Juhász Dósa János: Nagy Irén, aki gyorsan feladta

Dr. Balázs Géza

Egy maréknyi (maroknyi?) hiba

Viszont nagyon fura lenne az egy maréknyi ember, itt már csak az helyes, hogy: egy maroknyi ember. S ugyanez vonatkozik a maroknyi kalandorra is. Lehet, hogy pontosítani kellene az értelmező kéziszótárt?

Peter Juščák

A kisebbségi írói lét valósága

Ritkán jut el egy szlovák író ahhoz, hogy eltöprengjen, milyen egy nemzeti kisebbséghez tartozó írónak lenni. Egyrészt, mert elmerül a saját közösségében, és sokszor nem talál okot arra, hogy elgondolkodjon, hogyan élnek más közösségben működő kollégái.

Dr. Kiss László

„Bovaryné én vagyok” – Flaubert patográfiája

Mackowiak 1995 óta évente rendez olyan „történelmi kliniko-patológiai konferenciákat”, amelyeken szakemberek (törvényszéki orvosok, orvostörténészek, történészek) igyekeznek fényt deríteni ismert személyiségek betegségeire, haláluk okára.

Dr. Balázs Géza

A karácsony eltörlése

Egyes nyugati országokban egy ideje problémásnak számít a karácsonyfa, de most már maga a szó is. Elég nagy a baj, ha a Vatikán államtitkára is megszólal ez ügyben. „A Vatikán államtitkára bírálta az Európai Bizottság kommunikációs útmutatóját, amely felszólította alkalmazottait, hogy tartózkodjanak a karácsony szó használatától.

Gerold László

Előszó a Gion-kismonográfiához

Az alábbi dolgozat szándék szerint kismonográfia, hogy terjedelem és műfaj tekintetében némileg pontosítsunk, tárgya Gion Nándor (1941–2002) életművének áttekintő, monografikus bemutatása. Ha Gion Nándor opusát az első saját neve alatt megjelent írásától (Helyzetjelentés, 1962. november 8.) haláláig (2002. augusztus 27.) számítjuk, akkor az mintegy negyven esztendőt tesz ki, de helyesebb talán, ha Gion alkotói életútját nem években, hanem műveiben mérjük.

Bordás Győző

Eligazító jegyzet a Gion-kismonográfia Bevezetőjéhez

Az öt éve elhunyt Gerold László (1940–2016) irodalomtörténész és egyetemi tanár volt a nyolcvan éve született Gion Nándor (1941–2002) író legjobb itteni ismerője, s nem véletlen, hogy a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó a népszerű Tegnap és Ma című, kortárs magyar írók, költők „munkásságáról mérleget készítő” monográfiasorozatába éppen őt kérte föl a Gion-opus értékelésére.

Dr. Balázs Géza

 Apák és fiúk, vagy inkább fiaik?

Puskás Attila

Börtönversek és kommentárok – emlékezetbe vésett sorok és gondolatok

Az 1931-ben Kolozsváron született Puskás Attila 1954-ben szerzett tanári diplomát, tanított Szépvízen, majd a csíkszeredai vegyes líceumban (1955– 58). 1959. május 12-én öt tanártársával és öt diákkal együtt letartóztatták, és „a társadalmi rend elleni felforgató tevékenység”, valamint „tiltott írások terjesztése miatt” kényszermunkára ítélték. 1964. augusztus 3-án szabadult általános közkegyelem révén. A marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben született verseiből, valamint az azokhoz fűzött kommentárjaiból tallózunk.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

Ahogy Teleki Sándorban egyetlen arisztokrata barátját becsülhette, úgy vált életének – Arany János mellett – legnagyobb barátságává a lengyel Jozef Bemhez fűződő kapcsolata. A lengyel arisztokrata és királypárti Bem Józsefet talán ezért is mondta Bem apónak a köztársaságpárti Petőfi.

Vajda Anna Noémi

Máthé Samu, Bölön naiv költője

Máthé Sámuel (1904–1993) Bölön nagy tudású embere volt. A szomszédság és a szegről-végről való rokonság folytán gyermekként be-betévedtünk Samu bácsihoz és Lujza nénihez. Az, hogy naiv költő is volt, csak most derült ki számomra, amikor unokája, Bedő Áron – úgy silabizáltuk: más ágról édesapám harmadik unokatestvére – megmutatta Samu bácsi hátramaradt verseit. Maradék, foghíjas hagyaték, mert egy jó kötetnyi verses füzetének nyoma veszett. Hol, hol nem, odalett.