Az Egri csillagokban feltűnően sok török kifejezéssel találkozunk. Ezek részben a történelmi hitelességet, valamint a jellegzetes hangulatot, környezetrajzot szolgálják. Couleur locale-nak, helyi színezetnek nevezzük ezt francia hatásra. Ámde Gárdonyinak mélyebb elköteleződése van a török nyelv, kultúra, történelem iránt.
1870-ben jelent meg, nagy érdeklődést, majd pedig nyelvészeti vitát váltott ki Vámbéry Árminnak a Magyar és török–tatár szóegyezések című munkája. Bár Vámbéry visszafogottan nyilatkozott: „a török-tatár nyelvekkeli rokonság csak második foku és… a magyar első fokon csak a finn-ugor nyelvekkel, még pedig a vogul nyelvvel áll, legközelebbi rokonságban”, már ez az óvatos megfogalmazás is kiverte a biztosítékot a finnugor nyelvészeknél, mire Vámbéry keményített álláspontján. A magyarok eredete (1882) című könyvében már a magyarokat török „magvú” népnek láttatja és kikelt a „mélyen meggyökerezett finn-ugor elmélet” ellen. Az így megindult nyelvészeti ugor–török háborúban Vámbéry oldalán sokan bekapcsolódtak, Czirbusz Géza, Marczali Henrik, P. Török Aurél, Pozder Károly, Thury József, Várnai Sándor, de nagy hatással volt a nagyközönségre, és kimutathatóan Gárdonyi Gézára is. Ezekkel a sorokkal lehet igazolni az Egri csillagokból:
· A magyaros ruha voltaképpen török ruha: keleti nép mind a kettő.
Nyelvi összehasonlítással is találkozunk a regényben:
· elma = alma, benim = enyim, baba = papa, pabucs = papucs, sarampo = sorompó, daduk = duda, cságána = csákány. Ennek hallatán Czeczey Éva felkiált: „Nem is gondoltam, hogy tudok törökül is!”
Az Egri csillagok hazafias, magyarságregény voltát véleményem szerint jelentősen megemeli, hogy Gárdonyi szemléletes, részletes, pontos leírást ad nemcsak a török harcászatról, hanem a mohamedán vallásról és szokásokról is; és a legfőbb, humánus üzenete: a honvédelem természetes és szükséges, azonban a háború általában nem megoldás, meg kell teremteni a békét. Emlékezzünk az utolsó jeleneteben a török és a magyar anya kézfogására.
· S letérdeltek a gyermekükhöz. Ölelték, csókolták. S amint a két asszony ott térdelt egymással szemben, egyszer csak összepillantottak, s kezet nyújtottak egymásnak.
Gárdonyi alaposan tanulmányozta a török kapcsolatokat, a harcászati, öltözködési, étkezési szokásokat. Az Egri csillagok első, folyóiratbeli közlése előtt 1899-ben a törökül beszélő Tóth Bélával Konstantinápolyba is elutazott, regényének helyszíneit meglátogatta, sőt le is fényképezte. Láttak kerengő dervist, ennek képe így jelenik meg az Egri csillagokban:
· Egy magánosan haladó, egyszerű köntösű lovas. Előtte egy dervis kereng gépiesen egyforma sebességgel. A dervis fején másfél könyök magas, teveszőr süveg. A két keze széjjel. Egyik tenyere az ég felé, a másik a föld felé. A szoknyája harangként terüldözik a forgástól. […] Másik hat fehér szoknyás dervis ott lépdel kétoldalt, s várja, hogy fölválthassa a kerengőt. […] Ez a hét dervis így kereng a szultán előtt Konstantinápolytól Budáig…
· A törökös ételek, italok felsorolása: „hogy szokás piláfot, böreket, malebit meg szörbetet főzni” (rizses hús; töltött, olajban kisütött tészta; édesség; hűtött gyümölcsös ital).
