Újabban egyes szerzők előszeretettel használják a tűpontos jelzőt. Főleg akkor, ha nagyon egyetértenek valakinek az álláspontjával. Például így:
• Péter tűpontos tájékoztatást adott H. Á.-nak arról, mi várható egy ellenzéki győzelem esetén
• tűpontos tervvel állt elő U. I., K. Z. csak pillázott rajta
• tűpontos politikai elemzés
• tűpontos látlelet
Ez a „pillázott rajta” is megérne egy kis magyarázatot, de most maradjunk a tűpontosnál! Eddig inkább azt mondtuk, ha valami nagyon pontos volt, hogy hajszálpontos. Például: hajszálpontos tájékoztatás, hajszálpontos terv. De, mert előbb-utóbb mindent fokozni kell, egyesek továbbléptek. Hajszálpontosból lett: tűpontos. Akkor is mondják, ha valamit, például egy műszaki eszközt, autót (a következő példában aratógépet, traktort) nagyon precíznek tartanak. Meglehetősen furcsa, nehezen értelmezhető:
• Tűpontos kombájnok lephetik el Magyarországot, a megoldás autóknak és drónoknak is jó lehet. […] A „tűpontosan” közlekedő gépek – köztük traktorok, kombájnok – egy felesleges métert sem tesznek, ígéri a cég.
Milyen a tűpontos kombájn? Persze ha hajszálpontos kombájn lenne, azt sem értenénk. Az aratógép nem nagyon lehet hajszálpontos, de még pontos sem, inkább mondanánk rá, hogy pontosan működik (bár ez is furcsa). Érezhette ezt az újító megfogalmazó, ezért a tűpontos jelzőt így pontosította a következő mondatban: tűpontosan. Jelzőből módhatározót alkotott. Így már érhetővé vált: tűpontosan közlekedik a kombájn, vagyis nyilván számítógépes, „okos” rendszere révén nem tér le az előre meghatározott útról. Ez lehet majd a tűpontos kombájn. Brrr.
A tűpontos szót többen kifogásolják: „Az utóbbi egy-két évben nagyon elharapózott a tűpontos szó használata. Nekem ez sérti a nyelvérzékem, szerintem a tűéles a helyes, de nem tudom semmilyen konkrét szabállyal vagy érvvel alátámasztani.”
Sem a tűéles, sem a tűpontos szó nem található meg az értelmező kéziszótárban. A tűéles ún. monofrazéma, egy összetett szóba foglalt szókép: olyan éles, mint a tű. Azért mondunk ilyet, mert így könnyebben megértjük. A tűpontos már nehezebben értelmezhető, a tű és a pontosság nem könnyen azonosítható, de talán összekapcsolható a tű jelentése a pontos, „aprólékos gonddal dolgozó” jelentéssel. Aki a tűpontos szót nem tartja helyesnek, nyilván ezt érzékeli, s ezt alátámasztja az is, hogy a tűélesre mintegy 60 ezer, míg az újabb keletű tűpontosra (egyelőre) csak nyolcezer találat van az interneten. Leginkább a már ismertetett változatokban: tűpontos tájékoztatás, terv, elemzés, látlelet. Valaki kitalálta, és láthatóan terjed, politikai elemzésekben és immár más környezetekben is.
Mi van akkor a tűélessel? Ismét egy vélemény: „Sokak szerint a tű hegyes és nem éles, viszont fotókra, HD minőségű adásokra szerintem tökéletesen helyes a tűéles jelző.” A fotózásban, filmezésben régóta használatos kifejezés alapja az éles szó egyik jelentése: „határozott, tisztán látható (körvonal)”. Valamint: „Ilyen (kör)vonalakat mutató”, például: éles kép. (Magyar értelmező kéziszótár, 2003: 265). Ez a tulajdonság a kontúrok vékonyságából fakad. Tehát a tűéles jobban megmagyarázható, mint a tűpontos.
És mi van a tűhegyessel, hiszen az egyik hozzászóló szerint: „a tű hegyes és nem éles”? A tűhegyes sem található meg a szótárban, de használata logikus, mert a tű valóban hegyes. Különösen ilyen szerkezetekben bukkantunk rá: tűhegyes ecset, tűhegyes ceruza, tűhegyes csipesz. Sőt, miután kalandozunk a nyelvben és a természetben, megemlítem, hogy a Balaton-felvidék egyik tanúhegyét is így nevezték el (nem is kell ennél több bizonyíték az indokolt használatra), igaz, a szerkezetet megfordítva: Hegyes-tű. A Hegyes-tű egy vulkán kürtőjének maradványa. Úgy keletkezett, hogy az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű vulkáni magma megrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult, melyek orgonasíp-szerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs felé törnek. Ezeket az orgonasípokat (ez is metafora) nevezte el a nép hegyestűnek, s ebből lett a kirándulók által előszeretettel látogatott geológiai bemutatóhely neve: Hegyes-tű.
Igyekeztem körbejárni a tűpontos és a tűéles jelentését, használatát. Elfogadhatónak tartom mindkettőt, bár keletkezésük motivációja csak elemzéssel mutatható ki. De van, aki szigorúbban vélekedik a tűpontosról és a tűélesről. „Ez az a szó, amivel igazán ki lehet nálam húzni a gyufát. A tű magyarul nem pontos, hanem hegyes. Ami pedig pontos, arra azt mondjuk, hajszálpontos. Ebből következik, hogy a tű nem is éles: éles mondjuk a kés…, de arra is azt mondjuk, borotvaéles. A tűpontos és a tűéles tehát, ha alaposan megnézzük, képzavar a javából!”
Persze azért megmagyarázható, ahogy azzal az imént próbálkoztam. Összefoglalva: a tűéles megmagyarázható az éles jelentéséből, a tűpontos magyarázatához viszont már nagyobb szellemi bravúrra van szükség. Addig is, akinek sérti a stílusérzékét, használja a hagyományos, bevett formákat: borotvaéles, hajszálpontos. A közben fölvetett tűhegyessel pedig nincs semmi probléma.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.
,,A vers a Föld útja a Nap körül”[1] – írja Szőcs Géza 1976-ban. A költészet és a költészet búrájában születő mindenkori vers definiálására hivatott költő a létezés misztériumát az irodalom ágas-bogas, labirintusszerű univerzumán belül igyekezett megérteni, értelmezni, továbbadni és közvetíteni nekünk, halandó embereknek.