Dr. Balázs Géza: Olcsó árak, mínusz 20% engedmény, hűlő hőmérséklet

2022. szeptember 21., 11:10
Szurcsik József: Az ostobaság evolúciója (litográfia, 605 × 810 mm, 1991)
Nyelvi barangolások (72.)

Dr. Kiss Miklós, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanára több alkalommal küldött nekem kifogásolható nyelvi példákat. Nem mindegyikkel értek egyet teljesen, de közreadom őket, mert lehet, hogy olvasóinknak más lesz a véleménye. Előzetesen csak annyit mondok, hogy a jelenségek egy része a nyelvi változás (jelentésbővülés) eredménye, más része a hevenyészettebb köznyelvi viselkedésből fakad. Természetesen kinek-kinek lehetősége van arra, hogy következetesebb és szabályosabbnak gondolt nyelvi formákat használjon. Idézetek következnek a tanár úr leveléből.

Matematika és fizika szakos tanár vagyok 1982 óta. Tanárként sok éven keresztül érettségi jegyzői feladatokat is elláttam. Már az érettségi eredményrögzítő szoftvernél is nagyon bosszantó volt, hogy a helyesírási hibákért a levonást negatív számmal kellett rögzíteni. Valahogy így: levonás –5. Egy darabig jeleztem, hogy ez matematikailag helytelen, mert a levonás öt. Ha mínusz ötöt vonunk ki, akkor az matematikailag plusz ötöt eredményez. Szerencsére ez zárt rendszer, úgyis főleg tanárok üzemeltetik, valahogy túlélik.

Ezt hallom a rádióban:

• Mínusz húsz százalék árengedmény.
Nem írom, hogy ez logikailag mit jelent. Valamit tenni kell, mert így a logikátlan beszéd a rádió (és általában a média) miatt mintává válik. A másik eset a meteorológiai jelentések kapcsán jut eszembe:
• Ennek a helyzetnek az előnye, hogy a forró napokon is le tud hűlni az éjszakai hőmérséklet, fel tudunk frissülni?
• Vagy: melegszik a hőmérséklet.

Sas Elemér tanár úrnak az ELTE-n 1977-ben tartott általános fizika előadásai óta figyelek erre a jelenségre: lehűlni csak a levegő, a víz tud, a hőmérséklet egy fizikai mennyiség, nem tud lehűlni és persze nem tud melegedni sem. Számos hasonló problémát lehetne felsorolni: csökken valaminek az ára ahelyett, hogy olcsóbb lett az ára. Ott látom a bajt, hogy az efféle nyelvi fordulatok fogalmi zavart eredményeznek, ezzel rongálják a nyelvet és rontják a gondolkodást. A nyelv változhat, a szavak rövidülhetnek, de a nyelvi logikát nem szabad sérteni. A jelzett jelenségek kiküszöbölhetők lennének és talán minimális matematikai, természettudományos műveltséget is terjeszthetnénk vele…

(Megjegyzésem: A köznyelvben nem kérhető számon a tudományos pontosság - ezért elnézőek vagyunk a kockás füzettel kapcsolatban, holott az a matematikában négyzethálós, elfogadjuk a csillaghullást, holott az a csillagászatban meteorhullás, tudomásul vesszük a köznyelvi pontatlanságot a szúnyogcsípés és a darázscsípés kapcsán, holott az szúnyogszúrás és darázsszúrás; és ugyancsak elfogadjuk a talpfa és kapufa megnevezéseket is, holott a talpfák jó része ma már betonból készül, a kapufa pedig fémből.)
Ma reggel a párizsi tudósító, aki egyébként szépen és választékosan beszél, a következőt is mondta:
• Az üzemanyagok ára ismét drágult Franciaországban.

Vagyis ez a logikátlan megfogalmazás már így természetes. Valójában az üzemanyagok drágulnak, és nem az áruk, úgy lenne, helyes, hogy az üzemanyagok ára növekedett, vagy egyszerűen: drágultak az üzemanyagok. Az árnál maradva. Unokáimmal együtt néztem a Nick Jr adását. Közben jött a reklám:
• Olcsó árak az A.-ban.

Korábban még nem mondták be a reklám előtt, hogy 12 éven aluliaknak nem ajánlott. Ez a szöveg valóban nem ajánlható a még egészséges nyelvérzékű embereknek. Árat nem veszünk, árut veszünk. Az áruk lehetnek olcsók, az árak talán alacsonyak, kedvezőek stb.

(Megjegyzésem: Levélíróm idősebb ember – elárulta, hogy unokái vannak. A nyelvi változás itt valóban megtörtént már. Korábban alacsony és magas ár volt, de az olcsó és a drága áru jelzője átvonódott az árra is, tehát nagyon gyakori lett – vigyázat, csak a reklámokban! – az olcsó ár, olyannyira, hogy már a 2003-as értelmező kéziszótárban is ez szerepel: olcsó ár = alacsony ár. Korábban azt is mondták, hogy olcsó pénzen vagy pénzért vásárolt valamit. És van már olcsó siker, olcsó kifogás, olcsó szálloda is. Tehát az olcsó árat már nem érdemes kifogásolni, ettől persze még lehet törekedni a hagyományosabb nyelvhasználatra.)
A történik ige is terjeszkedik, mindenhol képes felbukkanni:

• Nagyobb gondok azért nem történtek.

• Tegnap baleset történt a nyolcas úton.

Szerintem ezt már észre sem veszik a nyelvhasználók, holott jobb lenne így: Nagyobb gondok azért nem voltak. Vagy: Tegnap baleset volt a nyolcas úton. Modorosságból a létigét mindenhol történikre cserélik. Úgy tűnik, ez teljesen általánossá kezd válni.

Ezek a jelenségek elpusztítják a nyelv logikáját. Helyesnek tartjuk, hogy aki idegen nyelvet tanul, például angolul, annak ennél jóval nagyobb finomságokat is tudnia kell. Magyarul is fontos lenne ezekre figyelni.
Megemlítek egy másik jelenséget is: úti cél helyett desztináció, járvány helyett pandémia. Mi szükség van erre?

Nemrég hallottam a rádióban, hogy a Bolyai Önképző Kör kapcsán említette a gyalogosszemináriumot.
(Megjegyzésem: valóban, a Bolyai-körben több egyetemről jövő hallgatók vannak, akik évente egyszer saját témájukról is előadnak – de úgy, hogy azt az utcán járó gyalogos is megértse. Ezért gyalogosszeminárium. Egy szegedi professzor találmánya, mindig el is mondjuk.)

Azt hiszem magfizikus körökben a fogalomnak van előzménye: 1962-ben jelent meg (angolul) a Béta bomlás gyalogosoknak című könyv (Harry J. Lipkin: Beta Decay for Pedestrian, Interscience Publishers, New York; Noth-Holland Publishing Company, Amsterdam). Talán innen származik a gyalogosszeminárium gondolata.