Juhász Dósa János: Tóth Elemér a hanvai pap falujából

2023. március 17., 13:28

Az öt esztendeje Gyüre Lajossal egy napon elhunyt Tóth Elemér nagy utat járt be mind földrajzilag, mind költészetileg. Tompa Mihály falujában született 1940 januárjában, a rimaszécsi és tornaljai iskolaévek után Pozsonyban lett egy rövid időre egyetemista, majd gyorsan eljegyezte magát az újságírással, s 25 éves, amikor megjelenik első verseskötete, melyet a párizsi Magyar Műhely is méltat, de miután alig öt év alatt három kötete is megjelenik, felhagy a felnőtteknek szánt költészettel, amelyhez csak évtizedekkel később, élete alkonyán tér vissza. Ahogy Hanvához is, ahol most két szobor őrzi az emlékét, de a könyvtárát is szülőfaluja örökölte.

1958-ban jelenik meg az ún. nyolcak antológiája Pozsonyban, Tóth Elemér első verse egy évvel később lát napvilágot az Új Ifjúságban. Szerzője ekkor még egyetemista, magyart és testnevelést tanul, de csakhamar elragadja az újságírás. Szükség is van a tehetséges tollforgatókra, a hallgatás évei után több új lap is indul, Tóth Elemér a Szabad Földműves, majd az Új Ifjúság munkatársa lesz, innen kerül át 1976-ban a Tábortűzbe, amelynek főszerkesztői tisztségéből megy nyugdíjba. A nyolcak után a hatvanas években jönnek a semmilyen antológia-csoportosuláshoz nem tartozó négyek, a három gömöri (Tóth mellett a tőle három évvel fiatalabb, s a napokban 80 éves Batta György és Bárczi István), valamint a tőle három évvel idősebb búcsi Gál Sándor. 1965-ben, egy évvel Gál debütáns kötete után, Batta bemutatkozásával egy időben jelenik meg első kötete, a ma már beszerezhetetlen A halak mélyben úsznak. „Magasfeszültségű, villanásnyi képeket és tágtüdejű szabadverseket tartalmaz” – írják róla a párizsi Magyar Műhelyben, s hasonlóan lelkesen üdvözli a kritika a két-két év eltartással megjelent Ketten és Kérgek című köteteit is. De ekkor megtörik benne valami, s évtizedekig nem folytatja ún. felnőttköltészetét. 1973-ban megjelenik egy elbeszéléseket tartalmazó kötete (Sárga, mint a Nap), majd évtizedekig kizárólag gyerekverseit teszi közzé. Amíg e műfaj képviselőinek többsége megpróbál (többnyire sikertelenül) leereszkedni a gyerekekhez, ő felemelkedik hozzájuk. Simkó Tiborral új nyelvet honosítanak meg a hazai gyerekirodalomban. „Talán a gyermekversek írása vitte egyre közelebb ahhoz, hogy önmagában is felismerje a búvópatakot. Hat kötet gyermekvers dicséri a tollát, ami arról is tanúskodik, hogy sem az ősi dallamok varázsától, sem önmaga elől nem menekülhet az a költő” – írja róla egyik méltatója, Mihályi Molnár László. S lám, nyugdíjas éveiben visszatalál a szülőföldhöz, s az indulástól eltérő, sokkal hagyományosabb lírai hangvételhez. A kétezres évek első évtizedében több kötete is megjelenik a Lilium Aurum kiadásában, sőt a Madách-Posonium is beválogatja a Magyar Antaeus Könyvek sorozatába, s hetvenedik születésnapján egy válogatáskötettel köszönti, amely pár új versét is tartalmazza (Keserű leltár). De ne feledkezzünk meg fordítói életművéről sem, sok szlovák szerző (főleg Vincent Šikula) neki köszönheti, hogy magyar nyelven is megjelenhetett.

Szülőfalujában már életében szobrot kapott Igó Aladár (és Juhász István) jóvoltából, majd halála után mellszobrát (Štefan Pelikán alkotása) is felavatták a hanvai Agrarius Kávézó udvarán. „Úgy próbáltam s próbálok élni,// hogy a papnak – majd ha kaparnak – //ne kelljen valótlant beszélni” – írta halála előtt pár évvel testamentumnak szánt versében. Megnyugodhat, ahogy a papnak, úgy a kritikusainak és az olvasóinak sem kell

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. februári számában)

Dr. Balázs Géza

Régi szép népi napok

2023. március 16., csütörtök

Régi, szép, népi ünnepneveink fölelevenítése üdvös feladat lenne. Részben a hagyományok ébrentartása, részben pedig szürkülő nyelvi kifejezéskészletünk gazdagítása miatt. S hogy ez miért fontos? Mert ezek a régi ünnepnevek egy egykori teljesebb, gazdagabb, az ünnepekre jobban ügyelő érzelmi, lelkivilágot jeleznek. Ma, amikor elvben jóval több szabadidőnk van, mint korábban, érdemes lenne fölidézni és megélni az egykor megszentelt napokat. Hogy is mondta egy szilágysági kollégám? „Régen karácsonykor énekkel volt tele a falu.”

Nagy Erika

Hatalmas léptékben növekvő kiadások árnyékában

2023. március 13., hétfő

A gazdasági válság hatásai miatt a színházak már csökkentett számú bemutatóval jelentették be a soron következő évadot. Az utóbbi három évben többnyire olyan dolgok történtek, amelyek nem tettek jót a színházaknak sem, ezért a nehézségekről, túlélésről, tervekről kérdeztük a kassai Thália Színház igazgatóját, Czajlik Józsefet.

