Juhász Dósa János: A Bresztovszky-fivérek a halál birodalmában

Sáfrány Attila

Európa elrablása

Érzelmi lénye páratlan hatalom birtokába juttatja az embert: képessé teszi arra, hogy lelki kötődésével a szívébe zárja azokat az egészeket, amelyekbe testi-anyagi értelemben voltaképpen ő tartozik bele. Amit a szívében hord az ember, azzal lelket föltáró személyes kapcsolatra lép. Bármivel megteheti ezt,
amit szeret, azaz magáénak érez: a szülővárosával, a hazájával, sőt egy egész civilizációval is, amelyben él.

Sántha Attila

A parttalan szabadság mámora

Már legalább hetven éve, a kollektivizálással (de igazából korábban, az ipari forradalom megjelenésével) elkezdődött a hagyományos népi/paraszti életforma felbomlása, megszűnése, megszüntetése. És nem mai hóbort az emiatt való kesergés sem.

Szalai Klaudia

Samu birodalma – A 350 ezer éves előember nyomában

A sokak által is ismert előember tiszteletére idén is megrendezték a Samu-napot, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelye ad teret immáron hatodik éve. A látogatókat a korosztálynak megfelelő tárlatvezetés mellett számos program várta. Az eseményen szó esett arról is, hogy Samu birodalmában hamarosan egy attraktívabb, a fiatalokat is hatékonyabban megszólítani képes környezet jön létre.

Kovács László

Az államalapító

„Elhozták hát a szentszéktől az apostoli áldás levelét a koronával és a kereszttel együtt és Isten kedveltjét, István királyt az olajkenettel felkenve a királyi méltóság diadémjával szerencsésen megkoronázták, rendelkezésére bízták az egyházaknak és népeinek mindkét törvény (világi és egyházi) alapján történő igazgatását.” Olvashatjuk a Szent István-legendában.

Dr. Balázs Géza

Kardinális kérdés lóg Magyarország feje felett

Jemenben meggyilkolt magyar népzenét gyűjtött az arab országban
A tragikus eset rendkívül ügyetlen formába van öntve. (A kezdeti névelőhiányról nem is szólok, van a mondattal nagyobb baj is.) Fordítva jobb lenne: Egy magyar népzenét gyűjtött Jemenben, az arab országban, meggyilkolták. Egyébként más fórumok már értelmesebben adták közre a szomorú esetet: Áprilisban elrabolták, majd miután nem kaptak érte váltságdíjat, halálra kínozták a 43 éves K. Gy.-t, valamint: Elraboltak és állítólag megöltek egy magyar férfit Jemenben. Ez utóbbit tartom a legjobbnak. A sajtónyelvben leginkább a fogalmazási rutin hiánya figyelhető meg. A hivatalos, jogi szaknyelvben pedig a

Hanák Gábor

Szőcs Gézára emlékezve

A karmelita kolostorban, a budai Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztos a méteres falak boltíve alatti cellát Cseh Tamás hagyatékénak ideiglenes otthonául szánta, amíg a tágasabb Úri utcai romos palotát meg nem találta. 2012 nyarán itt, Zumbok Ferenc szobája mellett borongtunk, miközben odakint a hihetetlenül szikrázó napsütésben Steindl Imre neogótikus – a belpesti bölcsészek leprázta – historizáló eklektikában a Parlament éles rajzolata – a valószínűtlen tiszta fényben – valóságos jelképe lett a magyar XXI. századnak.

Szalai Klaudia

Pilinszky János szemével Budapest utcáin – az otthon árnyékában

Száz éve született és negyven éve hunyt el a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Pilinszky János. Életművének az egész éven át tartó Pilinszky100 centenárium állít emléket, amely számos programmal, köztük irodalmi sétákkal várja az érdeklődőket. A Pilinszky-séta során Juhász Anna irodalmárral, valamint minden alkalommal egy-egy színművész vendéggel járhatjuk be Pilinszky János életének fontos helyszíneit Budapesten: megismerve alkotói és családi történeteket, megidézve verseket, s megismerve életének helyszíneit.

Reisinger János

Petőfi különleges versírói ösztöne

Miért írt, tudott írni Petőfi olyan sok verset? Alig hétéves működése során közel kilencszázat? Miért vallhatta magáról többször is, hogy nagyon gyorsan megy nála a versírás? Nem vált ez a versek minőségének kárára?

Dr. Balázs Géza

Borszólások

Bor és beszéd együtt jár, írja Csávossy György kiváló borász a Gondolatok a bortékában című könyvében (1994). Sokan azért isznak, hogy beszélhessenek, mások azért beszélgetnek, hogy közben ihassanak. Az ivás közbeni társalgásnak jellemző szakaszait figyelhetjük meg: eleinte csak egy ember beszél, majd a társaság csoportokra tagolódik, s többen beszélgetnek, végül mindenki összevissza beszél.

Majoros Sándor

Golubovics zászlós családja

A hetvenes években a Jugoszláv Néphadsereg olyan volt, mint egy nagy, boldog család, én mégis utáltam. Hiába ért az a szerencse, hogy egy rövid ideig tartó travniki kiképzés után a Bosznia északnyugati csücskében fekvő Banja Lukára – magyarul a Bán völgyébe – kerültem, ahol számtalan mozi, kávéház és szép lány kápráztatta el a hozzám hasonló gusterokat*