Nyelvi barangolások (75.)
Az Egri csillagokban feltűnően sok török kifejezéssel találkozunk. Ezek részben a történelmi hitelességet, valamint a jellegzetes hangulatot, környezetrajzot szolgálják. Couleur locale-nak, helyi színezetnek nevezzük ezt francia hatásra. Ámde Gárdonyinak mélyebb elköteleződése van a török nyelv, kultúra, történelem iránt.
1870-ben jelent meg, nagy érdeklődést, majd pedig nyelvészeti vitát váltott ki Vámbéry Árminnak a Magyar és török–tatár szóegyezések című munkája. Bár Vámbéry visszafogottan nyilatkozott: „a török-tatár nyelvekkeli rokonság csak második foku és… a magyar első fokon csak a finn-ugor nyelvekkel, még pedig a vogul nyelvvel áll, legközelebbi rokonságban”, már ez az óvatos megfogalmazás is kiverte a biztosítékot a finnugor nyelvészeknél, mire Vámbéry keményített álláspontján. A magyarok eredete (1882) című könyvében már a magyarokat török „magvú” népnek láttatja és kikelt a „mélyen meggyökerezett finn-ugor elmélet” ellen. Az így megindult nyelvészeti ugor–török háborúban Vámbéry oldalán sokan bekapcsolódtak, Czirbusz Géza, Marczali Henrik, P. Török Aurél, Pozder Károly, Thury József, Várnai Sándor, de nagy hatással volt a nagyközönségre, és kimutathatóan Gárdonyi Gézára is. Ezekkel a sorokkal lehet igazolni az Egri csillagokból:
· A magyaros ruha voltaképpen török ruha: keleti nép mind a kettő.
Nyelvi összehasonlítással is találkozunk a regényben:
· elma = alma, benim = enyim, baba = papa, pabucs = papucs, sarampo = sorompó, daduk = duda, cságána = csákány. Ennek hallatán Czeczey Éva felkiált: „Nem is gondoltam, hogy tudok törökül is!”
Az Egri csillagok hazafias, magyarságregény voltát véleményem szerint jelentősen megemeli, hogy Gárdonyi szemléletes, részletes, pontos leírást ad nemcsak a török harcászatról, hanem a mohamedán vallásról és szokásokról is; és a legfőbb, humánus üzenete: a honvédelem természetes és szükséges, azonban a háború általában nem megoldás, meg kell teremteni a békét. Emlékezzünk az utolsó jeleneteben a török és a magyar anya kézfogására.
· S letérdeltek a gyermekükhöz. Ölelték, csókolták. S amint a két asszony ott térdelt egymással szemben, egyszer csak összepillantottak, s kezet nyújtottak egymásnak.
Gárdonyi alaposan tanulmányozta a török kapcsolatokat, a harcászati, öltözködési, étkezési szokásokat. Az Egri csillagok első, folyóiratbeli közlése előtt 1899-ben a törökül beszélő Tóth Bélával Konstantinápolyba is elutazott, regényének helyszíneit meglátogatta, sőt le is fényképezte. Láttak kerengő dervist, ennek képe így jelenik meg az Egri csillagokban:
· Egy magánosan haladó, egyszerű köntösű lovas. Előtte egy dervis kereng gépiesen egyforma sebességgel. A dervis fején másfél könyök magas, teveszőr süveg. A két keze széjjel. Egyik tenyere az ég felé, a másik a föld felé. A szoknyája harangként terüldözik a forgástól. […] Másik hat fehér szoknyás dervis ott lépdel kétoldalt, s várja, hogy fölválthassa a kerengőt. […] Ez a hét dervis így kereng a szultán előtt Konstantinápolytól Budáig…
· A törökös ételek, italok felsorolása: „hogy szokás piláfot, böreket, malebit meg szörbetet főzni” (rizses hús; töltött, olajban kisütött tészta; édesség; hűtött gyümölcsös ital).