A török sereg felvonulását (enumeráció, eposzi seregszemle, ) a török származású Tulipán magyarázza Gergőnek:
· gureba (az udvari zsoldos lovasság egyik csoportjába tartozó katona), ulufedzsi (a zsoldos lovasság egyik csoportjához tartozó lovas katona), szpáhi (a zsoldos lovasság egyik csoportjához tartozó lovas katona; javadalombirtok fejében katonáskodással tartozó tartományi vértes lovas katona), defterdár (az államkassza legfőbb őre, a pénzügyminiszter), szolak (a szerájon kívül a szultán kíséretét-védelmét ellátó, a janicsárokhoz tartozó hatvan-hetven fős testőrcsapat tagja), kapudzsi (a szultán palotájának, kapujának őre), csausz (hírnök), bosztandzsi (szultáni rendőr), deli (irreguláris katonai egység tagja), müszellem (adó fejében szolgáló lovas katona).
· A katonák csokjasáznak (éljeneznek).
· A török ostromlók kifejezéseiből: dzsebedzsi (fegyvergyártó, -javító), topcsi (tüzér), aszab, piad (gyalogos katona), lagumdzsi (aknász), jaszaul (hadrendező, őr), kumbaradzsi (bombavető, mozsaras katona), tüfenkcsik ~ tüfendzsi (puskaműves, puskás).
· Felkiáltások: Biszmillah! (Isten nevében), Allah akbar! La illa il Allah! Ja kerim! Ja rahim! Ja fettah!
Gárdonyi írói atmoszférateremtő zsenijét mutatja a török sereg nyelvi sokszínűségének képe: „ezerféle népség”: perzsák, arabok, egyiptomiak, kurdok, tatárok, szerbek, albánok, horvátok, görögök örmények. A török seregben magukat olasznak valló magyarok véletlenül a csirkék hívásakor (állathívó szó) árulják el magyarságukat:
· A csirkés ketrec széttörött, és a csirkék szétfutottak. Egy vénasszony egyre hívta őket, hogy: polátyi-polátyi! Nem hallgattak rá sem a csirkék, sem a tyúkok. Az görög asszony volt. Egy török segíteni akar, és szintén kiabál: gak-gak-gak! A baromfi erre sem fut össze. Akkor az egyik fiatal olasz, az a leányképű, elveszi tőle a búzás kosarat, és azt kiáltja a baromfiaknak: pi-pi-pi!, pitye-pitye-pitye pityikém!, pityikém! Erre minden baromfi őhozzá futott. Még meg is fogott egy tyúkot és összecsókolta. […] a tyúk értett magyarul. De az is ám, aki hívta őket!
Szinte bizonyos, hogy egyes török szavak Gárdonyi Egri csillagok című regénye kapcsán váltak általánosan közismertté a magyar nyelvben: kaftán, gyaur, müezzin, szeráj vagy a janicsár („a rablott fiúkból válnak a legjobb janicsárok. Azoknak sem apjok, sem anyjok nincsen. Dicsőségüknek vélik, ha a harcban esnek el”).
Gárdonyi Géza 73 török szó magyarázatát készítette el, amelyet azóta a legtöbb kiadáshoz mellékelnek. De csodálatos nyelvezete további kutatásra, elmélyülésre csábít; én pedig egy Gárdonyi írói szótárra teszek javaslatot, csodálatos nyelvstratégiai, nyelvművelői vállalkozás lenne.
Az egri hősök világraszóló tettét Gárdonyi nyelvi következményekkel is láttatja:
· Még száz esztendő múlva is azt fogják mondani a bátor szó helyett, hogy: egri.
1552-ben, több mint egy hónapi sikertelen küzdelem után, október 17-én a törökök felhagytak az egri vár ostromával. A győzelem emlékére minden év október 17-e az egri vár napja haditorna bemutatókkal, történelmi játszóházzal, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásokkal. Gárdonyi halálának 100. évfordulójához közeledve, 2022. október 20-án pedig a Nemzeti Színház és Magyar Nemzeti Táncegyüttes óriási, több ezer főnek szóló Egri csillagok előadása lesz az MVM Dome-ban. Az előadás előtt Az élő Gárdonyi címmel ugyanott interaktív konferenciát is rendezünk.
