Maria B. Raunio: Tájemlék
Nyelvi kalandozások (42.)
Fontos, nagyon fontos az ismétlés. A rosszat az emberek szeretik ismételgetni, ezért a jót is kell hangsúlyozni. Ám vannak üres szószaporító, tehát többnyire fölösleges szerkezetek. Szófölöslegnek, fölösleges szószaporításnak, idegen szóval pleonazmusnak nevezzük ezt a jelenséget. Tipikus esetei a napok, napszakok, évek említésekor, például: tegnapi nap, holnapi nap, ahelyett, hogy: tegnap, holnap.
• Sok nagy beruházás érkezett Magyarországra a tavalyi esztendőben. A tavalyi évben újra rekordokat döntött Magyarország
Egy szó is elég: tavaly, tavalyi. Más fölösleges szerkezetek is szaporítják a szót. Pályázhatnak a civilek:
• A város önkormányzata az idei évben is támogatja a városban működő civil szervezeteket. Még az idei esztendőben elkezdődik a kunszentmiklósi Virágh-kúria felújítása.
Egyszerűbben: idén. A fölösleges szó további szerkezeteket képezhet:
• A holnapi nap folyamán átmenetileg vékonyodik, szakadozik majd a felhőtakaró, de estétől egy hidegfront miatt északnyugat felől szintén megvastagszik a felhőzet.
A holnapi nap folyamán helyett mondható, de írni mindenképpen javasolható: holnap. Négy szó helyett egy. A mondatban persze más hiba is van: „estétől egy hidegfront miatt északnyugat felől szintén megvastagszik a felhőzet”. Hogy került be a mondatba a szintén? Mihez képest szintén? Én így írnám helyesen: Holnap átmenetileg vékonyodik, szakadozik a felhőtakaró, de estétől egy hidegfront miatt ismét megvastagszik a felhőzet. Vagy így: Holnap az átmeneti vékonyodás után megvastagszik a felhőzet… A bevezetőben jeleztem, hogy napszakok kapcsán is felüti fejét a fölösleges szószaporítás:
• A déli ebédeltetés mindennap téma, ha jó az idő, akkor az udvaron lehet majd felszolgálni…
Az ebédeltetés délben van, tehát elegendő lenne ebédeltetést írni, avagy déli étkeztetést.
Ha a szószaporítás elindul, nem áll meg. Az egyik vonzza a másikat:
• Az idei évben az egész ellátási területünkön csupán pár darab vízmérő fagyott csak el. Ez csekély mennyiség a tavalyi számhoz képest. A tavalyi évben hosszú ideig tartott az igazán hideg időszak.
Talán (nem) fölösleges ismételni: idei évben helyett idén, a tavalyi évben helyett tavaly is elegendő!
Mit mond a Magyar nyelvhasználati szótár (2007) a szószaporításról: „A kommunikáció egyik alapfeladata az, hogy sok esetben igyekszünk többet mondani a szükségesnél. Ennek az az oka, hogy a beszélő tudatában van a félreértés lehetőségének, ezért a mondanivalót valamilyen elem ismétlésével akarja kiemelni.” Élőszóban a terjengősség indokolható, hiszen a hallgató többnyire képtelen minden részletre figyelni, ezért ismételni kell. A jó tanár is tudja, mindent kétszer kell mondani, mindent kétszer kell mondani (persze nem így!). Hanem körülírással, példákkal, rokon értelmű kifejezésekkel. Ám írásban érdemes kerülni a szószaporítást. Bemutatok néhány tipikus kifejezést, amelyben állandósult a szószaporítás:
* hogyan és milyen módon; mód és lehetőség van arra; bonyolult és összetett okai vannak annak…
Utóbbi példánkban elég lenne az egyik jelző: bonyolult vagy összetett. Persze ha ezt így együtt mondjuk, rendszerint azért mondjuk, mert nem akarjuk vagy nem tudjuk megmondani az okokat.
• körülbelül mintegy 100 milliárd forintnyi összeg; most jelenleg folyik a nyomozás; csak és kizárólag felnőttek számára; ha és amennyiben lehetőség van rá
Ezekre kell tehát figyelni: körülbelül mintegy, most jelenleg, csak és kizárólag, ha és amennyiben…
A szószaporítás szélső esete a szóismétlés. Ez sem mindig helytelen, hiszen lehet célja valaminek a kiemelése, hangsúlyozása; de sok esetben (például a sajtóban) a választékosság elleni merénylet.
• 500-600 újonnan regisztrált koronavírusos fertőzött esetet regisztrálnak, ez szerintük akár egy negyedik hullámot is generálhat az ősz során.
Itt a regisztrált esetet regisztrálják.
• A bajor főváros régi alapjai a 12. században épültek…
A 12. századi alapok alapvetően régiek. Lássunk egy összetett szószaporítást:
• A ház néhai lakói már elhunytak… Önkényes lakásfoglalók is megjelentek, akik engedély nélkül beköltöztek a házba.
Aki néhai, az már biztosan elhunyt. Az önkényes lakásfoglaló attól önkényes, hogy engedély nélkül költözött a házba. Túlmagyarázásnak, tehát szószaporításnak hat a következő hírben emlegetett eszköz:
• a déli órákban egy lakatlan, romos bácsalmási háznál fakaróval agyonverte
A karó alapvetően fából van, a fakaró szószaporítás.
Olykor egyetlen összetett szóba foglaljuk ugyanazt, mint például a körgyűrű esetében. A körgyűrű egy települést körben elkerülő autóút, autópálya. A kör előtag azért fölösleges, mert a gyűrű magában is kör alakú. A németek úgy is mondják: Ring, azaz gyűrű. Nálunk körgyűrű lett. Mivel a körgyűrű szó meggyökeresedett nyelvünkben, ma már fölösleges támadni, de azért jó tudni, a gyűrű is elegendő lett volna.
Történeti okból is szaporíthatjuk a szavakat. Mindenki ismeri és így használja a következő kifejezéseket:
• ingyen és bérmentve; bérből és fizetésből élők
Régen az ingyenes árumintát bérmentesítve küldték, innen ered a kifejezés. Ma ingyen és bérmentve adunk másoknak tanácsot. Korábban a bérelszámolásban különbséget tettek a munkabérért dolgozó munkás és a fix fizetésből élő közalkalmazott, hivatalnok között. Ma ennek nincs jelentősége, az ember munkabért kap a munkájáért, és a fizetéséből él, valamint számos más juttatásban is részesülhet. De azért előszeretettel hangsúlyozzák a politikai csatározásokban a „bérből és fizetésből élők” helyzetét. Elég lenne csak az egyiket mondani.
