Dr. Balázs Géza: Vázlat a Váradi Bibliáról

2022. június 08., 10:35

Nyelvi barangolások 57.

A váradi biblia (1661) a Károli Gáspár korábbi fordításában és kiadásában megjelent Károli- vagy vizsolyi biblián (1590) alapuló magyar bibliakiadás, az első Erdélyben/Partiumban kiadott teljes bibliafordítás, amely több évszázadon át befolyással volt az erdélyi protestánsok hitéletére, nyelvhasználatára. Nem hivatalosan váradi-Károli bibliának is nevezik.
Az 1650-es évek második felében Nagyváradon, a várban lévő nyomdájában kezdett a bibliakiadás áldozatos munkálataihoz Szenci Kertész Ábrahám. (Nevét sokan Szenczinek írják, de az 1661-es bibliakiadáson Szenci formában szerepel.) Szenci Kertész Ábrahám Szencen született. A nyomdászmesterséget valószínűleg Leydenben (ma a hollandiai Leiden) tanulta, hazatérve 1640-ben a váradi református egyház által felállított nyomda vezetője lett. Kiemelkedően szép nyomású könyveiért II. Rákóczi György 1648-ban nemességet adományozott neki. 1667-ben Nagyszebenben halt meg.

Korábban már Károli Gáspár munkatársa, Szenczi Molnár Albert is tervezte, hogy a Bibliát nagy formátumban és öreg (nagy) betűkkel, magyarázatokkal és tanulságokkal ellátva is kiadja. 1638-ban I. Rákóczi György is szorgalmazott egy javított bibliakiadást. A nagyváradi nyomdát 1640-ben elsődlegesen a Biblia nyomtatására hozták létre. A kiadáshoz Rákóczi György, Bethlen István, Rhédey Ferenc és Barcsay Ákos mellett Gyulai Ferenc váradi kapitány, valamint a református közösségek járultak hozzá. A szövegkiadás gondozója a váradi származású Köleséri Sámuel professzor, a Váradon létrehozott protestáns főiskola rektora volt. Károli szövegét Köleséri Sámuel javította át, nagyszámú magyarázatot csatolt hozzá, valamint a lap szélén feltüntette a párhuzamos igehelyeket is. A biblia nyomtatását 1657-ben kezdték el a várban lévő nyomdában. Ám a nyomtatási munkálatokat 1660-ban Várad török ostroma, majd megszállása megakasztotta. Az 1660. évi török ostromban számos, részben elkészült példány megsemmisült. A vár védői a „lelki Jeruzsálemet” jelentő vár feladásának fejében, egyebek mellett kikötötték a nyomda és a félkész Biblia elszállítását is. A megmaradt nyomtatott íveket és a felszerelést előbb Debrecenbe menekítették, majd Kolozsváron és Nagyszebenben folytatódott a munka. A török megszállás miatt Váradon csak az újszövetségi rész és az ószövetségi fólióknak egy része készült el. A törökök szerencsére engedték elvinni a várból az elkészült fóliókat (nyomdai íveket) és a nyomda elemeit, így az Ószövetséget 1661-ben Kolozsváron fejezte be Szenci Kertész Ábrahám. A váradi biblia kiadása kapcsán kiemelendő az akkortájt létrehozott váradi református főiskola és a jól szervezett református egyház szerepe, amelyek megfelelő intézményi hátteret biztosítottak a munkához. Ugyancsak stabil hátteret nyújtott a „kurátorok széke” elnevezésű városkormányzati testület és a főiskola könyvtára.
Nem lehet tudni, hogy hány példány készült a váradi bibliából. Egyes említések tízezer példányról is szólnak, de ez nyilvánvaló túlzás. Szenci Kertész Ábrahám végrendeletében az 1500-as szám szerepel. Becslések szerint mintegy kétszáz példány maradt fenn a Bibliából, a többi az idők során elhasználódott, elkallódott – igaz, olykor egy-egy árverésen felbukkannak példányok. Hosszú ideig tehát ez volt az egyedüli Erdélyben nyomtatott protestáns biblia. Új kiadása csak 1805-ben lett Pesten, utána pedig 2002-ben a nagyváradi Királyhágómelléki Református Egyházkerület adta ki facsimile (hasonmás) formájában.
A biblia nagy mérete miatt drága volt, nehezen terjeszthető, elsősorban templomi (szószéki) használatra szolgált. A későbbiekben a kisebb, családi használatra szánt bibliák kiadását szorgalmazták.
A váradi bibliából több változat maradt fenn. A sárospataki könyvtárban őrzött egyik teljes, díszes példány címlapján ez szerepel:

„Szent Biblia az az Istennek O es Uj Testamentomaban foglaltatott egész Szent Iras. Magyar nyelvre fordíttatott Caroli Gaspar által. Mostan pedig ujobban ez öreg formában némely nehezeb, és homályossab forditásu Sz. Irásbéli Locusoknak értelmes magyarázatival, az Istennek a’ Magyar nemzetben lévő Anyaszentegyházának hathatós épülésére kibocsáttatott Varadon, Kezdettetett nyomtatása a’ veszedelem előtt: és el-végeztetett Colosvarat, Szenczi K. Abraham által. M. DC. LXI. – Colosvarat”.

Az újtestamentumnak külön címlapja van: „Mi Urunc Jesus Christusnac Uj Testamentoma. Melyben vadnac az Evangelistáknac könyvei, az Apostoloc Cselekedeti, és Levelei, a’ Szent János Látásával egyben”.

Fotó: Dr. Balázs Géza

Költségkímélés miatt a kiadásból hiányoznak az apokrif írások, és ez később általános szokássá vált. Tördelési hiba miatt kimaradt János evangéliumából az 5. rész 3. verse, illetve a 6. rész 31. versének fele. Viszont a kiadás nyelvi különlegessége az a jegyzék, amely felsorolja a biblia közmondássá, szállóigévé vált kifejezéseit a lelőhely megjelölésével. A váradi biblia felhasználta az addig már elkészült magyar fordításokat, de Köleséri Sámuel összevetette az eredeti bibliaszöveggel is. A kiadványnak felbecsülhetetlen értékét képezik a lapszélekre nyomtatott széljegyzetek, hiszen ezáltal lényegében megszületett az első teljes magyar bibliakommentár is. A váradi biblia széljegyzetekkel ellátott új kiadását a Partiumi Keresztény Egyetem szervezte meg a biblia kiadásának 360. évfordulójára. Ebből az alkalomból Nagyváradon a Csillagocska Alapítvány valamennyi korosztályt képviselő néptáncosai nagyszabású, 160 fős misztériumjátékkal elevenítették fel az 1661-es „bibliaszabadítást”.
Az 1660-ban már létező nagyváradi református felsőfokú oktatás jogutóda az 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskola, és a belőle kinőtt, romániai törvények szerint akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem (1660/1990). Az Egyetem ma is küldetésének érzi a kulturális, tudományos és szellemi örökség ápolását, jogelődje szellemi tevékenységének folytatását.