Nyelvi barangolások (37.)
Az vesse másra az első követ, aki még nem bakizott. Nyelvi hibák mindig voltak, vannak és lesznek. Tudjuk: az ördög nem alszik. Sőt: az ördög a részletekben van. (Írásunk végén konkrétan is visszatér majd az ördög.) Ezért nem árt ügyelni, például úgy, hogy végiggondoljuk, elolvassuk, mással elolvastatjuk írásunkat. Akkor kevesebb lenne a suta megfogalmazás. Válogatás az elmúlt időszak médiabeli nyelvi jelenségeiből.
Jelentésprovokáció – amikor ütik egymást a jelentések:
• külföldre disszidált
• a történet vége szomorú happy end
• beleprovokáltak az ügybe
• a katasztrófának köszönhetően
Az ugyanazt mondás bővített jelensége: „A tüdőrák 5 hétköznapi tünete, ami rákra utal”. Vagyis: a rák tünete rákra utal, a koronavírus tünete a koronavírusra, és így tovább. Csodálkozik az ember, amikor ilyesféléket hall a nyilvánosságban; ő sem érti, vagy alig érti, nyilván másnak is gondot jelenthet:
• kontraindukált oltóanyag
• edukáljuk a lakosságot
• nem bináris személyiség
Bővített bonyolultságok (értelmetlenségek):
• (elektromos autók esetében) a hatótávolság maximalizáláshoz nagyon csúszásmentes légellenállási együtthatóra van szükség
• a megbecsült infláció mértékével növelik
A becsült infláció még nem biztos, hogy megbecsült infláció. Gyógynövényes szereken olvashatjuk ezt a furcsaságot:
• A javallatokra való alkalmazás a régóta fennálló használaton alapul.
Szóval azért javasolják, mert régóta használják. Másként: használják bátran, mert régóta használják. Ez bizony a semmitmondás magasiskolája. Talán elég lenne ennyi: A szert régóta használják. Aki nem tud arabusul…
• „December elsején a főváros legszebb szecessziós épületeinek egyikében, a Gellért Hotelben villanyt oltottak, pár évre elsötétült az ironikus szálloda.” (hírlapi tudósítás)
Ironikus szálloda? Nem ikonikus? És ha már ennyire bonyolultak ezek a szavak, nem lehetne mondani magyarul? Segítek: híres, hírneves, híres-neves, nevezetes, nagyhírű, nagynevű, neves szálloda. De még az illusztris, prominens jelző is ideillik, de ezekkel vigyázni kell, ahogy az ikonikussal is. Nem világos az évforduló napja:
• Az eseményt december 3-án, egy nappal születésének nyolcvanadik évfordulóján tartották. (helyi lap)
Az időjárás-jelentések már hosszabb ideje nem információk, hanem minitörténetek, mondhatni nanoprózák. Például ez is:
• Próbálkozik a hideg levegő északon karácsonykor.
Izgulunk, hogy vajon sikerül-e neki. A gyógyszerreklámok legelcsépeltebb, leginkább elhadart és senki által figyelemre nem méltatott kötelező záradéka a kockázatokról szól. Akadnak, akik igyekeznek ezt változatosabbá tenni:
• A kockázatokért és mellékhatásokért olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze orvosát, gyógyszerészét. (kereskedelmi rádió)
Tehát azért olvassuk el a betegtájékoztatót, hogy legyenek kockázatok és mellékhatások? – Ki volt részeg? Ki gázolta halálra a nőt?
• Emberöléssel vádolták meg a férfit, aki nem engedte részegen vezetni a feleségét, amikor a nőt halálra gázolták. (online-sajtó)
Másutt így szerepelt, ebből már érthető a történet: „Halálra gázolt egy autó egy 35 éves nőt 2018 augusztusában egy étterem közelében, Alabamában. A rendőrség emberöléssel vádolta meg a nő férjét, aki nem engedte a feleségét ittasan vezetni, ezért a nő gyalog indult haza."
Megspórolt gyerekkor:
• A 78 éves zenésznek egy felnőtt fia és egy lánya született, utóbbi még csak 14 éves. " (online-sajtó)
Honnan vesznek tízezer újat? És mi lesz a régiekkel?
• A vakcinával tízezer új gyereket tudnak majd beoltani.
Nem jó egy hírt megerősíteni, mert könnyen az életünkbe kerülhet:
• A lapnak egy családtag erősítette meg a hírt, nyugodjék békében.
Belegondolni is szörnyű, hogy mire lennének képesek egyes állattartók. Még szerencse, hogy erre mások figyelnek:
• A teraszra állatot felvinni és azon dohányozni tilos.
Egy kis számtanművelet a német atomerőművek kapcsán:
• Németország végleg leállítja az utolsó hat atomerőművének a felét.
Mindegyiknek a felét, avagy a meglévőknek a felét? Vagyis a hatnak a felét, s ezek lesznek a félatomerőművek, vagy hatból hármat? – És ezt ne értsük félre?
• és Noé eleresztett egy galambot. (ismeretterjesztő csatorna a bibliai özönvíztörténet kapcsán)
• Tudtok-e valamit a piszoár-tesztről, kérik-e a határon, Röszkénél. (közösségi média)
Komment: Ha nem pisilsz mellé, akkor átengednek.
