Juhász Dósa János: Pándy Lajos színész a tollat is mesterien forgatta

2022. augusztus 09., 08:33
Pándy Lajos

Száz éve született Perbetén. Jellegzetes hangját egy egész nemzet ismerte a rádióból. Pozsonyban diákoskodott, Szalatnai Rezső tanítványa is volt, majd túlélve a második világháborút, Budapesten lett színiakadémista. Tanárai fényes jövőt jósoltak neki, pályája első éveiben, a Belvárosi Színházban kapott is főszerepeket. 1951-ben Szatmári Istvánnal és annak feleségével, Lizával leszerződtek a Vígszínházba, amelyet akkoriban Magyar Néphadsereg Színházának neveztek a Szent István körúton. Mindhárman életük végéig hűek maradtak a legendás teátrumhoz, még akkor is, amikor az kevésbé viszonozta hűségüket.

Már középiskolásként írt, s az íráshoz sosem lett hűtlen. Mivel jöttek a csendesebb színészi évek, amikor pár mondatos szerepeknek is örülnie kellett, szlovák és cseh nyelvtudását kihasználva fordítani kezdett. Čapek összes drámáját lefordította, és a Švejk cseh színpadi adaptációját is az ő fordításában játszották először a magyar színházak. Ahogy Ivan Bukovčan Mire a kakas megszólal című remekét is, amelyből tévéfilm is készült Várkonyi Zoltán fia, Várkonyi Gábor rendezésében, a legnagyobbak közreműködésével. Čapek Fiaim című darabját a pozsonyi Bulla Elmának fordította le, és a stúdiószínpadon bemutatott színmű 1956-ban hatalmas sikert aratott. Kevesen tudják, hogy végül is ő hozta össze Latinovits Zoltánt és Ruttkai Évát. Az ő fordításában került ugyanis magyar színpadokra Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című darabja, amelyet a Vígszínház mellett számos magyar vidéki színház is bemutatott. A budapesti előadás szerelmespárja Pálos György és Ruttkai Éva volt, míg Miskolcon Latinovits alakította a férfi főszerepet. Ide látogatott el pár beugrás erejéig Ruttkai. A többi ismert…

„Mindig nagyon korán bejött a színházba és nagyon gondosan készült. Utoljára Heltai Jenő A tündérlaki lányok című művében lépett színpadra, már nyolcvan felett. Pándy Lajos igazi szellemi ember volt, különleges gondolkodó, aki számtalan alakítása mellett rádióműsorokban szerepelt, s egy ország ismerte hangját a rádióból. Művészi alázat, lelkiismeretesség és pontosság jellemezte” – nyilatkozta róla akkori igazgatója, Marton László. De több filmben is láthatjuk, így a Meztelen diplomatában és az Egri csillagokban is. Bár hosszú élete (92 év) túlnyomó részét Budapesten éli le, sosem feledkezik meg szülőfalujáról sem, amelynek megírja meséit, amely 1977-ben jelenik meg Balogh Péter rajzaival. Mesél a tarkabarka Gyöngyi kutya hőstetteiről; a szegény legényről, aki a boldogságot kereste; a Völgy Tündéréről; a gonosz Óriástörpékről; a csodálatos nagykendőről, amelyik arról volt nevezetes, hogy csillagok voltak beleszőve. Ahogy megírja sok évtizedes színészi pályájának legendáit (Súgópéldány) is, amely először 1989-ben, majd bővített kiadásban 2006-ban is megjelent.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. júniusi számában)