Nyelvi barangolások (37.)
Az vesse másra az első követ, aki még nem bakizott. Nyelvi hibák mindig voltak, vannak és lesznek. Tudjuk: az ördög nem alszik. Sőt: az ördög a részletekben van. (Írásunk végén konkrétan is visszatér majd az ördög.) Ezért nem árt ügyelni, például úgy, hogy végiggondoljuk, elolvassuk, mással elolvastatjuk írásunkat. Akkor kevesebb lenne a suta megfogalmazás. Válogatás az elmúlt időszak médiabeli nyelvi jelenségeiből.
Jelentésprovokáció – amikor ütik egymást a jelentések:
• külföldre disszidált
• a történet vége szomorú happy end
• beleprovokáltak az ügybe
• a katasztrófának köszönhetően
Az ugyanazt mondás bővített jelensége: „A tüdőrák 5 hétköznapi tünete, ami rákra utal”. Vagyis: a rák tünete rákra utal, a koronavírus tünete a koronavírusra, és így tovább. Csodálkozik az ember, amikor ilyesféléket hall a nyilvánosságban; ő sem érti, vagy alig érti, nyilván másnak is gondot jelenthet:
• kontraindukált oltóanyag
• edukáljuk a lakosságot
• nem bináris személyiség
Bővített bonyolultságok (értelmetlenségek):
• (elektromos autók esetében) a hatótávolság maximalizáláshoz nagyon csúszásmentes légellenállási együtthatóra van szükség
• a megbecsült infláció mértékével növelik
A becsült infláció még nem biztos, hogy megbecsült infláció. Gyógynövényes szereken olvashatjuk ezt a furcsaságot:
• A javallatokra való alkalmazás a régóta fennálló használaton alapul.
Szóval azért javasolják, mert régóta használják. Másként: használják bátran, mert régóta használják. Ez bizony a semmitmondás magasiskolája. Talán elég lenne ennyi: A szert régóta használják. Aki nem tud arabusul…
• „December elsején a főváros legszebb szecessziós épületeinek egyikében, a Gellért Hotelben villanyt oltottak, pár évre elsötétült az ironikus szálloda.” (hírlapi tudósítás)
Ironikus szálloda? Nem ikonikus? És ha már ennyire bonyolultak ezek a szavak, nem lehetne mondani magyarul? Segítek: híres, hírneves, híres-neves, nevezetes, nagyhírű, nagynevű, neves szálloda. De még az illusztris, prominens jelző is ideillik, de ezekkel vigyázni kell, ahogy az ikonikussal is. Nem világos az évforduló napja:
• Az eseményt december 3-án, egy nappal születésének nyolcvanadik évfordulóján tartották. (helyi lap)
Az időjárás-jelentések már hosszabb ideje nem információk, hanem minitörténetek, mondhatni nanoprózák. Például ez is:
• Próbálkozik a hideg levegő északon karácsonykor.
Izgulunk, hogy vajon sikerül-e neki. A gyógyszerreklámok legelcsépeltebb, leginkább elhadart és senki által figyelemre nem méltatott kötelező záradéka a kockázatokról szól. Akadnak, akik igyekeznek ezt változatosabbá tenni:
• A kockázatokért és mellékhatásokért olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze orvosát, gyógyszerészét. (kereskedelmi rádió)
Tehát azért olvassuk el a betegtájékoztatót, hogy legyenek kockázatok és mellékhatások? – Ki volt részeg? Ki gázolta halálra a nőt?
• Emberöléssel vádolták meg a férfit, aki nem engedte részegen vezetni a feleségét, amikor a nőt halálra gázolták. (online-sajtó)
Másutt így szerepelt, ebből már érthető a történet: „Halálra gázolt egy autó egy 35 éves nőt 2018 augusztusában egy étterem közelében, Alabamában. A rendőrség emberöléssel vádolta meg a nő férjét, aki nem engedte a feleségét ittasan vezetni, ezért a nő gyalog indult haza."
