Juhász Dósa János: Csendország költője

2022. március 03., 07:51

A mindössze 57 évet élt Farkas Jenő a természetlírát és a katolikus értékrendet képviselte a felvidéki magyar irodalomban. Ez utóbbi nem meglepő, hiszen a száz éve, 1922-ben, Szencen született költő a helyi alapiskolai és a pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után – ahol kedves tanára Szalatnai Rezső volt –, Esztergomban végzett a Hittudományi Főiskolán, s katolikus lelkészként szolgált Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren (itt legtovább, 12 évig), halála előtt pedig Albáron.

A szocialista hurráoptimizmus időszaka nem igazán kedvezett a katolikus lelkész költői nekibuzdulásának (példaképe, Mécs László is tiltólistán volt). Szerencsére Tóth Tibor és Egri Viktor személyében neves pártfogói akadtak, így ha jelentősen megkésve is, de 37 évesen, 1959-ben megjelenhettek saját versei is. Műfordításait ugyanis már ismerhette az olvasóközönség, a romantika szlovák klasszikusai (Andrej Sládkovič, Ján Botto, Pavol Dobšinský) mellett a cseh Jiří Wolker és szlovák kortársa, Andrej Plávka verseit ültette át magyarra. 1965-ben, a nyitás éveiben több felvidéki magyar költővel (Batta György, Kulcsár Tibor, Tóth Elemér, Moyzes Ilona) neki is megjelenhetett az első kötete, Csendország címmel. Kritikusai szerint már ekkor teljes költői fegyverzetben jelentkezett. Későbbi méltatói (inkább elmarasztalói) szerint nem is volt képes a fejlődésre, maradt a többnyire mélabús hang, a menekülés Csendország mélyére, s a nagy társadalmi lelkendezések korában nem volt bátorsága a szocialista fejlődés húrjait megpengetni. Még a normalizáció első napjaiban megjelent újabb kötete, a Valaki jár a nyomomban, aztán szép lassan elhallgatott. Verset legfeljebb az asztalfi óknak írt, tüdőbaja is elhatalmasodott rajta, s bár nagyon reménykedett, már nem élte meg újabb verseskötete megjelenését.

A Koncsol László szerkesztette 1966-os Szélkiáltó című antológiába még befér három versével, ahogy Balla Kálmán (némi meglepetésre) két versét is szerepelteti a csehszlovákiai magyar költők szerelmes verseit tartalmazó Tűzpalota című kötetében, ám a később megjelent antológiák már tudomást sem vesznek róla. A nagymegyeriek szerencsére nem felejtették el. 2006-ban emléktáblát avattak a Zárda iskola falán, s évente szavalóversennyel tisztelegnek emléke előtt. A Glória Társulat előbb 1999-ben, halálának 20. évfordulóján adta ki posztumusz verseskötetét Ballada és zsoltár címmel, majd 2006-ban egy újabb kötetet Válogatott versek címmel.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)

Dr. Balázs Géza

Friss szólásaink

2022. augusztus 03., szerda

A közmondásról mint tapasztalatot, életbölcsességet, tudást magába foglaló hagyományozódó, ismételgetett mondatról azt gondolnánk, hogy a múlt terméke. És elsőként valóban régi, részben más kultúrákból, részben a paraszti világból származó közmondások jutnak eszünkbe.

Kincses Krisztina

„Írok, mit is tehetnék?” – utazás Radnóti Miklós nyomában Tóth Péter Lóránt vezetésével

2022. augusztus 02., kedd

Különleges és egyben rendhagyó templomban verset mondani – kezdte előadását Tóth Péter Lóránt a Magyar Írószövetség kijelölt rendezvényhelyén. S valóban – nem tudni, hogy csupán a térnek köszönhetően-e, de – a közönség minden porcikájában érezhette a nem kevesebb, mint egy órán át tartó katartikus élménysorozatot.

Magyar Zoltán

A berzétei kincsmonda

2022. július 31., vasárnap

Rozsnyón, e nagy múltú gömöri bányavároskában akkortájt a „legbecsületesebb” fogadó alighanem a Fekete Sas lehetett, mert Petőfi ott szállt meg. A fekete sas mint Rimaszombat címere úgy került Rozsnyóra, hogy a 19. század közepén a két város két legnagyobb fogadója címert cserélt. Így lett Rimaszombaté a három rózsa. Az iglói barát, Pákh Albert is Rozsnyón született, tán ezért is különös, hogy Petőfi alig ejt pár szót e gazdag történelmű bányavároskáról.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (2.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 29., péntek

Az előző részben odáig jutottunk, hogy Rácz Sándor az örökösei elmondása szerint ismerte Petőfit, és az erről fennmaradt történet eseményei az 1849. április 5-ei, gyulafehérvári ágyúzással azonosíthatók, ahol mind Petőfi, mind Rácz jelen voltak. A családi legendárium úgy tartja, tíz évet töltött Oroszországban hadifogolyként. Fennmaradt két, a feleségeihez fűződő történet is.