A Sétatér – szellemvasút a Szamos partján című kézirat készen áll a kiadásra, tartalma hibrid szövegegységekből áll. A könyv tematikája valóban a hattyúk és a kolozsvári Sétatér megörökítése, ám mindez egy tág dimenzióban végigvitt kultúrtörténeti utazás, amelynek során Kolozsvár teljes történelme mellett a magyar és világirodalmi hattyúábrázolásokon át a költő személyes identitáskérdései is fellelhetők.
Szőcs Géza 1983-ban írta Esti ima című versét, a legsötétebb Ceaușescu-korszakban, amikor – 1982-es lefogása után – nemcsak szabadságáért, de életéért is aggódnia kellett. A visszatérő kihallgatások gyakran kínzásokká fajultak, valóságos háziőrizetben élt szülei lakásában; telefonját lehallgatták, minden lépését megfigyelték, s a házkutatások során elkoboztak mindent, amit személyesen fontosnak tarthatott – leveleket, verseket, jegyzeteket. Folyamatosan érzékeltetni akarták vele kiszolgáltatottságát – azt, hogy a hatalom bármit megtehet vele.
Tizennégy éves koromban jártam először Magyarországon, és szinte hihetetlen élmény volt, hogy első utam rögtön Budapestre vezetett. Tudtam, hogy létezik egy ilyen ország, ami nekünk anyaországunk, és amelynek eszményképe szinte jogalapját és bizonyítékát adta identitásomnak, ami néha ellentmondásokkal volt terhes, hiszen nagyon korán megtanították nekem, hogy magyar nemzetiségű ukrán állampolgár vagyok.
Danyi költői indulását a nyelvi fegyelmezettség, a közlés határokat feszegető lecsupaszítása, a fogalmazás már-már kíméletlenségbe hajló pontossága és többnyire a megszólalónak a vers belső működő világától való hideg eltávolodása jellemzi; olyan objektivitás, amely izzik az immanens feszültség(ek)től, ám ezek a „zárt csodák” – ahogyan a kortárs kritikák által sokat tárgyalt mű mondja – a „kéreg alatt” maradnak.
László Gyula ezt írja barátjáról, Németh Kálmánról: „szobrait nem lehet elfogulatlanul, rideg mérlegeléssel nézni, nem lehet csak a »szép« jegyében szemlélni, mert ezek a szobrok panaszolnak, vádolnak, hitet sugároznak, emlékeznek, pedig »csak« öregasszonyokat, vásárosokat, sebesült katonákat, szeretett fejeket idéznek, és gyakran érezzük a Megfeszített jelenlétét. Németh Kálmán a középkori faszobrászok kései utóda: a Krisztus-faragóké, Boldogasszony-idézőké, a szegény embert szeretettel átölelőké.” E megejtően lírai sorok miatt érdemes felidéznünk Németh Kálmán emlékét.
A dualizmus alatt (1867–1918) Szabadka egyetlen katolikus jellegű tanintézete a Miasszonyunkról nevezett iskolanénék zárdaiskolája volt. Az intézet alapítása a Szabadkai Első Nőegylet érdeme. Az egylet a városi árvák gondozását az iskolanővérekre szerette volna bízni, és ebből a célból 1869-ben zárda alapítását határozta el. Az építkezésre szánt adományokat a Római kath. nőiskola-alapítványa néven létesített számlára gyűjtötték össze.
2023 tavaszán mutatták be a Jókai Színházban, Komáromban N. Tóth Anikó A kacagó királykisasszony című darabját. A mű lényegében egy hagyományos sablonokból felépített történet, amelyet próbál valamiféle kerettel körbeölelni. Szerencsére nem is akar több lenni annál, mint aminek készült: szórakozás gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek.
A SZMÍT és a NACE (Nueva Asociacón Canaria para la Edición) megállapodása keretében létrejött irodalmi együttműködés része volt a júniusban megvalósult kanári-szigeteki Lucía Rosa Gonzáles költő-író és Aquiles García Brito író-költő-irodalomtörténész látogatása. A vendégeket Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke látta vendégül Dunaszerdahelyen.