Már 1978-ban megjósolta (Hettita ballada), életveszélyben a felvidéki magyarság. Erre előtte csak Gyurcsó István vetemedett (Az unokák megszületnek), s mire e sorok megjelennek, már azt is tudni fogjuk, mennyien is maradtunk még, akik vállalni merjük anyáink nyelvét. Ozsvald Árpád a Garam mentéről indult, Nemesorosziból. Amíg lehetett, Magyarországon tanult, Csurgón érettségizett, majd egy ideig Sopronban tanult, de az ötvenes évek sematistahurrákommunista időszakát már Pozsonyban élte át, s itt is ragadt 71 éves korában bekövetkezett korai haláláig.
Sosem vett részt az események sűrűjében, írta a verseit, tárgyakat, kéziratokat és régi könyveket gyűjtögetett, s 1956-os alapításától kezdve évtizedekig (vagyis egészen nyugdíjaztatásáig) szerkesztette a Hét című lapot, levelezett a lap külső munkatársaival (köztük e sorok szerzőjével), írásra biztatva őket. Első verseit az Új Szó és a Fáklya közölte. 1954-ben Három fiatal költő című kötetben mutatkozik be Török Elemérrel és Veres Jánossal. Két évvel később már önálló kötetben teszi le a voksot a költészet mellett (Tavasz lesz újra, kedves), ezt követi újabb három év múlva a Júdása én nem lehetnék című kötete.
Nemcsak gyűjti a régmúlt idők tárgyait, de a verseiben is el-eljátszik velük, ahogy napi politikai hangulatok helyett évezredes emberi értékeket és hiányokat vesz számba. Szeberényi Zoltán írja költészetéről: „Verseinek jellemző tónusa a halk megrendültség, a csendes tűnődés a világ dolgai fölött, szomorkás meditáció a múló idő kérlelhetetlenségén”. Bár alaposan leköti szerkesztői munkája, rendszeres időközökben jelennek meg a kötetei (Földközelben, Laterna magica, Galambok szállnak feketében, Szekerek balladája, Vadvizek, Oszlopfő, Valahol otthon, A nagy sási kígyó). A gyerekeknek írja az 1994-ben megjelent Néger a hóesésben című kötetét, s őket figyelmezteti a háború borzalmaira a még 1965-ben megjelent A kis postás című zanzásított történetével. De összegyűjti az egykori Felvidék irodalmi hagyományait is (Emlékek útján), számot adva arról, hogy a felvidéki magyar irodalom nem Trianon után kezdődik.
2003-ban, hetvenkettedik életévében hagyott itt bennünket. A Madách-Posonium 2006-ban a Magyar Antaeus sorozatban Bodnár Gyula válogatásában adja ki verseit, a Nap Kiadó gondozásában pedig négykötetes életmű-válogatása jelent meg Az idő halála összefoglaló címmel 2007 és 2010 között, több mint ezer oldalon (I. Kiűzetés a Paradicsomból – versek, gyermekversek, 2007, II. Nézelődés az ablakból – versfordítások, 2008, III. Képek, élmények, látomások – széppróza, vallomások, interjúk, 2010, IV. Hagyomány, érték, önismeret – művelődéstörténeti publicisztika, portrék, recenziók, 2010).
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. januári számában)
Az Oszmán Birodalom kiűzése után, a 17. század végén, Szabadka a Magyar Királyság részeként Habsburg-fennhatóság alá került. Igaz, a bécsi udvar elnyomását könnyebben elviselték, mint a törökökét, ez azonban nem akadályozta meg a magyar nemességet abban, hogy tovább harcoljon függetlenségéért.
2022. március 19-én töltené be 85. életévét Gergely József költő, a lévai Pedagógiai Szakközépiskola mellett működő legendás Juhász Gyula Irodalmi Színpad ikonikus rendezője, amatőr színész, aki 2007. január 9-én oly szerényen és magányosan távozott el közülünk, mint ahogy élt.
Más időket élünk. Járványidőket. Öregjeink félig vagy egészen oltatlanok. Találkozásról szó sem lehet. Találkozás nélkül viszont kártyázásról sem. Márpedig nem játék a játék, ha nem játsszák. Nem játékleírás a -leírás, ha nem tudják játszani is; ha rögzítője nemcsak hatasszonyozni nem tud, de kártyakedvét, rutinját is gyerekkorában hagyta. Így hozta az élet: nem hozta vissza eddig. Most viszont, ha körülményesebb is, de megtanulom. Telefonon keresztül kártyázunk. Lévai Lajcsi bácsi meg én.
Dálnoky Réka, Elise Wilk és Székely Csaba drámát írt a #metoo mozgalom témájában, Nem történt semmi címmel. Egy olyan, az utóbbi években hangsúlyos, sokakat érzékenyen érintő kérdéskörről van szó, mely rendkívüli módon megosztja a közvéleményt.
Kisebbségi sorban minden magyar embernek megvan a maga Himnusz-élménye, lévén a nemzeti imádságunk vállalása egyben közösségi hitvallás is, melyet olykor – elkeseredettebb időkben, ahogyan keletkezésének pillanatában is – rejtegetni kellett. Erkel Ferenc emelkedett, ünnepi zenéje olykor eljutott hozzánk a rádió hullámain, de Kölcsey Ferenc versének megismerése már komolyabb kihívást jelentett a délvidéki ifjú nemzedékek számára.
I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra helyzetét megszilárdítsa, 1931. szeptember 3-án új alkotmányt bocsátott ki. Ez volt az úgynevezett oktrojált alkotmány, amely megteremtette a feltételeket a parlamenti választás megtartására. A november 8-án megrendezett esemény azonban egypárti szavazás volt csupán, amelyen csak a Jugoszláv Radikális Paraszt-Demokrata Párt indulhatott el.
Nézem a könyvespolcot, a rajta sorakozó Gion-köteteket… azokat, amelyeket még az újvidéki Forum adott ki, no meg az újabbakat, amelyek a pesti Osiris és Noran kiadásában láttak napvilágot. Hihetetlenül korán lezárult alkotói életpályája tárgyiasult darabjai sorjáznak a családi könyvtárban.