Megspórolt gyerekkor:
• A 78 éves zenésznek egy felnőtt fia és egy lánya született, utóbbi még csak 14 éves. " (online-sajtó)
Honnan vesznek tízezer újat? És mi lesz a régiekkel?
• A vakcinával tízezer új gyereket tudnak majd beoltani.
Nem jó egy hírt megerősíteni, mert könnyen az életünkbe kerülhet:
• A lapnak egy családtag erősítette meg a hírt, nyugodjék békében.
Belegondolni is szörnyű, hogy mire lennének képesek egyes állattartók. Még szerencse, hogy erre mások figyelnek:
• A teraszra állatot felvinni és azon dohányozni tilos.
Egy kis számtanművelet a német atomerőművek kapcsán:
• Németország végleg leállítja az utolsó hat atomerőművének a felét.
Mindegyiknek a felét, avagy a meglévőknek a felét? Vagyis a hatnak a felét, s ezek lesznek a félatomerőművek, vagy hatból hármat? – És ezt ne értsük félre?
• és Noé eleresztett egy galambot. (ismeretterjesztő csatorna a bibliai özönvíztörténet kapcsán)
• Tudtok-e valamit a piszoár-tesztről, kérik-e a határon, Röszkénél. (közösségi média)
Komment: Ha nem pisilsz mellé, akkor átengednek.
• Az infúziós kúrások ott jelentkezzenek! (Felirat a szakrendelőben)
• Dugó és kiránduló tömegek a hóban (Felirat az egyik kereskedelmi televízió hírműsorában)
Komment: Káma-szútra bővített kiadás. Már a szakrendelőben is? Már a hóban is? – Eltévelyedett ragok, vonzatok:
• Kóbor Jánosra is megemlékeztek az elődöntő nyitányában. (kereskedelmi televízió)
• Végre lehet szánkózni a Normafán.
Helyesebben: Kóbor Jánosról is megemlékeztek… lehet szánkózni a Normafánál. – A szólásokkal csínján kell bánni!
• Bár az orvosok mindent megtettek, a brit uralkodó 56 éves korában, 1952. február 6-án örök nyugalomra szenderült. (ismeretterjesztő portál VI. Györgyről)
Szenderül: jobblétre, örök életre. És: örök nyugalomra tér.
• a politikus magyarázza a mundér becsületét.
Helyesen: védi a mundér becsületét.
• II. Erzsébet lovaggá emelte Tony Blairt.
Az összevonás stilisztikailag helytelen: lovaggá ütötte vagy lovagi rangra emelte. Intő példa a magyar média egyik legemlékezetesebb, mondhatni „ördögi” tudósítói bakija egy korábbi pápaválasztásról, egyenesen Rómából:
• Amikor megszólaltak a harangok, a Szent Péter téren elszabadult a pokol.
Ennek az ördögi működésnek kell tehát gátat vetni (és nem gátat szabni).
Különleges és egyben rendhagyó templomban verset mondani – kezdte előadását Tóth Péter Lóránt a Magyar Írószövetség kijelölt rendezvényhelyén. S valóban – nem tudni, hogy csupán a térnek köszönhetően-e, de – a közönség minden porcikájában érezhette a nem kevesebb, mint egy órán át tartó katartikus élménysorozatot.
Rozsnyón, e nagy múltú gömöri bányavároskában akkortájt a „legbecsületesebb” fogadó alighanem a Fekete Sas lehetett, mert Petőfi ott szállt meg. A fekete sas mint Rimaszombat címere úgy került Rozsnyóra, hogy a 19. század közepén a két város két legnagyobb fogadója címert cserélt. Így lett Rimaszombaté a három rózsa. Az iglói barát, Pákh Albert is Rozsnyón született, tán ezért is különös, hogy Petőfi alig ejt pár szót e gazdag történelmű bányavároskáról.
