Juhász Dósa János: Csendország költője

2022. március 03., 08:51

A mindössze 57 évet élt Farkas Jenő a természetlírát és a katolikus értékrendet képviselte a felvidéki magyar irodalomban. Ez utóbbi nem meglepő, hiszen a száz éve, 1922-ben, Szencen született költő a helyi alapiskolai és a pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után – ahol kedves tanára Szalatnai Rezső volt –, Esztergomban végzett a Hittudományi Főiskolán, s katolikus lelkészként szolgált Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren (itt legtovább, 12 évig), halála előtt pedig Albáron.

A szocialista hurráoptimizmus időszaka nem igazán kedvezett a katolikus lelkész költői nekibuzdulásának (példaképe, Mécs László is tiltólistán volt). Szerencsére Tóth Tibor és Egri Viktor személyében neves pártfogói akadtak, így ha jelentősen megkésve is, de 37 évesen, 1959-ben megjelenhettek saját versei is. Műfordításait ugyanis már ismerhette az olvasóközönség, a romantika szlovák klasszikusai (Andrej Sládkovič, Ján Botto, Pavol Dobšinský) mellett a cseh Jiří Wolker és szlovák kortársa, Andrej Plávka verseit ültette át magyarra. 1965-ben, a nyitás éveiben több felvidéki magyar költővel (Batta György, Kulcsár Tibor, Tóth Elemér, Moyzes Ilona) neki is megjelenhetett az első kötete, Csendország címmel. Kritikusai szerint már ekkor teljes költői fegyverzetben jelentkezett. Későbbi méltatói (inkább elmarasztalói) szerint nem is volt képes a fejlődésre, maradt a többnyire mélabús hang, a menekülés Csendország mélyére, s a nagy társadalmi lelkendezések korában nem volt bátorsága a szocialista fejlődés húrjait megpengetni. Még a normalizáció első napjaiban megjelent újabb kötete, a Valaki jár a nyomomban, aztán szép lassan elhallgatott. Verset legfeljebb az asztalfi óknak írt, tüdőbaja is elhatalmasodott rajta, s bár nagyon reménykedett, már nem élte meg újabb verseskötete megjelenését.

A Koncsol László szerkesztette 1966-os Szélkiáltó című antológiába még befér három versével, ahogy Balla Kálmán (némi meglepetésre) két versét is szerepelteti a csehszlovákiai magyar költők szerelmes verseit tartalmazó Tűzpalota című kötetében, ám a később megjelent antológiák már tudomást sem vesznek róla. A nagymegyeriek szerencsére nem felejtették el. 2006-ban emléktáblát avattak a Zárda iskola falán, s évente szavalóversennyel tisztelegnek emléke előtt. A Glória Társulat előbb 1999-ben, halálának 20. évfordulóján adta ki posztumusz verseskötetét Ballada és zsoltár címmel, majd 2006-ban egy újabb kötetet Válogatott versek címmel.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)