Farkas Jenő

Egy film a megaláztatásról

2023. március 13., hétfő

Alexandru Belc (1980–) román rendező Metronom című első nagyjátékfilmjét az idei frankofón filmhéten mutatták be, amely 2022-ben a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában elnyerte a rendezői díjat az Un certain regard (Egy sajátos nézőpont) kategóriában. Ezenkívül a jeruzsálemi filmfesztiválon a legjobb nemzetközi filmnek járó Nechama Rivlin-díjat is bezsebelte.

Demeter Szilárd

A létezés botránya – Hajnóczy–Nádas-kiállítás

2023. március 10., péntek

A létezés botránya és a csöcskontent – ezzel a címmel szerettem volna indítani. Kicsit a hárompéterek irányába tolni a köszöntőt, megszólalni Esterházy hangján, Péter köszönti Pétert (Nádast) és Pétert (Hajnóczyt), és nem mellékesen fölhívni a figyelmet arra, hogy léteznek még törődést igénylő Péterek, mondjuk, Dobai, szóval munka lenne még.

Csáky Pál

A Duray-jelenség

2023. március 09., csütörtök

2022. december 30-án elhunyt Duray Miklós. Ez a hír sokunkat megrázott, hiszen Miklós élete és tevékenysége mélyen beleivódott a szlovákiai magyar valóságba, s függetlenül attól, hogy valaki szerette és tisztelte – vagy ellenkezőleg: nem szerette és nyughatatlan intrikusnak tartotta őt, minden olyan magyar személyiséget, aki számít valamit bárhol a világon, ahol magyarok élnek, megérintett. Duray Miklóst számon kellett tartani, élete, megnyilvánulásai sok vonatkozásban igazodási pontot jelentettek még azoknak is, akik megosztó személyiségnek tartották őt.

Dr. Balázs Géza

Hazudnak rendületlenül…

2023. március 08., szerda

A lélek kutatói jobban meg tudnák magyarázni, hogy az álhírek miért érdekesebbek a valódi híreknél. Ám az álhírek iránti emberi vonzalomról maga a szókincs is árulkodik, és nyelvileg is vizsgálható. Egy anekdota szerint a magyar nyelv ötven szót ismer a mellébeszélésre, száz szót a verekedésre, 120 szót a járás-kelésre, 332 szót a buta, háromezer szót a részeg emberre. Nem szükséges utánaszámolni, mert ilyen pontos listát lehetetlen összeállítani. Vagyis már ez a lista is hazugság. Kevésbé durván: tódítás.

Büky László

(Szép)irodalmi tinták és tollak

2023. március 02., csütörtök

A latin szó, a penna magyar írástudó körökben nem csupán (madár)szárnytollat jelentett, hanem íróeszközt is. A magyar nyelvújítás során az ezzel dolgozó literátorok közötti XVIII–XIX. századi torzsalkodásokat éppenséggel pennaháborúknak szokás nevezni. E küzdelmekben ugyan vér nem folyt, de a nyelvújítás nagy alakja, Kazinczy Ferenc a börtönben a vasajtó rozsdájából készített tintát, de némelyik levelét saját vérével írta, mert a tintától el volt tiltva, tolla sem volt mindig.

Dr. Balázs Géza

Szilágy, a világ közepe

2023. március 01., szerda

Megjelent egy óriási munka, Galgamácsai népmesék és mondák, négy kötetben csaknem 3500 oldalon. Egyetlen néprajzkutató egész életre szóló lenyűgöző teljesítménye. Ráadásul a szerzőnek van még egy kötetnyi anyaga… A közel négy évtizedes kutatómunka mindvégig támogatás nélkül folyt. A kötetek megjelentetésére az Agrárminisztérium két sikeres Hungarikum-pályázata adott lehetőséget.

Reisinger János

Petőfi költői öröksége

2023. február 27., hétfő

Petőfi huszonhat és fél évében túlontúl sok dolog szerfelett különös. Az egyik közülük a nyelvhasználata. Kifejezési eszköztára a mindennapok természetes beszédét követi. Természetes gondolkodás, szókimondó kifejezés, keresetlen szavak. Montaigne szavai juthatnak eszünkbe:
„Kiváló írók kezében különös-szépen izzik a nyelv. Nem halmozzák az új, maguk készítette szavakat, hanem a saját szótárukat juttatják új árnyalatokra, óvatosan és sok leleménnyel.”
(Esszék, III. 5. – Bajcsa András fordítása.)

Dr. Balázs Géza

A hatalmasok nem biztos, hogy hatalmasak

2023. február 22., szerda

Ezt írja egy elemző:

A nagyvárosok alapvetően liberálisok.
Az én nyelvérzékem szerint: liberálisak lenne a helyes. A liberálisok a személyek, a liberálisak pedig egy tulajdonság (az értelmező kéziszótár szerint ezek a melléknévi jelentések: 1. (politikai értelemben) A liberalizmust valló, 2. (pejoratív értelemben) Túlságosan engedékeny.

Juhász Dósa János művei

Legfrissebb hírek

2023. április 01., 07:10

Balajthy Ferenc
Már nyílnak a kertben és más versek

2023. április 01., 07:06

Nádasi Krisztina
Piszkozat

2023. április 01., 07:02

Jóna Dávid
Pató Pál úr meggondolta, meggondolta magát

2023. március 31., 11:44

Szalai Klaudia
Különleges színházi produkciókkal és látványos utcai jelenetekkel kezdődik a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia

2023. március 31., 10:17

Póda Erzsébet
A felvidéki Előretolt Helyőrség sikeres szakmai projektjei