Úton-útfélen gyakran ízlelgetjük a helyneveket, mert helynevek jelentése és alakulása izgalmas. A helynevekben ugyanis a művelődéstörténeti, honismereti, földrajzi eseményeken túl fontos nyelvtörténeti vonatkozások is rejlenek. Egy-egy helynév sokszor beszédesebben őriz meg nyelvtörténeti tényeket, alakulásmódokat, mint az egyéb ránk maradt nyelvemlékek. Most csak egyetlen érdekes szempontra hívom fel a figyelmet: a településnevekben rejlő keresztnevekre. Ha böngésszük a helységnévtárakat, valószínűleg a legtöbb hagyományos magyar keresztnévre találunk helynévi megfelelőt.
Vannak, ha nem is nagy számban, egy az egyben megjelenő településnévként szolgáló keresztnevek:
Persze óvatosan kell keresgélni és találgatni. Mert egyes keresztnevek bármennyire is ott mutatkoznak a településnevekben, nem biztos, hogy azok. Edelény nevében például ott van Ede, de ez nem a mai Ede keresztnév; Edeháza kapcsán persze már erősebb a kapcsolat. Esztergom neve kínálja, hogy benne Eszter nevét lássuk, de nincs így. Bár többféle magyarázat is van rá. Egyik vélemény szerint bolgár–török szóra, a másik szerint egy szláv szóra vezethető vissza. Az Eszter névhez nincs köze, mert az héber eredetű. És ugyanígy nincs köze Eszterhez Eszterágpuszta vagy Eszteregnye nevének. Az előbbi a gólya korábbi nevéből (eszterág) származik, az utóbbi egy szláv eredetű vízfolyás, patak, meder szót rejt magában. Bélapátfalva nevében Bélát gondolhatnánk, de nincs így, mert inkább a bükki település fölé magasodó Bél-kő neve rejlik benne. De valóban a magyar Béla keresztnevet találhatjuk meg a Fonyód melletti Bélatelep vagy a szlovákiai Bélád nevében. Budapest nevében a Buda keresztnevet gondolnánk. A nyelvészek szerint azonban egy szláv név rejlik benne. A magyar Buda keresztnevet régi magyar személynévből a 19. században alkották meg. Azonosnak tűnik a Sári becézett keresztnév Sári településnév is, bár azért mégsem egészen. A Dabas melletti Sári neve a sárral függ össze, míg a Sári, azaz Sára nevünk héber eredetű, akárcsak az imént említett Eszter.
Összeállítottam egy betűrendes kisszótárt a mai tudásunk szerint keresztneveket tartalmazó helységnevekből:
Ábrahám – Ábrahámfalva, Ábrahámhegy, Ábrahámpikfalva
Ádám – Ádámfalva, Ádámföldje
Adorján – Adorjánháza, Görgényadorján
Ágota - Sárszentágota
Albert – Albertfalva, Albertirsa
Álmos - Álmosd
András – Andráshida, Békésszentandrás, Törökszentandrás
Anna – Annavölgy
Antal - Antalmajor
Balázs – Balázsfalva, Zalaszentbalázs
Bálint – Törökbálint, Bálintfalva
Béla – Bélád, Bélatelep, Bélavár
Benedek – Dunaszentbenedek
Csaba – Békéscsaba, Rákoscsaba
Demeter - Nagydemeter
Dénes – Dénesfa, Dénesfalva
Domokos – Domokos, Domokosfalva
Ede – Edeháza
Endre - Szentendre
Erzsébet – Erzsébetváros, Pestszenterzsébet
Fábián – Fábiánháza, Fábiánsebestyén
Ferenc – Ferencszállás
Fülöp – Révfülöp
Gergely – Gergelyiugornya (A Gergelyi jelentése: Gergelyé.), Gergelylaka, Marcalgergelyi
Géza - Gézaháza
György – Dunaszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy
Imre – Imrehegy, Imrikfalva (A régi magyarban Imrih volt a mai Imre.)
István – Szentistván, Mátraszentistván
Iván – Borsodivánka, Iváncsa, Alsószentiván, Iván, Zalaszentiván
Jakab – Szentjakab, Zalaszentjakab
János – Jánoshalma, Jánosi, Jánossomorja,
Jenő – Diósjenő, Baranyajenő
Károly – Károlyfalva
Klára – Klárafalva
Koppány – Koppányszántó, Törökkoppány
Lajos – Lajosmizse
László – Bucsuszenlászló, Mátraszentlászló, Pilisszentlászló, Zalaszentlászló
Lilla – Lillafüred (A névadó 1892-ben Vay Lilla birtokos volt.)
Lőrinc – Szentlőrinc, Zalaszentlőrinc
Lukács – Lukácsháza
Margit – Margitfalva, Margita, Margit-sziget
Mária – Balatonmáriafürdő, Máriagyüd, Máriabesnyő, Máriapócs
Márk – Márkháza, Márkó, Markófalva
Márton – Tápiószentmárton
Máté – Mátészalka
Mátyás – Mátyásdomb, Mátyásföld, Szepesmátyásfalva
Mihály – Érmihályfalva, Mihályi, Zalaszentmihály
Miklós – Törökszentmiklós, Miklósi
Nándor – Nándorfehérvár
Pál – Dunaszentpál, Magyarszentpál
Péter – Magyarpéterfalva, Pétervására, Péteri, Sajószentpéter
Sándor – Nemessándorháza, Sándorfalva, Sándorhomok
Sebestyén – Fábiánsebestyén, Sebestyénfalva
Simon – Simonfa, Simontornya
Szabolcs – Drávaszabolcs, Mecsekszabolcs, Pusztaszabolcs, Szabolcsveresmart
Tamás – Tamási
Zoltán – Étfalvazoltán
Ha böngésszük a személynév–helynév megfeleléseket, kitűnik belőle két fontos névtani vonatkozás. Az egyik az, hogy a helynevek jelentős része a tulajdonos (birtokos, földesúr) nevéből származik. Hiszen ma is mondunk efféléket: Pista bácsi kertje, Kati néni földje, Károly tanyája, Piroska padja. A másik az, hogy a középkori településneveink nagy része a falu templomának védőszentjéről kapta a nevét. A leggyakoribb középkori szentnév eredetű helységneveink a következők: András, Benedek, Demeter, Domokos, Gergely, György, Imre, István, Jakab, János, Kozma és Damján (településnévben: Kozma, Kozmafa, Kozmadombja), László, Lőrinc, Márton, Máté, Mihály, Miklós, Pál, Péter, Tamás.
A kisszótárt természetesen ki lehet egészíteni. De egyes ma divatos keresztneveket nem kell keresni a helynevekben. Ilyenek fiúnevekre gondolok, mint: Noel, Dominik, Orlandó, Lorenzó, Armandó, Ernesztó. Vagy ilyen leánynevekre: Jennifer, Samantha, Szófia, Szonja, Lara, Maja, Lilien, Míra, Gréta, Fanni. Ezeket a fiú- és lány keresztneveket sokkal inkább az óvodában és az általános iskolában találjuk meg, mint a helységnévtárban.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.
,,A vers a Föld útja a Nap körül”[1] – írja Szőcs Géza 1976-ban. A költészet és a költészet búrájában születő mindenkori vers definiálására hivatott költő a létezés misztériumát az irodalom ágas-bogas, labirintusszerű univerzumán belül igyekezett megérteni, értelmezni, továbbadni és közvetíteni nekünk, halandó embereknek.