Juhász Dósa János: Nagy Irén, aki gyorsan feladta

2021. december 22., 07:56

Vasutascsaládból származott, s amikor száz esztendeje megszületett, családja épp Zágráb mellett, Velika Goricán lakott. Nagyapját előbb Lubicsnak hívták, amelyet Zerinvárira magyarosított. Később Szombathelyre költöztek, itt is érettségizett. A háború alatt Komáromban lakott, itt ismerkedett meg későbbi férjével, Nagy Jenővel, a legendás rádióssal, de a háború vége már Budán, míg a férjét az egyik menetszázadban érte.

A felszabadulás után Pozsonyba költöznek, ahol mindketten a rádió magyar adásánál dolgoznak. Férje 1950-től a normalizációig főszerkesztőként, ő a négy gyereke mellett hajnali bemondóként. Első írásai még az ötvenes évek elején jelennek meg. Az Egy narancs története című elbeszélését az Új Szó közli, és rendszeresen olvashatók írásai a Dolgozó Nőben, a Fáklyában, s az 1958-ban megalakuló Irodalmi Szemlében is. 1956-ban jelenik meg a Fölszállt a köd című elbeszéléskötete, amely háborús történetei mellett az újrakezdés élményeit is megírja. Két évvel később jelenik meg a Kiskisasszony című regénye, amelyben szombathelyi középiskolás éveit s első munkahelyét írja meg, nagy-nagy empátiával kezelve történetének zsidó és nem zsidó hőseit. Ez az egyik első szlovákiai magyar lányregény, amely nagy sikert arat az olvasók körében. A kritikusok nem annyira lelkesek, alaposan meg is sértődik, s ugyan 1965-ben még megírja a Kiskisasszony folytatását, s a kötetben pár új novellája is megjelenik, ezzel el is lövi a puskaporát. 1970- ben férjét a Gabona rádióban való részvételéért letiltják, ő még marad bemondóként. De írni többet már nem ír. Valószínűtlenül magas kort élt meg, 96 éves korában távozott közülünk, amikor már egykori olvasói sem emlékeztek a nevére.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. decemberi számában)