Az előző részben odáig jutottunk, hogy Rácz Sándor az örökösei elmondása szerint ismerte Petőfit, és az erről fennmaradt történet eseményei az 1849. április 5-ei, gyulafehérvári ágyúzással azonosíthatók, ahol mind Petőfi, mind Rácz jelen voltak. A családi legendárium úgy tartja, tíz évet töltött Oroszországban hadifogolyként. Fennmaradt két, a feleségeihez fűződő történet is.
Rácz Sándor 1848/49-es honvéd története teljesen szokványos: először tizedesként szolgált Bem József seregében, majd a tábornok egy új honvédzászlóaljat hoz létre, ahová áthelyezi a tapasztalt katonát, és egyben alhadnaggyá nevezi ki. Különleges viszont a hozzá fűződő legendárium: örökösei szerint ismerte Petőfit, majd tíz évig volt Oroszországban hadifogoly. Ma jelöletlen sírban nyugszik a bölöni (Erdővidék, Háromszék) református templomkert kapujának bal oldalán, évtizedekkel ezelőtt összetört sírköve végképp elkallódott.
A 125 éve született Tamási Áron munkássága előtt tisztelgett a június elején Erdélybe érkező Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programjának keretében, a budapesti bemutatót megelőzően Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be dr. Sipos Lajos irodalomtörténész nemrégiben megjelent „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című könyvét.
Elhívtak Balatonberénybe, ahol a szőlőhegyek (szőlődombok) között Hamvas Béla-borút, csaknem körút jött létre, kis táblákkal, idézetekkel és egy meseszép balatoni látványt nyújtó kilátóval. Állítólag itt írta Hamvas A bor filozófiáját. Bort ugyan nem találtam, turistát, érdeklődőt sem láttam, csak bezárt pincéket, valamint egy német lakókocsit a Hamvas Béla-kilátó tövében.
Korunk nagyon kedvez a rövidségnek, tömörségnek. Fodor Ákos (1945–2015) míves verseit vagy még inkább ráismeréseit, szösszeneteit előszeretettel idézik a közösségi médiában. Halmai Tamás azt írja róla: „olvasói vannak, olvasatai alig”, s ezért állította össze Versmeditációk címmel Fodor Ákos-olvasókönyvét. Fodor Ákos műfaji, világképi formaelemeit a másik költő, Halmai Tamás hármas-hármas rendben így sorakoztatja fel: koan, aforizma, szójáték; haiku, dal, epigramma; rím, ritmus, szórend; tanítás, bölcselet, misztika. Mindezek szinte kínálják szállóigévé, majd onnan közösen ismert, használt,
Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi lírájának csúcspontjához érkeztünk. Nem mintha a Júliához vagy a Reszket a bokor, mert…, a Szeretlek, kedvesem vagy a Válasz kedvesem levelére ne lehetne egy-egy serpa, vezető a Himalája legmagasabb pontjához. De az a legmagasabb orom bizony a Minek nevezzelek?
Nyelvi szabályok vonatkoznak a „szabályos” szerkezetekre: hogyan toldalékoljuk a szavakat, milyenek a szóösszetételek, miként szerkesszük meg a mondatokat és a szövegeket. Ha ezektől eltérünk, szokatlan módon adjunk elő mondanivalónkat, akkor nyelvi szabályokat sértünk, jobb esetben humorizálunk, megnevettetjük hallgatóinkat, olvasóinkat. Ezek a szokatlan nyelvi jelenségek is rendszerint megfelelnek a nyelv törvényszerűségeinek, csak éppen ritka, szokatlan, alkalmi voltuk miatt keltenek humoros hatást. A magyar nyelv szerkezete, rugalmassága különösen alkalmas a játékos megoldásokra.
A magyar tájon barangolva, hallgatva az emberek beszédét, beindul az ember felfedező ösztöne, hiszen szinte mindig fölfigyelhetünk eddig észre nem vett, le nem jegyzett és nem elemzett nyelvi sajátosságokra. Nem is létezik ennél nagyobb öröm és siker az antropológus nyelvész számára.