• Az infúziós kúrások ott jelentkezzenek! (Felirat a szakrendelőben)
• Dugó és kiránduló tömegek a hóban (Felirat az egyik kereskedelmi televízió hírműsorában)
Komment: Káma-szútra bővített kiadás. Már a szakrendelőben is? Már a hóban is? – Eltévelyedett ragok, vonzatok:
• Kóbor Jánosra is megemlékeztek az elődöntő nyitányában. (kereskedelmi televízió)
• Végre lehet szánkózni a Normafán.
Helyesebben: Kóbor Jánosról is megemlékeztek… lehet szánkózni a Normafánál. – A szólásokkal csínján kell bánni!
• Bár az orvosok mindent megtettek, a brit uralkodó 56 éves korában, 1952. február 6-án örök nyugalomra szenderült. (ismeretterjesztő portál VI. Györgyről)
Szenderül: jobblétre, örök életre. És: örök nyugalomra tér.
• a politikus magyarázza a mundér becsületét.
Helyesen: védi a mundér becsületét.
• II. Erzsébet lovaggá emelte Tony Blairt.
Az összevonás stilisztikailag helytelen: lovaggá ütötte vagy lovagi rangra emelte. Intő példa a magyar média egyik legemlékezetesebb, mondhatni „ördögi” tudósítói bakija egy korábbi pápaválasztásról, egyenesen Rómából:
• Amikor megszólaltak a harangok, a Szent Péter téren elszabadult a pokol.
Ennek az ördögi működésnek kell tehát gátat vetni (és nem gátat szabni).
Szóval beszéljen belőlem az olvasó, egyrészt mert állítólag az olvasónak mindig igaza van (nincs, de nála van az ítélet joga és az író pénze, tehát hízelegjünk emígyen), másrészt mert mi más lehetne egy irodalmi múzeum főigazgatója mint olvasó. Ez a dolga, főállású olvasóként gondozza a magyar irodalmat, és lásd első pont.
A forgalmas utcák, aluljárók ma már nem a rikkancsoktól, azaz a harsány újságárusoktól, hanem a handabandázóktól, az ordítva mobiltelefonozóktól, esetleg a zenés hittérítőktől zajosak. Nem volt mindig így. Száz éve a pesti utcák a rikkancsoktól voltak hangosak:
Egy ideje, akármerre fordul az ember a média bozótosában, a mesterséges intelligencia bukkan elő a bokorból. Hol diadalittas, hol ámuldozó, hol sápítozó hangfekvésben száll az ének a ChatGPT-ről. Hogy most már az MI. (Szokjunk hát az új és egyre gyakoribb rövidítésekhez és mozaikszavakhoz!) nem csak a régi helyén, a mennyiségtani műveletek és a műszaki teremtés birodalmában válik lassacskán egyeduralkodóvá, hanem a kommunikáció egyre gyomosabb mezején is.
A húsvét – a keresztény liturgia szerint – a nagyböjt utáni időszak, a feltámadás és a megváltás örömünnepe. A húsvéthétfő viszont már a mulatozások – népi szokások és játékok – egyvelegét képezi, amelynek napjainkban – sajnálatos módon – a gyakorlott formája kevésbé él – sokkal inkább a rá való emlékezés, a vízbevető hétfők újraelbeszélése, és nem annak megélése lesz meghatározó.
A megfeszítettség a keresztény ember erős tudati tapasztalata, a test meggyötrésének – s mint ilyen az ember meggyötrésének – legrettenetesebb képzete, a legszörnyűbb halálnem, amely a Megváltónak is kijutott, talán épp ezért az egyetlen lehetőség, hogy saját életünk és az Ő élete között közös pontra leljünk, közösséget vállaljunk a halálban.
Húsvét szombatján már a 19. században is kezdetét vette a Jézus Krisztus feltámadására való megemlékezés, ünnepélyes egyházi sereg vonult végig Pest-Buda utcáin, s amelyet aztán másnap, a vasárnapi templomjárás követett. A zsibongó kávéházak és boltok, amelyek általában telis-tele voltak emberekkel, erre a napra elhalkultak, kulcsra zárták kapuikat, s mindenki buzgó imádságba kezdett valamelyik városi szentegyházban.
Tízévesen, az egykori Pajtás újságban jelent meg első kis írásom, amely a mátrafüredi Bene-vár fölfedezéséről szólt. Szüleimmel a mátrafüredi üdülőben nyaraltunk, és egy nap édesapámmal a sűrű bozóttal benőtt várromot megkerestük, és nem félve a kullancsoktól, bejártuk, lerajzoltuk. Azóta a várromot kibontották, kicsit konzerválták, bárki megtekintheti.
Marc Delouze, a magyar költészet francia fordítóinak doyenje 1978 óta rendszeresen részt vesz a magyar kultúra franciaországi terjesztésében. Átfogó magyar költészeti antológiát állított össze és fordított franciára, éveken át több folyóiratokban közölt magyar versfordításokat, 5-6 magyar tárgyú prózakötetet adott ki, magyar költőket hívott meg az általa irányított Parvis poétiques (Költészet köztereken) elnevezésű fesztiválokra.