Vajda Anna Noémi, Sántha Attila

Egy elfelejtett negyvennyolcas (1.) – adatok és legendák a bölöni Rácz Sándorról (1826–1913)

2022. július 28., csütörtök

Rácz Sándor 1848/49-es honvéd története teljesen szokványos: először tizedesként szolgált Bem József seregében, majd a tábornok egy új honvédzászlóaljat hoz létre, ahová áthelyezi a tapasztalt katonát, és egyben alhadnaggyá nevezi ki. Különleges viszont a hozzá fűződő legendárium: örökösei szerint ismerte Petőfit, majd tíz évig volt Oroszországban hadifogoly. Ma jelöletlen sírban nyugszik a bölöni (Erdővidék, Háromszék) református templomkert kapujának bal oldalán, évtizedekkel ezelőtt összetört sírköve végképp elkallódott.

Péter Beáta

Tamási Áron: az ember, az író

2022. július 27., szerda

A 125 éve született Tamási Áron munkássága előtt tisztelgett a június elején Erdélybe érkező Irodalmi Karaván. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programjának keretében, a budapesti bemutatót megelőzően Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában mutatták be dr. Sipos Lajos irodalomtörténész nemrégiben megjelent „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című könyvét.

Dr. Balázs Géza

Hamvas Béla-borút

2022. július 27., szerda

Elhívtak Balatonberénybe, ahol a szőlőhegyek (szőlődombok) között Hamvas Béla-borút, csaknem körút jött létre, kis táblákkal, idézetekkel és egy meseszép balatoni látványt nyújtó kilátóval. Állítólag itt írta Hamvas A bor filozófiáját. Bort ugyan nem találtam, turistát, érdeklődőt sem láttam, csak bezárt pincéket, valamint egy német lakókocsit a Hamvas Béla-kilátó tövében.

Dr. Balázs Géza

Olvasói vannak, olvasatai alig. Fodor Ákosról

2022. július 20., szerda

Korunk nagyon kedvez a rövidségnek, tömörségnek. Fodor Ákos (1945–2015) míves verseit vagy még inkább ráismeréseit, szösszeneteit előszeretettel idézik a közösségi médiában. Halmai Tamás azt írja róla: „olvasói vannak, olvasatai alig”, s ezért állította össze Versmeditációk címmel Fodor Ákos-olvasókönyvét. Fodor Ákos műfaji, világképi formaelemeit a másik költő, Halmai Tamás hármas-hármas rendben így sorakoztatja fel: koan, aforizma, szójáték; haiku, dal, epigramma; rím, ritmus, szórend; tanítás, bölcselet, misztika. Mindezek szinte kínálják szállóigévé, majd onnan közösen ismert, használt,

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

2022. július 19., kedd

Petőfi mintegy kétszáz (s ezek közül közel száz Júliához írott) költeményből álló szerelmi lírájának csúcspontjához érkeztünk. Nem mintha a Júliához vagy a Reszket a bokor, mert…, a Szeretlek, kedvesem vagy a Válasz kedvesem levelére ne lehetne egy-egy serpa, vezető a Himalája legmagasabb pontjához. De az a legmagasabb orom bizony a Minek nevezzelek?

Dr. Balázs Géza

Játék és grammatika

2022. július 13., szerda

Nyelvi szabályok vonatkoznak a „szabályos” szerkezetekre: hogyan toldalékoljuk a szavakat, milyenek a szóösszetételek, miként szerkesszük meg a mondatokat és a szövegeket. Ha ezektől eltérünk, szokatlan módon adjunk elő mondanivalónkat, akkor nyelvi szabályokat sértünk, jobb esetben humorizálunk, megnevettetjük hallgatóinkat, olvasóinkat. Ezek a szokatlan nyelvi jelenségek is rendszerint megfelelnek a nyelv törvényszerűségeinek, csak éppen ritka, szokatlan, alkalmi voltuk miatt keltenek humoros hatást. A magyar nyelv szerkezete, rugalmassága különösen alkalmas a játékos megoldásokra.

Juhász Dósa János művei

Legfrissebb hírek

2022. december 07., 16:13

Dr. Balázs Géza
Más nyelvek kutatói

2022. december 07., 09:24

Gál Sándor
Távolodók

2022. december 07., 08:04

Czóbel Minka
Hó

2022. december 07., 07:57

Ilyés Krisztinka
„Már csak magamat szeretném megváltani, nem a világotˮ – interjú Fehér Csengével

2022. december 06., 16:04

Szécsi Margit
Karácsony holdas havában