olyan objektivitás, amely izzik az immanens feszültség(ek)től, ám ezek a „zárt csodák” – ahogyan a kortárs kritikák által sokat tárgyalt mű mondja – a „kéreg alatt” maradnak.
László Gyula ezt írja barátjáról, Németh Kálmánról: „szobrait nem lehet elfogulatlanul, rideg mérlegeléssel nézni, nem lehet csak a »szép« jegyében szemlélni, mert ezek a szobrok panaszolnak, vádolnak, hitet sugároznak, emlékeznek, pedig »csak« öregasszonyokat, vásárosokat, sebesült katonákat, szeretett fejeket idéznek, és gyakran érezzük a Megfeszített jelenlétét. Németh Kálmán a középkori faszobrászok kései utóda: a Krisztus-faragóké, Boldogasszony-idézőké, a szegény embert szeretettel átölelőké.” E megejtően lírai sorok miatt érdemes felidéznünk Németh Kálmán emlékét.
A dualizmus alatt (1867–1918) Szabadka egyetlen katolikus jellegű tanintézete a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék zárdaiskolája volt. Az intézet alapítása a Szabadkai Első Nőegylet érdeme. Az egylet a városi árvák gondozását az iskolanővérekre szerette volna bízni, és ebből a célból 1869-ben zárda alapítását határozta el. Az építkezésre szánt adományokat a Római kath. nőiskola-alapítványa néven létesített számlára gyűjtötték össze.
2023 tavaszán mutatták be a Jókai Színházban, Komáromban N. Tóth Anikó A kacagó királykisasszony című darabját. A mű lényegében egy hagyományos sablonokból felépített történet, amelyet próbál valamiféle kerettel körbeölelni. Szerencsére nem is akar több lenni annál, mint aminek készült: szórakozás gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek.
A SZMÍT és a NACE (Nueva Asociacón Canaria para la Edición) megállapodása keretében létrejött irodalmi együttműködés része volt a júniusban megvalósult kanári-szigeteki Lucía Rosa Gonzáles költő-író és Aquiles García Brito író-költő-irodalomtörténész látogatása. A vendégeket Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke látta vendégül Dunaszerdahelyen.