A török sereg felvonulását (enumeráció, eposzi seregszemle, ) a török származású Tulipán magyarázza Gergőnek:
· gureba (az udvari zsoldos lovasság egyik csoportjába tartozó katona), ulufedzsi (a zsoldos lovasság egyik csoportjához tartozó lovas katona), szpáhi (a zsoldos lovasság egyik csoportjához tartozó lovas katona; javadalombirtok fejében katonáskodással tartozó tartományi vértes lovas katona), defterdár (az államkassza legfőbb őre, a pénzügyminiszter), szolak (a szerájon kívül a szultán kíséretét-védelmét ellátó, a janicsárokhoz tartozó hatvan-hetven fős testőrcsapat tagja), kapudzsi (a szultán palotájának, kapujának őre), csausz (hírnök), bosztandzsi (szultáni rendőr), deli (irreguláris katonai egység tagja), müszellem (adó fejében szolgáló lovas katona).
· A katonák csokjasáznak (éljeneznek).
· A török ostromlók kifejezéseiből: dzsebedzsi (fegyvergyártó, -javító), topcsi (tüzér), aszab, piad (gyalogos katona), lagumdzsi (aknász), jaszaul (hadrendező, őr), kumbaradzsi (bombavető, mozsaras katona), tüfenkcsik ~ tüfendzsi (puskaműves, puskás).
· Felkiáltások: Biszmillah! (Isten nevében), Allah akbar! La illa il Allah! Ja kerim! Ja rahim! Ja fettah!
Gárdonyi írói atmoszférateremtő zsenijét mutatja a török sereg nyelvi sokszínűségének képe: „ezerféle népség”: perzsák, arabok, egyiptomiak, kurdok, tatárok, szerbek, albánok, horvátok, görögök örmények. A török seregben magukat olasznak valló magyarok véletlenül a csirkék hívásakor (állathívó szó) árulják el magyarságukat:
· A csirkés ketrec széttörött, és a csirkék szétfutottak. Egy vénasszony egyre hívta őket, hogy: polátyi-polátyi! Nem hallgattak rá sem a csirkék, sem a tyúkok. Az görög asszony volt. Egy török segíteni akar, és szintén kiabál: gak-gak-gak! A baromfi erre sem fut össze. Akkor az egyik fiatal olasz, az a leányképű, elveszi tőle a búzás kosarat, és azt kiáltja a baromfiaknak: pi-pi-pi!, pitye-pitye-pitye pityikém!, pityikém! Erre minden baromfi őhozzá futott. Még meg is fogott egy tyúkot és összecsókolta. […] a tyúk értett magyarul. De az is ám, aki hívta őket!
Szinte bizonyos, hogy egyes török szavak Gárdonyi Egri csillagok című regénye kapcsán váltak általánosan közismertté a magyar nyelvben: kaftán, gyaur, müezzin, szeráj vagy a janicsár („a rablott fiúkból válnak a legjobb janicsárok. Azoknak sem apjok, sem anyjok nincsen. Dicsőségüknek vélik, ha a harcban esnek el”).
Gárdonyi Géza 73 török szó magyarázatát készítette el, amelyet azóta a legtöbb kiadáshoz mellékelnek. De csodálatos nyelvezete további kutatásra, elmélyülésre csábít; én pedig egy Gárdonyi írói szótárra teszek javaslatot, csodálatos nyelvstratégiai, nyelvművelői vállalkozás lenne.
Az egri hősök világraszóló tettét Gárdonyi nyelvi következményekkel is láttatja:
· Még száz esztendő múlva is azt fogják mondani a bátor szó helyett, hogy: egri.
1552-ben, több mint egy hónapi sikertelen küzdelem után, október 17-én a törökök felhagytak az egri vár ostromával. A győzelem emlékére minden év október 17-e az egri vár napja haditorna bemutatókkal, történelmi játszóházzal, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásokkal. Gárdonyi halálának 100. évfordulójához közeledve, 2022. október 20-án pedig a Nemzeti Színház és Magyar Nemzeti Táncegyüttes óriási, több ezer főnek szóló Egri csillagok előadása lesz az MVM Dome-ban. Az előadás előtt Az élő Gárdonyi címmel ugyanott interaktív konferenciát is rendezünk.
