Még a Szabad Szó szerkesztőségében megismerkedik a nála pár hónappal fiatalabb Sarkadi Imrével, akivel elválaszthatatlan jó barátok lesznek, de ő sem tudja megakadályozni annak tragédiáját. Viszont két könyvében (Családi körben, Emlékek völgye) is emléket állít a kor lázadójának, aki a Körhintával, az Elveszett paradicsommal, az Oszlopos Simeonnal, A gyáva című kisregényével írja be magát a magyar irodalom aranykönyvébe. Évekig a Kortárs rovatvezetője, s mint ilyen, a későbbi nemzedékek sok-sok tehetséges tagját, így Bodor Ádámot, Kornis Mihályt, Esterházy Pétert, Temesi Ferencet indítja el az íróvá válás útján. Ez utóbbi egyik beküldött munkájáról írja: „Semmiségből sűrű világot teremt. Csak modorait nem tudom megszokni, noha itt már kevesebb van belőle.”
Neki is vannak írói tervei, amelyekből néhány megvalósul, mások nem. A Szalmácska után írja meg a Lépcsők a felhőbe című szatirikus regényét, amelynek főhőse egy naiv, jóindulatú, juhászból lett bányaigazgató, ám az igazi országos sikert az 1966-ban megjelent, s 1970-ben, Alfonzó címszereplésével filmre vitt Jeromos, a kőfejű című regénye hozta meg, amely máig a kor, a szocialista életvitel egyik legjobb szatírájának számít. Az egyén felelősségét firtatja a Tibike Tartaroszban című regényében, amelyet sokan tartanak Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regénye ikerdarabjának. Karinthy Frigyes Így írtok ti című művének a folytatásaként írja meg A költő és őrangyalai kötetét (nálunk később majd Duba Gyula vetemedik hasonló csínytevésre), s mivel folyamatosan jegyzetel, több kötetben is papírra veti emlékeit. 1980- ban jelenik meg szabálytalan életrajza, az Emlékek völgye, amelyben eszmélése losonci emlékeitől kezdve Bánrévén és Miskolcon át eljut Leányfaluig, ahol élete utolsó évtizedeit tölti a családjával. A rendszerváltozás után jelenik meg perui úti élményeit sorjázó vaskos kötete, majd már a halála után születésének 80. évfordulója tiszteletére Szentendrén kortársai emlékeznek rá.
Csendben, észrevétlenül hagyta itt e földi árnyékvilágot. „Azt se tudtam, mikor halt meg” – csodálkozik el Kertész Ákos, amikor véletlenül felfedezi a halálhírét hónapokkal később egy irodalmi lapban. Bár az ún. „derékhad” íróinak oszlopos tagjai közé tartozott, rossz időben élt, s a rendszerváltás után a mosdóvízzel együtt kiöntötték őt is. Ordas hiba, művei nemcsak egy kort mutatnak fel a maga fonákságaival együtt, de emlékiratai a kort meghatározó figuráit is életközelbe hozzák.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. júliusi számában)
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Kétszáz éve született, egy esztendőben Petőfi Sándorral. Azokban a mozgalmas márciusi forradalmi napokban ott volt az élbolyban, és később is kitartott a forradalom mellett. Előbb Egressy Gábor délvidéki kormánybiztos mellett volt írnok, majd a szegedi önkéntes nemzetőr-zászlóaljban számvevő hadnagy lett, a forradalom végnapjaiban Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki.
„Túl korai még ez a kötet, túl hirtelen és váratlanul kellett ennek a pályának lezárulnia” – meséli Balázs Imre József, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek című – most megjelent – kötet szerkesztője. A könyv a három éve elhunyt költőre, Szőcs Gézára emlékezik, aki idén töltötte volna be hetvenedik életévét.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelték a három évvel ezelőtt elhunyt Szőcs Géza költő 70. születésnapját, ahol a Szőcs Géza 70 című emlékalbum bemutatója apropóján látható volt az Írókorzó című portréfilmsorozat Szőcs Gézáról szóló epizódja, és megnyitották a Szőcs Géza arcai című kamarakiállítást és bemutatták a Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, valamint a Helikon kiadó által megjelentetett Összegyűjtött versek című könyvet is.
Hogy ki volt Szőcs Géza, azt tudjuk. Tudjuk? Nem tudjuk. Sok Szőcs Géza létezett, mindenkinek volt egy Gézája. Géza maga is többféleképpen jelent meg, mikor hogy hozta kedve. Ha éppen úgy, akkor magyarként, máskor kínaiként, vagy delfinként, vagy hattyúként, aki indiánként tért vissza Amerikából, jött, mert segítenie kellett Segesvárnál Bem apónak, és így tovább a véges-végtelenségig.
Most az a kérdés foglalkoztat, hogy mi, akik utána itt maradtunk, mennyire vagyunk felkészültek, hogy hozzányúljunk ehhez az örökséghez? Ha leosztva is, ha töredékeire bontva is képesek vagyunk-e folytatni a munkát? Van-e bennünk elég hit, tudás, elszántság és különösen képesség a tiszta gondolkodásra, az önzetlenségre, amellyel személyes és közösségi problémáinkban dönteni tudunk és van-e megfelelő érzékenységünk a szépre, a jóra, ami hitelessé tesz bennünket mindeközben?
Az értelmező és az értelmezett ugyanazt a toldalékot kapja, két megoldás is van, tehát vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasznak a felújítási tervei, vagy a Kopolyai út második ütemének, a belterületi szakasz felújításának a tervei. De a mostani megoldás nem jó.
Valamikor a kiscserfei hegyen, ahol apám szőleje volt, a szomszéd parasztember hívott: „Gyere velem, gyerök, a másik högyre, van ám ott sok mukucs meg pöle!” Átszekereztünk hát Förhénc hegyre, ahol sajnos mukucsok nem mutatkoztak, viszont a korabeli dalból mókusnak ismertem azokat.